„Ez egy nagyon fontos, történelmi nap, biztos vagyok benne, hogy ez Budapestet nézve benne lesz a történelemkönyvekben” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester, a zsűri elnöke az eredményhirdetésen. Vitézy Dávid, a Közgyűlés közlekedési és városfejlesztési bizottságának elnöke, a pályázat társelnöke emlékeztetett: több mint 100 éve nem volt arra példa, hogy Budapest főváros részvételével tervpályázatot folytassanak le egy egész városrész fejlesztéséről. Ilyen pályázatokon alakultak ki annak idején Erzsébetváros és Terézváros egyes részei is.

A győztes terv: városközpont az állomás köré

A nyertes pályamű legfőbb erénye, hogy nem csupán elhelyezi a tervezett tízezer lakást és a kötelező zöldfelületeket, hanem valódi városközpontot álmodik a Rákosrendező vasútállomás köré. Ez az a hiány, amelyet Vitézy Dávid a legfontosabbnak nevezett: Budapest külső kerületei évtizedek óta

a történelmi belváros határain túl alig találni olyan pontot, ahol a lakó le tud szállni a villamosról, és azonnal kereskedelmi, vendéglátó, kulturális funkciókat, sétálóutcákat, nyitott köztereket talál maga körül.

A terv éppen ezt az igényt elégíti ki: az állomás szűk környezetében intenzív, belvárosias karakterű városközpont jön létre, ahol a földszinten kis üzletek, teraszos vendéglátóhelyek, közfunkciók kapnak helyet, a fölöttük magasodó épületek pedig legfeljebb 75-80 méteres magasságot érnek el – ez a városképi korlát biztosítja, hogy a Hősök terén álló emlékszobor fölé ne magasodjon semmi az új beépítésből. Ettől az intenzív mag­tól távolodva fokozatosan szelídül az épületkarakter: az állomástól távolabb visszafogottabb, néhány szintes, zöld lakónegyed veszi át a szerepet, amely végül a vasút mindkét oldalán összesen 15 hektáros parkban oldódik fel.

A tervezőcsapat tudatosan ott helyezte el a legsűrűbb beépítést és a legtöbb funkciót, ahol a legjobb lesz a tömegközlekedés. Rákosrendezőnél ugyanis kivételes csomópont jön létre: idáig hosszabbítják meg a kisföldalattit a Mexikói úttól; itt halad majd a Szegedi úti felüljárón átvezetett villamos Zuglóból, a Bosnyák tér és Örs vezér tere irányából; és itt állnak meg az esztergomi, váci, veresegyházi elővárosi vonatok is. A győztes terv éppen ezt a közlekedési adottságot teszi meg a városszerkezet szervező elvévé: nem a fejlesztés után rohan a közlekedési infrastruktúra, hanem

– ez a modell az elmúlt évtizedek legjobb ázsiai, ausztráliai és nyugat-európai városfejlesztési gyakorlatával összhangban van.

A tömegközlekedés-orientált elv közvetlen következménye, hogy az új városrész, Budapesten szinte példátlanul, autómentes jelleget ölthet. A tervben minimális az autóforgalom, kevés a parkoló – szemben a főváros és az ország számos pontján épülő lakótelepekkel, amelyek bőven gondoskodnak parkolóhelyekről, de tömegközlekedési kapcsolatuk alig van.

Zöld hálózat

A zöldfelületi rendszer kialakítása szintén a nyertes terv erősségei közé tartozik. A 15 hektáros közparkhoz további 10 hektárnyi kisebb zöldterület csatlakozik, összesen tehát 25 hektárnyi zöldfelület jön létre – megőrizve azt a spontán kialakult növényzetet, amely az elmúlt 30 évben borította be a vasúti területet, és amely Észak-Pest egyik fontos zöld tüdeje.

A terv azonban ennél továbbmegy: gyalogos-kerékpáros hidat javasol a Városliget felé, és egy összefüggő zöldsávot vizionál, amely a Vasúttörténeti Parktól a Rákosrendező állomáson át egészen a Városligetig – a Biodómig és a Széchenyi fürdőig – nyúlik. A zöldfolyosó részét képezi a Rákospatak is, amelynek ma lefedett, zárt szakaszát a terv megnyitná és a meglévő zuglói gyalogos-kerékpáros tengelybe kapcsolná be. Ha egyszer a Nyugati pályaudvar melletti vágányok mentén is létrejön egy zöldsáv, mindez összefüggő zöldfolyosóvá állhatna össze.

A terv a meglévő épített örökséget is beintegrálja: a régi vasúti épületek, raktárak és műhelyek megmaradnak és kulturális központként kapnak új funkciót. A park szélén egy új budapesti könyvtár számára is helyet jelöl ki a terv.

Fenntarthatóság és ütemezés

A zsűri a pályaművek értékelésekor különös figyelmet fordított a klímaadaptív szemléletnek: a csapadékvíz-gazdálkodás, a levegőminőség, a zajvédelem és az energetikai fenntarthatóság egyaránt szemponttá vált. A győztes terv ebben is kiemelkedőt nyújtott, kidolgozott megoldásokat kínálva arra, hogyan lehet a csapadékvizet helyben hasznosítani és energetikailag fenntartható városrészt létrehozni.

