Ha az eredeti tervek szerinti épületeket lebontják, akkor annyi építési törmelék (körülbelül 150 ezer köbméter) keletkezik, aminek az elszállítása 1 éven át tartana abban az esetben is, ha 8 percenként indulna meg egy-egy sittel megrakott dömper. És ez még csak a törmelék elszállítása, az üresjáratok és az építési anyagok behozatala az építkezéshez még nincs is beleszámolva. A bontási és építési munkákból származó por, a megemelkedett autósforgalom, a kipufogógáz és zajszennyezés évekre élhetetlenné tenné a negyedet, a teherforgalom ugyanakkor a város nagyobb részén is rendkívül erős volna – mondta el Könczöl Dávid momentumos önkormányzati képviselő a Pázmány Campusról rendezett lakossági fórumon június 21-én, szerdán.

A lakossági tájékoztatás céljából meghirdetett estre mindössze 20–30 ember gyűlt össze, ám a problémakör tekintetében egyöntetű volt a véleményük:

az épületek tömeges lebontása helyett a meglévők és/vagy üresen állók hasznosítását, kihasználását, minél kevesebb anyagmozgatást, több zöld területet és élhetőbb környezetet akarnak. Szerintük a gigaépítkezés a környező utcák közlekedését is ellehetetlenítené, az utcákat is tönkre tenné (egy részük már most is ramaty állapotban van – a szerk.), ahogyan a Múzeumkertet is.

„A vasbeton bunkerral mi lesz? Azt egy kétméteres vasbetonfal öleli, azzal mit csinálnak, lerobbantják? Azt másként nem lehet leomlasztani” – fejezte ki aggodalmát az egyik résztvevő. A másik lakó azt vetette fel, mi lesz akkor, ha megkezdik a bontást, végeznek vele és akkor realizálódik, hogy nincs pénz a továbbiakra. „Volt erre példa Magyarországon bőven. Akkor itt is áll majd egy óriási gödör és még csak ezt az esztétikai élményt sem kapjuk meg?” Volt, aki kifejtette, ha a már eleve sűrűn beépített negyed közepébe koncentrálnak egy egyetemet, az az autós forgalmat is jóval megemeli, hiszen várhatóan többen autóval érkeznek majd. „Ha itt négyezer diák kocsival elkezd mozgolódni, az is óriási terhelés!”

Az állam 2027-re tervezi a fejlesztés befejezését úgy, hogy 2025-ben kezdené el. Perényi László építész, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke szerint legalább

Perényi azt is elmondta, hogy a nemzetközi építészeti trendek is az újrahasznosítás és a fenntarthatóság alapelvére épülnek, azaz csak indokolt esetben bontanak le már meglévő épületeket: a nadrághoz varrják a gombot és nem fordítva. A fórumon jelenlevők többségének véleménye szerint a mai gazdasági környezetben a Campus-projekt nem is tudna megvalósulni.

Mit tehet az önkormányzat az építkezés ellen? – merült fel a kérdés.

mert kiemelt kormányzati beruházásról van szó – közölte Könczöl. De emlékeztetett, hogy

Perényi elmondta, hogy benne és építész kollégáinak többségében már a Campus-tervek 2021-es díjkiosztóján megfogalmazódott, hogy túl nagy a program. A civil egyesület tagjai idejüket és energiájukat nem kímélve ezért alkottak egy optimalizált tervet. Erről korábban már mi is beszámoltunk:

Az önkormányzat elsődleges célja most, hogy tájékoztassa a környéken élőket, kikérje és meghallgassa a véleményüket, amire az építkezésért felelős minisztérium is ígéretet tett tavaly év végén. A kommunikációra azonban nem került sor azóta sem, holott Könczöl információi szerint már elkészültek a friss tervek is a campusra, amiket a Pázmány belső fórumán már bemutattak, de még nem hoztak nyilvánosságra.

A résztvevők elmondták azt is, nem akarják, hogy politikai csatározás színtere legyen a Palotanegyed, nem akarják, hogy politikai színezetet kapjon a tiltakozásuk, ők mint civilek akarják elérni, hogy vegyék a lakosokat komolyan. „A CaPE kezdte el a tiltakozást, célja, hogy a megoldás szakmai érvek mentén szülessen meg” – mondta Perényi.

A CaPE a lakossági fórum után, pénteken útjára indított egy petícióit, amiben arra kérik az illetékes minisztériumot, hogy fogalmazzák újra a fejlesztési programot. Ebben azt írják: „A jelenlegi PPKE-tervek szerinti beépítés generációk számára betonozna be egy korszerűtlen állapotot, mely messze nem éri el a nemzetközi irányelvek szerint szükséges városi zöldfelületi mutatót.”

Nyitókép: Molnár Mihály