A november 26-i első becsöngetésre nemcsak a diákok érkeztek meg, hanem egy tudóscsoport is Szegedről, akik különleges vendéget hoztak a Trefort gimnáziumba.
Peter J. Ratcliffe Nobel-díjas orvos-tudóst a Nemzeti Tudósképző Akadémia hívta meg Magyarországra, az Akadémiát vezető Varró András Széchenyi-díjas orvosbiológus professzor (Szegedi Tudományegyetem) és Hegyi Péter orvos-kutató professzor (Semmelweis Egyetem) kíséretében érkezett, egy időre csatlakozott hozzájuk az ELTE TTK dékánja, Kacskovics Imre is.
Csapodi Zoltán igazgatótól tudtuk meg, minek köszönhető a látogatásuk. „A Trefort Gimnázium 10 éve vesz részt a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjában, kollégáink
budapesti központként működtetik a Trefort gimnázium Öveges laboratóriumát.
Szegeden most volt a 25. találkozójuk, és kivételesen Budapesten, nálunk zárta a programot az idei díszvendég.”
A Nemzeti Tudósképző Akadémia 2012 óta működik, előintézménye a Szegedi Tudós Akadémia volt. „Ez egy Szegedről indult tehetséggondozó program, ami az orvosbiológiai kutatások területén ad támogatást a középiskolásoknak, illetve egyetemistáknak. Évente kétszer rendezzük meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját”, mondta Bittera Ágnes, az Akadémia munkatársa, miközben elindultunk a felső szintre, az Öveges-laborba. Állami forrásokból gazdálkodnak, a programjuk a középiskola kilencedikes évfolyamától kezdődik, de van egyetemi, sőt posztgraduális programjuk is.

Mire felértünk, a tudós csapat is ott volt, és élénk beszélgetést folytattak a diákokkal, akik éppen biológiakísérleteket végeztek. Az Öveges labor meglehetősen korszerű, komoly műszereik vannak. Faragó Norbert biológia- és Kutrovácz László biológiatanár felségterülete ez a biológia-kémia labor, ahol a tanulók egy-egy munkaállomáshoz – különálló szigetek, ahol kísérletezni lehet – telepedve dolgoztak. „Most szemboncolás és csirkeszárny-preparátum készítése folyik éppen, és párhuzamosan kromatográfiás vizsgálatok is. A szegedi Akadémiának köszönhetően van gélelektroforézis, valamint PCR-készülékünk és sok olyan eszközünk, amik a XXI. századi mikrobiológiai vizsgálatokhoz szükségesek”, magyarázta Kutrovácz László, hogy mit is látunk.
Az Akadémia munkáját vázolva pedig megjegyezte, „a mostani háromnapos konferencián Szegeden a plenáris ülésen négyezer középiskolás diák volt jelen”. Csendesen figyelte, ahogy Peter Ratcliffe az egyik munkaállomástól a másikig sétál és angolul beszélget a gyerekekkel szakmai kérdésekről,
„nagyszerű tudósokat adott a Trefort, de Nobel-díjas még nem járt nálunk”.
Pedig itt tanult Kármán Tódor és Teller Ede is, akik igazán világhíresek, ám Nobelt valamiért mégsem kaptak.
A laborlátogatás után siettünk le a földszinti régi tanáriba, ami most színházterem, itt Peter Ratcliffe és tudóstársai pódiumbeszélgetésen válaszoltak a diákoknak, akik szakmai részletektől a tudóslét magánéleti kihívásaiig tettek fel kérdéseket. A beszélgetést a gimnázium angoltanára, Nikolics Noémi moderálta remekül, a beszélgetés végig angolul folyt. Itt Csapodi Zoltán figyelte az ajtóból a történteket, s mint később elmondta, örült hogy „bemutatkozhatott mind a tanárok szakértelme, mind a diákok érdeklődése, nyitottsága, angol és természettudományos tudása”.
Sir Peter Ratcliffe-t a program végén, már az igazgatói irodában mi is kérdezhettük. A 71 éves angol orvos-kutató fő vizsgálati területe a vese működése, ennek kapcsán jutott társaival olyan jelentős eredményre a sejtek oxigénellátást illetően, ami miatt 2019-ben élettani Nobel-díjat kapott. Tudományos életpályája azonban egyébként is kiemelkedő, ezért Erzsébet királynő már
2014-ben lovaggá ütötte.
Először arra voltunk kíváncsiak, öt évtizedes akadémiai, egyetemi pályafutás után mi hozta vissza egy gimnáziumba. „Azért vagyok itt, mert úgy gondolom, életemre a legnagyobb hatást éppen a középiskolai évek gyakorolták 11 és 17 éves korom között. Most visszatértem, hogy segíthessek abban a fontos munkában, hogy továbbadhassuk a tapasztalatainkat”, mondta Sir Ratcliffe.

Vajon a sokfelől jövő, zavaros információkat fogyasztó mai TikTok-generáció képes lesz-e olyan összetett tudományos munkára, mint a mai tudósok? „Az új média kihívást jelent arra nézve, hogy fenntartható-e a tudásunk. Nem teljesen világos, hogy jó vagy rosszat jelent ez a tanítási módszerek szempontjából. Azt azonban látom, hogy sok-sok dolgot még meg kell tanítani, ez tehát folyamatos kihívás. Az iskolai tanterv nem maradhat statikus.
Több és többféle dolgot kell megtanítani ugyanannyi idő alatt az ugyanolyan képességű gyerekeknek, mint 100 évvel ezelőtt.
Ezért óvatosnak kell lennünk, hogy mit csinálunk, mit választunk ki, mi legyen fontos, s melyek a legjobb módszerek, amiknek egy része hagyományos módszer lesz, más részük pedig új. A tapasztalat és a szakértelem mondja meg, melyik hatékonyabb a másiknál.”
S végül, miben bízik, hogy megmarad a tudomány olyan széles látókörűnek, mint amilyen a múltban volt? „Röviden: meglehetősen reménykedem benne. Annyi biztos, hogy a tudás elmélyítésének lehetősége most nagyobb, mint valaha. A tudás tudásra épül, így gyarapszik, tehát nagyobb a potenciál az építkezésre. A kihívás az, lesz-e elég alapos tudásunk ahhoz, hogy össze tudjuk rakni a darabokat, új következtetéseket vonjunk le, új tudást hozzunk létre. A lehetőség is, a kihívás is fennáll, erről nem szabad megfeledkeznünk”, válaszolta végül Peter Ratcliffe.
Fotók: Huszár Boglárka
