Június végétől Farkas Noémi munkáival ismerkedhetünk meg a galériában, a művész a június 25-én 17 órakor nyíló tárlaton mutatja be grafikáit és néhány festményét. Azért csak néhányat, mert csak mostanában kezdett kísérletezni az akrilfestékkel és a vegyes technikával mentora, Kunhegyesi Ferenc festőművész biztatására, akivel a Kállai András szobrász- és festőművész által szervezett és vezetett veresegyházi alkotótáborban találkozott először 2020-ban. Kunhegyesi, hűen mestere, Szentandrássy István szellemiségéhez, segíti, támogatja a tehetségeket, így Noéminek is óriási támaszt jelent a művészetében, amellett folyamatos lelki megerősítést is kap tőle.
A kiállítás rejtélyes címe – Nemigen – Noémi megnyitón mondott beszédéből vált értelmezhetővé a közönség számára: „Lehet-e létezni, anélkül, hogy nyomot hagyok? Nemigen…”
Noémi 2020-ban települt haza Kanadából. Nagy hírű muzsikus családban született Budapesten, hatéves volt, amikor a szüleivel és ikertestvérével kivándoroltak Kanadába. Képzőművészeti tanulmányait Torontóban a Central Technical School Felsőoktatási Képzőművészeti Szakkollégiumban folytatta, ahol a szobrászat és a rajz területén elért kiemelkedő eredményeiért tanulmányi kitüntetést kapott. Közel két évtizeden keresztül tervezőgrafikusként dolgozott. 2008-tól 2019-ig Toronto és Budapest között élt felváltva, mielőtt 2020-ban végleg hazaköltözött, visszatérve gyökereihez azzal a személyes elkötelezettséggel, hogy attól kezdve kizárólag az alkotással foglalkozzon.
Magyarország első roma kiállítóhelyének ünnepélyes megnyitójára március 10-én került sor minden különösebb csinnadratta nélkül. Nem harangozták be az újságok, nem mutatták be a televíziós társaságok, kivéve az MTV Roma Magazinja és a Dikh TV, holott ez az esemény és a további tárlatok szintúgy érdekelheti a művészetkedvelő nem cigányokat is.
Szentandrássy István (1957-2020) Kossuth-díjas festőművész halála után két évvel a galéria a család engedélyével kapta meg a nevét. Dicséretes ez a gyorsaság, ilyen még nem fordult elő a magyarországi cigányság történetében, hogy egy roma nagyság nevét ilyen hamar kapja meg egy intézmény.
A megnyitó alkalmával Szenty – így jegyezte a képeit – festményein kívül a kamarateremben két tanítványának, Kunhegyesi Ferencnek és Túró Zoltánnak az alkotásait is bemutatták. Szentynek Péli Tamás volt a mestere, a Péli-iskola folytatásaként ő is maga köré gyűjtötte és tanította a fiatal tehetségeket. A kiállítás lebontása után Balázs János, a nemzetközileg is számon tartott, naivnak titulált – korántsem naiv – zseniális festőművész képeit a Romano Instituto adta kölcsön a galéria számára. Párhuzamosan a kamarateremben Balogh Tibor festményeit és grafikáit is megcsodálhattuk. Ő volt az első olyan ismert roma származású képzőművész, aki elvégezte a Magyar Képzőművészeti Egyetemet. Az ideiglenes kiállítások mellett állandóan látható Szenty műtermének bútorai, és három festménye.
