A 2022-ben született kislányt az anyja négy órával születése után hagyta magára a kórházban egy papírfecnivel, hogy lemond róla és örökbe adható – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság oldalán. Egy évek óta itt élő brit pár szerette volna örökbe fogadni a gyereket, már egy roma kisfiút is nevelnek. Eleinte flottul ment a dolog, a gyámhivatal örökbefogadhatónak nyilvánította a kisbabát, megindult a pár felkészítése az örökbefogadásra, a kislány hozzájuk került.

Ekkor avatkozott be Budapest Főváros Kormányhivatala, mondván, a gyerek nem fogadható örökbe, és konkrét indok nélkül visszavonták a korábbi megállapító döntést, „papíron” bonyolult technikai kérdés miatt. A pár hónapos gyereket 2023 januárjában elvették a brit házaspártól és nevelőszülőnél helyezték el. A pár ezek után fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz.

A Fővárosi Törvényszék kimondta:

A bíróság azt is kimondta, hogy a kormányhivatal határozata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is, mert a brit párt külföldi származásuk miatt érte hátrány. A Helsinki szerint Sára Botond fővárosi főispán egy 2023. januári minisztériumi egyeztetésen ragaszkodott hozzá, hogy „ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”. Ilyen törvény viszont nincs.

Az életvitelszerűen Magyarországon élő külföldiek örökbefogadási szempontból jogilag nincsenek hátrányosabb helyzetben, mint a magyar állampolgárok: ugyanolyan elbírálásban kell részesülniük – állítja a Helsinki Bizottság. A törvény szerint csak akkor preferálják a magyar örökbefogadókat a külföldiekkel szemben, ha utóbbiak külföldön szeretnék nevelni a gyereket. Ilyen esetben a várólista végére kerülnek a nem magyar állampolgárságú jelentkezők, de a brit pár évek óta Magyarországon él és itt is szándékoznak maradni.

Hiába született 2023-ban jogerős ítélet, miszerint a kormányhivatal törvénysértő módon korlátozta a párt, az újraindított örökbefogadási eljárás eredménye mégsem az lett, hogy a gyerek mostanra az új családjában várhatja az ünnepeket.

A döntés után a Helsinki új eljárásban indítványozta a fővárosi gyámhivatal kizárását, hogy ne ott döntsenek a kislány sorsáról, ahol a vezetők korábban kijelentették, külföldiek nem kaphatják meg a gyereket. Ebben a kérdésben aztán a Kulturális és Innovációs Minisztérium határozott (ők jelenleg a gyámhivatalok legfelsőbb szintű felettes szerve), és úgy látta, a korábban diszkrimináló gyámhivatal nem elfogult az ügyben, így nem kell kizárni. Ez után a fővárosi gyámhivatal nem engedélyezte az örökbefogadást. 

Az örökbefogadási kezdeményezés elutasításhoz hozzájárult, hogy az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat a fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálattól (tegyesz), a Helsinki szerint jogellenesen, átrakta az ügyet a nógrádi tegyeszhez, akik (a fővárosiakkal ellentétben) már nem javasolták az örökbefogadás engedélyezését, noha szakmai indokaik nem voltak rá. Az újonnan kinevezett gyermekvédelmi gyám is megtagadta a hozzájárulást az örökbefogadáshoz annak ellenére, hogy a korábbi gyám ezt a hozzájárulást már megadta. A Helsinki szerint egyik szereplő sem tudott kézzelfogható szakmai érvet felhozni az általuk képviselt házaspár ellen.

A Helsinki megtámadta a gyámhivatal döntését a bíróságon, amit csak 9 hónappal később tárgyaltak. Itt megállapították, hogy a minisztérium elmulasztotta figyelembe venni a bizonyítékokat a fővárosi gyámhivatal kizárása kapcsán. Az örökbefogadás engedélyezését csak ezt követően lehetett volna a bíróságnak felülvizsgálni. A minisztérium pedig a másodszorra is újraindított eljárásban

arra hivatkozva, hogy ott azóta új főosztályvezető van. Ezen a ponton beláthatatlan távolságba került, hogy a jogi eljárásoknak mikor lesz kézzel fogható eredménye. A Helsinki próbált a gyámhivatallal leülni és megbeszélni a dolgot, de egyáltalán nem voltak erre fogékonyak, nem is válaszoltak a házaspár kérésére. 

Idén ősszel érkezett értesítés arról, hogy felfüggesztik az örökbefogadás engedélyezési eljárást, amíg egy, a Helsinki által évekkel ezelőtt indított párhuzamosan futó bírósági ügyben nem születik ítélet. A jogvédő szervezet szerint a másik ügy teljesen irreleváns az engedély szempontjából. A párt védő ügyvéd szerint ez egyértelműen a kifárasztás taktikája. Ekkor döntötte el a házaspár, hogy

mert amíg újabb évek telnek el ebben a harcban, addig a kislányt más sem tudja örökbefogadni.

A kislány jelenleg nevelőszülőnél van. Roma származása miatt, és mivel időközben betöltötte a harmadik életévét, jelentősen lecsökkentek az örökbefogadási esélyei, mert az örökbe fogadni szándékozók túlnyomó többsége újszülöttet vagy pár hónapos babát szeretne.

E-mailben kerestük a fővárosi kormányhivatalt, mivel indokolják a döntésüket, Sára Botond főispán miért nem akarta, hogy hazánkban élő külföldi állampolgárok fogadhassanak örökbe? Válaszukat, ha megérkezik, közzétesszük.

Fotó: Kovács Tamás / MTI