Csütörtökön megjelent egy kormányrendelet, mely módosítja a magyar építészetről szóló törvényt. Ennek értelmében az a helyi védelem, amit a Józsefvárosi Önkormányzat az egykori Magyar Rádió épületeire kiadott, nem ér semmit.

A kormány 523/2023. (XI. 30.) számú rendelete az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzetre” hivatkozva módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt.

A módosítás lényege, hogy oktatási célú beruházások esetében, ha kiemelten közérdekű beruházásról vagy közcélú kiemelt beruházásról van szó, a helyi önkormányzat által megállapított örökségvédelmi követelményeket az eljáró hatóság nem veheti figyelembe, és „az érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben

– reagált erre Pikó András a Facebookon –, de az összes magyarországi önkormányzattól elveszik a lehetőséget, hogy beleszólhassanak a területükön zajló beruházásokba. Hozzátette, a rendeletet Alkotmánybíróságon kell megtámadni.

A rendelet december 1-jén lépett hatályba, és bár a helyi védelem eljárását a Magyar Rádió épületeire már korábban elindította az önkormányzat, a kormányrendelet arról is határozott, hogy a folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is érvényes az új szabályozás.

Arról persze már korábban is szó volt, hogy a helyi védelem megsértése esetén épületenként kétmillió forintos bírság eltörpül egy ekkora beruházás költségei mellett, és nem bír komoly visszatartó erővel (9 épület lebontásakor 18 milliós bírságot jelent a beruházónak).

Jelen állapotban 250 milliárd forintnál tart a projekt, de volt ez korábban 150 milliárd is, így elképzelhető, hogy később még nagyobb összeget fogunk hallani a Pázmány-projekttel kapcsolatban.

Tehát továbbra sincs kommunikáció az állam és a helyiek közt a Pázmány campus projektről. Amikor mi szerveztünk közéleti vitaestet a témában, sem a Lázár vezette minisztérium, sem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem kívánt részt venni az eseményen.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) képviselőinek az Építési és Közlekedési Minisztérium azt mondta, hogy a helyi önkormányzattal tárgyalnak az ügyben, de velük sem egyeztetnek. Pedig Lázár János 2022 őszén még azt ígérte Pikó Andrásnak, amikor találkoztak, hogy erről a beruházásról és a káptalanfüredi gyermektábor ügyéről tárgyaljanak, hogy „személyesen elkötelezett amellett, hogy az önkormányzatok építésfelügyeleti hatósági jogosítványait visszaerősítse”.

Amikor tíz napja a Magyar Rádió épületegyüttesének bejárása zajlott, a Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi főosztályának munkatársai nem engedték be az egy nappal korábban bejelentkezett Józsefvárosi Önkormányzat képviselőit sem.

Azóta a bontási engedély is megszületett és már a közbeszerzést is kiírták, mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül.

Pikó mai posztjában úgy fogalmazott, hogy „Szóval így képzeli el Orbán Viktor és Lázár János azt a társadalmi párbeszédet, amit az október végén elfogadott beruházási törvényben biztosítanak az állami építési beruházással közvetlenül és közvetetten érintettek részére. Szóba állunk veletek, ha akarunk, ha nem akarunk, akkor pedig erővel átnyomjuk rajtatok az akaratunkat.”

Korábban már írtunk arról, mivel járna a projekt az itt élőknek. Ami még új fejlemény az ügyben, hogy múlt szerdán, egy nappal a kormányhatározat megjelenése előtt a Fővárosi Közgyűlés támogatta Pikó Andrásnak azon előterjesztését, hogy a Budapest Közút Zrt. ne adjon súlykorlátozási engedélyt a bontási munkákkal összefüggő tevékenységekre a tehergépjárműveknek mindaddig, amíg nincs valódi társadalmi egyeztetés a kormány részéről.

A Fővárosi Közgyűlésen a józsefvárosi polgármester elmondta, hogy a bontási engedélyben semmilyen hatástanulmány nincsen – ez azután derült ki, hogy betekintett az iratokba. Azokból az is kiderül, hogy a közlekedési útvonalak esetében egyetlen útvonalat jelöltek meg, a Múzeum utcát a Pollack Mihály térig, de hogy miként jutnak be és hogyan mennek ki ezek a járművek, arról semmi nem derül ki. 24 ezer 3,5 tonnás autónak kell bemennie tehát összesen, hogy a bontási törmeléket elszállítsák. Ezek a járművek utána – ha nem történik közlekedési átalakítás – a Puskin utcán keresztül tudnak kimenni a Rákóczi útra. Ez pedig teljesen ellehetetleníti majd a főváros közlekedését amellett, hogy a bontás óriási környezeti terhelést jelent a Palotanegyedben élőknek. Környezetvédelmi tanulmány sem született még a projektben és statikai tanulmány sem, a most ott álló épületeket érintő hatást sem vizsgálták meg.

Ez az építkezés – ami nagyon jól indult és a kerület is akarja – ebben a formájában a bontással most súlyosan veszélyezteti az ott élők életét, egészségét, az otthonaik a biztonságát, valamint a főváros működését is.

Pikó András akkor is elmondta, hogy nem csípőből utasítják vissza a beruházást, ahogy az sem igaz, hogy keresztényüldözés zajlik Józsefvárosban, de az sem, hogy a kerület a főépítészén keresztül áldását adta volna a tervre.

(Az ülés videófelvétele fentebb megtekinthető, a 26. – a téma szempontjából releváns – napirendi pont 1:26:30-nál kezdődik.)

Az előterjesztést 18-0 arányban fogadták el, a fideszes képviselők nemcsak, hogy nem szavaztak, de előzetesen a vitát is elutasították.

Mához egy hétre,

amit a Józsefvárosi Önkormányzat szervezett, és meghívták rá többek közt Lázár János közlekedési és építési minisztert is.

Fotó: Huszár Boglárka