A kormányváltás után Budapest akár 700 milliárd forintnyi uniós forráshoz is hozzájuthat, ha az új kabinet időre megállapodik az Európai Bizottsággal, és a főváros el is tudja költeni, amit megszerez.

Lezárult a Rákosrendező mesterterv-pályázat, az első helyezett egy 5 irodából álló nemzetközi konzorcium lett. A győztes csapatot a francia Coldefy et Associés Architectes Urbanistes vezeti, amelyhez a német CITYFÖRSTER, a szintén német Treibhaus Landschaftsarchitektur Hamburg, a szlovák Marko and Placemakers, valamint a magyar Sporaarchitects társult.

A kormány feladta a dubaji felhőkarcolók tervét és csütörtökön bejelentette: Budapest élhet elővásárlási jogával. Rákosrendezőn a főváros hatalmas parkkal körülvett új városrészt álmodik a korábbi vasúti terület helyén. Azonban még számos buktató leselkedhet.

Megkérdeztük a kerületi frakcióvezetőket a Rákosrendezőn létesítendő, a közbeszédben Mini/Maxi vagy Rákos-Dubajnak nevezett beruházásról.

Teljes a zűrzavar Rákosrendező eladása körül. Az is lehetséges, hogy összeomlani készül az Orbán-kormány – de legalábbis súlyos zavarokkal küzd –, ahogy az is, hogy valaki nagyon kavarja, mint Piszkos Fred a málnaszőrt. Miért adott ekkora magas labdát a kormány Budapestnek az elővásárlási jogot is tartalmazó szerződés közzétételével, és miért csetlik-botlik a Fidesz, mint akire túlméretezett a bohóccipő?

Budapest történetében a 70-80 méteres régi templomtornyoktól a 143 méteres, modern MOL Campusig ívelő magasépítészeti saga most új fejezetéhez érkezett: a Rákosrendezőre tervezett Grand Budapest akár 500 méteres felhőkarcolóival alapjaiban írná át a főváros vertikális léptékét. A monumentális projekt egyszerre tükrözi a modern metropolisszá válás ambícióját és veti fel a kérdést: hogyan egyeztethető össze egy ilyen léptékű változás Budapest historikus karakterével. Cikkünkben összeszedtük a világ, Magyarország és Józsefváros legmagasabb épületeit.