Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelv megújításának vezéralakja, a nemzeti felemelkedés ügyének egyik legfőbb szószólója így írt Bihari Jánosról: „Ameddig csak magyar zene lesz, Bihari úgy fog élni a hálás emlékezetben, mint a magyar verbunkos tánczene vitathatatlanul legnagyobb költője.”

Magyarhonban a cigányok első csoportjai a 15. században jelentek meg. Már Mátyás király igényt tartott a szolgálataikra, és 1487-ben menlevelet is adományozott számukra. Mesék is őrzik a cigányok és Mátyás király találkozását, mint a Névnapi jóslat című magyar és a Mátyás király meg a szállásadó cigányok cigány népmese. Ez a hatszáz éves együttélés, közös történelmi sors vajon mennyire látható az ország közterein? A Tom Lantos Intézet megbízásából ennek járt utána három kutató: Bogdán Péter, Molnár István Gábor és a néhai Setét Jenő.