Nem vadak, hanem rokonok

2025. június 22.

Reguly Antal, a hantik és manysik barátja

Józsefváros utcaneveinek névadóit bemutató sorozatunkban Reguly Antalhoz érkeztünk, aki északra, a finnugor rokon népek közé vette útját. Tudományos kalandokkal teli életével örökre beírta nevét a finnugor kutatások történetébe.

A jogász, aki sosem dolgozott a szakmájában

Reguly Antal 1819. július 11-én született Zircen, módos családban. Édesapja, a ciszterci apátság ügyvédje korán beléjük oltotta a történelem és a nyelvek szeretetét. A fiatal Reguly Antal ciszterci gimnáziumokban tanult, majd 1836-tól a pesti egyetemen jogot hallgatott. Már diákként az utazás és néprajz vonzotta – beutazta a Felvidéket és alaposan dokumentálta.

1839-ben, 20 évesen sorsfordító döntést hozott: elindult egy nyugat-európai tanulmányútra. A néhány hónapra tervezett út 8 esztendős nagy utazássá vált, melynek során hatalmas távolságokat tett meg kocsival, kutyaszánnal, rénszarvasszánnal és gyalog, hogy eljusson az Urál túloldalára, a legközelebbi nyelvrokonainkhoz.

Szóba jöhet Skandinávia

Az út Németországon és Svédországon át vezetett Finnországba. Stockholmban egy véletlen találkozás változtatta meg Reguly Antal életét: a királyi könyvtárban megismerkedett Adolf Ivar Arwidssonnal, aki felhívta figyelmét a magyar és finn nyelv közötti rokonságra. Ez a beszélgetés adta meg útjának valódi célját. Hamarosan rájött: a korábbi kutatók csak a nyugati finnugor nyelveket ismerték felületesen, a keletieket pedig alig. El kellett jutnia a legkeletibb finnugor népekhez.

Másfél évet töltött Finnországban, megtanulta a finn és a számi nyelvet, megismerkedett a Kalevala világával – ő készítette az első magyar fordításrészleteket. A Finn Irodalmi Társaság 21 évesen levelező tagjává választotta.

1841-ben érkezett Szentpétervárra, ahol két év várakozás következett. Itt tanulta meg az oroszt, a mordvin, mari és komi nyelveket, miközben pénzhiánnyal és betegségekkel küzdött.

A nagy expedíció

1843 októberében megkapta a Magyar Tudományos Akadémia támogatását, eljutott az Urálon túlra. Itt kezdte életműve legkomplexebb szakaszát: másfél évet töltött a vogulok (akik magukat manysiknak hívják) és osztjákok (hantik) között. Olyan barátságot alakított ki adatközlőivel, hogy azok a legszentebb medveénekeket is elmondták neki. Egy idős énekestől több mint 17 ezer sor epikus éneket jegyzett le kihalt nyelvjárásban.

Az expedíció körülményei emberpróbálók voltak, 10 ezer kilométert tett meg, eljutott a Jeges-tenger partjáig. Télen mínusz 40 fokban dolgozott, nyáron a szúnyogok tették pokollá életét.

Reguly Antal kiváló térképész is volt. Műszeres mérés nélkül elkészítette az Észak-Urál első részletes térképét, amelyet későbbi expedíciók használtak alapul. Néprajzi tárgyakat gyűjtött, gipszlenyomatokat készített és antropológiai méréseket végzett. Gyűjteménye a mai Néprajzi Múzeum „nulladik gyűjteménye” lett. 1847 szeptemberében tért haza.

Beváltatlan ígéret

A forradalom és szabadságharc után egyedüli szakértője volt egy olyan témának, melyet senki más nem értett. 1850-től a pesti egyetemi könyvtár első őreként dolgozott és újabb kutatásba kezdett a palócok között – ez volt az első alkalom, amikor magyar kutató használta a fényképezést néprajzi terepmunkában.

Reguly Antal tragédiája, hogy nem tudta feldolgozni hatalmas gyűjtését. Hiába várta tőle mindenki a magyar nyelv eredetéről szóló nyilatkozatot, ehhez nem állt rendelkezésére megfelelő összehasonlító anyag. 1858. augusztus 23-án a betegségekkel küzdő tudós 39 évesen váratlanul meghalt. A hagyaték feldolgozása az utókorra maradt, a folyamat a mai napig tart.

Munkássága túlmutat a tudományos eredményeken. Ő volt az első, aki a finnugor népeket nem egzotikus „vadaknak”, hanem rokonoknak tekintette. „Emberibb és romlatlanabb természet dolgozik náluk, mint nálunk” – írta. Ez alapozta meg a magyar finnugrisztika humanista hagyományát. Az általa lejegyzett hősénekek, medveénekek és mesék nem csak a tudománynak ​jelentenek forrást – a manysi és hanti népek számára saját kultúrájuk első írásos emlékei.

Öröksége

Az Urál hegységében ma is ott magasodik az 1711 méter magas Reguly-csúcs, örök emléket állítva a fiatal magyar tudósnak, aki egy életre szóló kalandba fogott a magyarság gyökereinek keresése közben.

A Fiumei úti sírkertben nyugvó Reguly Antalról 1958-ban nevezték át a józsefvárosi Család utcát a Tisztviselőtelepen. Zircen múzeum őrzi emlékét, a Reguly Társaság folytatja szellemi örökségét.

Kapcsolódó cikkek

2026. november 20.
A kerékpárjavítás 10 és 14 óra között lesz, az általános szerelés pedig hétfőn 16:30-tól 17:30-ig.
2026. november 20.
Szalkai Dániel kutató, designer szakembernek A felépülés kultúrája című kiállítása ma este hattól nyílik meg a Lehetőségek terében.
2026. november 20.
Huszonöt európai országban tartanak megmozdulásokat a mai napon. Követelik a jobb oktatási rendszert, a könnyebb megélhetést és a megfizethető lakhatást. A tüntetés délután háromkor indul a Fővám térről, áthalad a Kálvinon, majd a Március 15. téren ér véget.

További cikkek

2026. november 15.
Közel száz fa kivágása vált szükségessé Józsefvárosban, de az önkormányzat újabb fásításra készül: elég-e új fákat ültetni?
2026. november 14.
Az ingyenes korcsolyapálya november végétől január végéig lesz elérhető. Már ha az időjárás ezt lehetővé teszi.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.