„Van, amikor a szálló por egészségtelenül nagy, ezt megfigyelhetjük a parkoló autókon, vagy a házak lábazatain is, ezeken vastagon áll a por” – mondja Márkus Ferenc építész-aktivista, a Zöld Palotanegyedért képviselője. Szerinte az utóbbi időkben épített paravánok valamelyest csökkentik a porszennyezést, az atombunkernél pedig locsolnak, ezek mégsem teljesen hatékonyak. „Amikor egyszerre omlik le több négyzetméternyi törmelék, akkor hiába locsolnak.”

Mit jelent a közvetlen környezet?

A porszennyezés mértékére egyébként vonatkoznak irányadó adatok: a közbeszerzési értesítőben az áll, hogy maximum 16 gramm por keletkezhet négyzetméterenként havonta a bontás „közvetlen közelében”. Ezt azonban igen nehéz értelmezni: „nem tudjuk egzaktan meghatározni, hogy mi az a közvetlen környezet, az önkormányzatnak nincs joga a jogértelmezéshez, s hogy mit jelent ez, ezt a minisztérium értelmezi, de úgy, ahogy akarja, ez a paradoxon” – mondja Barta Ferenc főépítész.

Rádai Dániel alpolgármester szerint is nehéz az értelmezés. „A legtöbb paraméter nyitott, definiálatlan, jogilag és műszakilag vitatható. Van egy statikai szakvéleményünk, ami több különböző problémát jelez, erre azt mondja a beruházó, hogy óvatosan fogják bontani, azonban nem tudjuk, hogy az óvatosan szó itt mit is jelent, pontos műszaki tervek kellenek arra, hogy milyen eszközökkel, milyen módszerekkel és tempóban zajlana a bontás, ezeket pedig nem ismerjük” – mondja Rádai Dániel.

Barta Ferenc azt mondta, december óta folynak konzultációk a felek között. „Ott a minisztérium, a Pázmány, a kivitelező, az önkormányzat, a műszaki ellenőrök és vezetők, mi hallgatjuk őket, illetve beleszólhatunk meghívott vendégként, és figyelhetjük a szakmai ügymenetet. Elmondjuk, hogy por és zaj van, hogy már elkezdik reggel 7-kor a zajos munkálatokat, erre ők mondják, hogy oké, vettük, szólunk majd az alvállalkozónak, és ennyi történik.”

Barta Ferenc szerint az építés és bontás a Bream nemzetközi minősítési rendszer alatt fut, ahol le van fektetve, hogy milyen minőségi kontrollokkal kell dolgoznia a kivitelezőnek. „Abban benne van a mérési kötelezettség sűrűsége is, mi ilyen adatokat kértünk ki a minisztériumtól.”

Korlátozzák az adatok nyilvánosságát

Barta Ferenc szerint folyamatosan kérik az adatokat a minisztériumtól. „Most azt várjuk, hogy kvázi tudományosan is kimutatható legyen a szennyezés mértéke, de ezenkívül is nagyon sok információt várunk, például a zajméréseket, és a bontási technológiákat illetően is.”

Rádai Dániel szerint legutoljára január 23-án kérték ezeket az adatokat a minisztériumtól. Az épületbontással járó porszennyezettségi és egyéb adatok nyilvánosságával, illetve a nyilvánosság korlátozásával kapcsolatban az önkormányzat kérdéseket, kifogásokat fogalmazott meg az Építési és Közlekedési Minisztérium felé.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint, ha egy hivatalos levelet nem lehet megjelentetni, arra valamilyen indokot kell, hogy adjon a minisztérium. „Vannak minősített adatok, ilyen például az államtitok, de szigorú feltételek vannak azzal kapcsolatosan, hogy mely adatok számítanak ilyennek, a környezeti, szennyezési adatok ritkán minősítettek.” Szabó Máté szerint ilyen esetekben a közérdekű adatigénylés eszközével kell élni. „Mind a minisztérium, mind pedig az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, akár mindkettőnek lehet küldeni adatigénylést. A minisztérium válaszoljon, hogy mi alapján korlátozzák a nyilvánosságot, az önkormányzattól pedig azt lehetne megtudni, hogy mi köti őt, talán minősített adatokat ismert meg a minisztériumtól?”

Nyitókép: Mile Máté