A pályamű másik erénye a rugalmas ütemezhetőség. A fejlesztési terület félkerületnyi, és nyilvánvalóan csak fázisokban, hosszú idő alatt valósítható meg: a terv világosan végiggondolta, hogyan lehet az egyes ütemeket egymásra építeni úgy, hogy a részlegesen megvalósuló városrész is élhető és funkcionális legyen. A lakásállomány legalább 20 százalékát megfizethetővé, támogatottan bérelhetővé tervezik, és a területen óvoda, iskola, idősotthon is helyet kap – a „15 perces város” elvének megfelelően minden alapellátás gyalog elérhető közelségbe kerülne.

Ha az ütemezés tartható és az állam teljesíti az infrastrukturális vállalásait – mindenekelőtt a Szegedi úti felüljárót és a kisföldalatti meghosszabbítását –, akkor 2029 körül már megjelenhetnek a kivitelezés első látványos elemei a területen.

A zsűri döntése és a további díjak

A 14 beérkezett pályamű közül a zsűri 4 munkát díjazott, és további 4-et vásárolt meg. A második helyezést az ASTOC Architects and Planners, az Archi-Kon és az RMP Stephan Lenzen Landschaftsarchitekten konzorciuma szerezte meg: tervük erőssége a parkoknak az a láncolata, amely maga határozza meg a városszerkezetet, a zöldfelületeket pedig az állomástól távolabb pozicionálja. Megosztott harmadik díjat kapott a Superwien Urbanism, az Építész Stúdió és az Objekt Tájépítész Iroda csapata, illetve a CHYBIK + KRISTOF vezette, hat irodát tömörítő konzorcium.

Vitézy Dávid szerint a végleges mesterterv kollázs lesz, és a győztes tervező nem egy az egyben valósítja majd meg a pályaművet. A zsűri javaslatai között szerepel például, hogy még több zöldet kellene beilleszteni a tervbe, és több más díjazott pályaműből is átvesznek ötleteket – különösen a vasút átjárhatóságának javítása, illetve a városszerkezethez való illeszkedés tekintetében.

A következő lépés a nyertes csapattal való szerződéskötés, amelynek keretében rögzítik a részletes tervezési feladatokat. Ezt követően indul el az idei év második felében az a részletes mesterterv kidolgozása, amely már konkrét közműelhelyezést és közterületi részleteket is tartalmaz.

A pályázaton bemutatott tervtablók

április 1-jén és 2-án, majd április 13. és 30. között hétköznapokon, előzetes regisztráció után. Bár nem pótolja a személyes megtekintést, de a nyertes tervek mellett a helyezetteket is meg lehet nézni a budapest.hu weboldalon.

Előzmények: a mini Dubaj-tervtől a tervpályázatig

A Rákosrendező-projekt előtörténete a közelmúlt egyik legfordulatosabb budapesti fejlesztési ügye. 2023 végén vált nyilvánossá, hogy a magyar állam egy dubaji ingatlanbefektetővel, az Eagle Hills nevű céggel tárgyal a vasúti célra nem használt rákosrendezői területek értékesítéséről; a felek 2024-ben kormányközi egyezményt is aláírtak. A vételárat rögzítő adásvételi szerződést tavaly január közepén parafálták az MNV és az Eagle Hills között – ám a nyilvánosságra kerülést követően kiderült, hogy a fővárosi tulajdonú BKM Zrt.-nek elővásárlási joga van a területre.

A kormány először tagadta, hogy ez az elővásárlási jog egyáltalán érvényesíthető, majd – száznyolcvan fokos fordulattal – elismerte, hogy mégis. Tavaly márciusban így meghiúsult a tervezett mini Dubaj-projekt, és a teljes fejlesztési terület a főváros kezébe került. A megállapodás lényege szerint Budapest 3 részletben fizeti ki a telek vételárát, és az állam azt a fejlesztési finanszírozást biztosítja a fővárosnak, amelyet az arab befektetőnek is megígért – beleértve 3 kulcsfontosságú közlekedési beruházást is: a Szegedi úti felüljárót, a Kisföldalatti meghosszabbítását és a vasútállomás megújítását.

Tavaly szeptemberben a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta Vitézy Dávid és Karácsony Gergely közös tervpályázati javaslatát, amely másnap az EU-s közbeszerzési portálon is megjelent. A 2025 szeptemberében meghirdetett kétfordulós pályázat első szakaszában 43 érvényes jelentkezés érkezett; a referenciák alapján 16 csapat kapott meghívást a második körbe, ahonnan végül tizennégy pályamű készült el a február 10-i határidőre.

A 6 hétig tartó, 50 szakértő és 17 zsűritag bevonásával zajló értékelési folyamat eredménye az a győztes terv, amely most kijelöli az irányt: Budapest nem luxusfelhőkarcolókat, hanem élhető, autószegény, zöld új városrészt kap Rákosrendezőn.

Fotók: a nyertes pályázat terveiből. Forrás: budapest.hu