Vége, nem húzódik tovább a Pázmány Campus beruházása kapcsán zajló per, ami a bontandó és a szomszédos épületek védelme, valamint a por- és zajszennyezés miatt indult 2023-ban. A felperesek – tehát a civilek, lakók és az önkormányzat – attól is tartanak, hogy a bontás során mérgező azbeszt kerül a levegőbe.

– hirdette ki az ítéletet Gondos-Szojka Annamária Bernadett bíró február 26-án, szerdán a Fővárosi Törvényszéken. A felpereseknek 480 ezer forint perköltséget kell megfizetniük az alperesnek.

A Magyar Rádió volt épületeinek bontása miatt a szomszédos társasház, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) és a VIII. kerületi önkormányzat perelték a Pest Vármegyei Kormányhivatalt. A felperesek azt is kifogásolták, hogy miközben a bontás leállításáról zajlik a per, a bontás javában folyt.

A bontási és építési munkálatok miatti statikai problémákra és az értékvédelemre hivatkozva indított három keresetet a bíróság korábban egyesítette, így az ítélet mindhárom témát lezárta.

A bírósági ítélet szerint az önkormányzat, a társasház és a Civilek a Palotanegyedért Egyesület által kifogásolt szakértői nyilatkozatok hiánya, illetve a meglévők hiányossága (például szemrevételezés) nem helytálló, a környezeti hatásvizsgálat elmaradása pedig nem az alperes mulasztása, hanem az érintett hatóságé.

A bíróság indoklása szerint a társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani, és tartószerkezeti műszaki leírás készült a beruházás során, melyet okleveles építőmérnök adott ki. További igazságügyi szakértői véleményre nincs szükség.

Az egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelemmel kapcsolatban a bíróság úgy döntött, hogy a környezetvédelmi hatóság nem jelzett, így ez nem a jelen perre tartozó kérdés, egy önálló, a környezetvédelmi hatóság ellen megindított mulasztási per tárgya lehetett volna. Jelen esetben építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról volt szó, az alperes ilyen hatáskörben járt el, ezért a környezetvédelmi jogszabály környezetvédelmi hatóságra vonatkozó szabályai közvetlenül nem voltak alkalmazhatók, csak annyiban, amennyiben az építésügyi jogszabályok azokra továbbutalnak.

A kormány kiemelt beruházása lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A campust a tervek szerint 200-250 milliárd forintból építik fel a Nemzeti Múzeum mögötti területen. Ennek a beruházásnak az egyik eleme, hogy a Palotanegyedet „elcsúfító, oda nem illő, lepusztult épületeket” elbontják, a negyedet megújítják.

A most már romjaira bontott Pollack Mihály téri Magyar Rádió történelmi jelentőségű épület volt. „Ezek a falak a 20. századi magyar történelem esszenciáját képviselik” – Márkus Ferenc építőmérnök, az egyik felperes, a CaPE tagja nyilatkozta lapunknak korábban a bontás hírére.

A tervezett új épület nem mellesleg a 27,7 méteres magasságával jelentősen megváltoztatja majd a városképet, hívta fel a figyelmet korábban a CaPE.

„Az építkezés rossz, valaminek az újjá- vagy felépülése pedig jó: ezt a természetesen ellentmondást kell kezelnünk a VIII. kerület szívében épülő új egyetemi negyed kapcsán is” – írta Lázár János korábban a Facebook-oldalán. A miniszter szerint a beruházásnak egyaránt nyertesei lesznek a helyben élők és az itt vállalkozók.

A Zöld Palotanegyedért Egyesület a beruházás kapcsán azt írta „értelmes beszélgetést folytatva próbáltuk az érveinket újra elmondani, de úgy látjuk a 10.000 diák belvárosi igényei és a katolikus egyház kiszolgálása fontosabbak neki (Lázár Jánosnak – a szerk.), mint a választópolgárok!” Az egyesület érvei ide kattintva olvashatók.

A Palotanegyed túlterheltsége miatt Könczöl Dávid kerületi frakcióvezető korábban a Mikszáth térre invitálta Lázár Jánost, „hadd lássa, hogy már most sem lehet egy tűt ott leejteni, mi lesz, ha plusz tízezer diák szabadul rá a környékre?”. Könczöl Dávid szerint az is nagy probléma, hogy a kormányoldal nem igazán kommunikál velük, „semmilyen tájékoztatást nem kapunk arról a három kiemelt kormányzati beruházásról, amely most zajlik a Palotanegyedben”.

Könczöl Dávid korábban azt mondta lapunknak, szerinte az is érdekes, hogy az ügy koordinációját már nem Budapest Főváros Kormányhivatala, hanem a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal látja el, s abszurd, hogy ez a hivatal dönt a forgalmi rend változásairól, miközben a helyi önkormányzattal nem konzultál. Ebből egyébként volt is már probléma, amikor a három építkezés nem tudta összehangolni, hogy a szűk utcákon melyik teherkocsi éppen hova menjen.

Idén január végén, Műemlékek végveszélyben címmel rendeztek szakmai beszélgetést a kerületi Pacsi Kulturális Központban, melyet a Nyócker – civilek a közösségért csapat szervezett. Bátonyi Péter művészettörténész, az ÉKM korábbi kormányfőtanácsosa és Józsa Árpád építészmérnök is megosztotta aggodalmait Budapest műemlékeinek kritikus helyzetéről.

Józsa Árpád a Civilek a Palotanegyedért Egyesület képviselőjeként évek óta küzd az épületegyüttes észszerű hasznosításáért, részletesen bemutatta azokat az alternatív javaslatokat, amelyeket kidolgoztak. „Sosem az egyetemi fejlesztés ellen tiltakoztunk, hanem a túlzó bontások és az aránytalan beépítés ellen” – mondta. Az építészmérnök szerint a most bontás alatt álló modernista irodaházban akár 350 fős kollégiumot is lehetett volna kialakítani, jelentősen kevesebb költséggel, mint amennyiből a tervezett 200 férőhelyes új kollégiumi szárny épül.

Bátonyi Péter szerint számos más helyszínen, kevésbé sűrűn lakott részeken, a belvárostól távolabb is megvalósítható lett volna az egyetemi beruházás. Rrészletesen beszélt podcastunkban a témáról, és arról, mennyire fájdalmas veszteség a Rádió híres hatos stúdiójának elbontása, amely a nemzetközi zenei élet jelentős helyszíne volt. „Szvjatoszlav Richtertől Ennio Morriconén át Kodály Zoltánig, Bartók Béláig számtalan művész járt ide felvételeket készíteni vagy koncertet adni” – mondta.

A Magyar Rádió épületeinek ügyéről az Építési jog oldal is részletesen ír. A Telex pedig filmet készített a Pázmány Campus ügyéről, számolt be Facebook-oldalán Rádai Dániel alpolgármester.

Fotók: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat