A hónapok óta tartó jogi és politikai huzavona után a kormány meglepő fordulattal beismerte vereségét: Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, elismerik Budapest elővásárlási jogát Rákosrendezőre. Ez azután történt, hogy hetekig azt hangoztatták: az egyesült arab emírségekbeli befektetőkkel kötött nemzetközi szerződés felülírja a főváros jogait, sőt Nagy Márton miniszter januárban még kategorikusan kizárta, hogy Budapest élhetne az elővásárlási jogával.

A kormány látványos hátraarcának köszönhetően most Budapest ugyanazzal a szerződéssel veheti meg a területet, amit az Mohamed Alabbar által birtokolt Eagle Hills Csoporttal kötöttek. Az 50,9 milliárdos vételárat három részletben kell kifizetni, az első, 12 milliárdos tétel már rendelkezésre áll a főváros cégénél. A teljes összeg törlesztésére 2039-ig kaptak haladékot – pont ugyanúgy, mint az arabok kapták volna.

A főváros már évek óta dédelgetett tervei merőben mások, mint az arab befektetők által megálmodott Grand Budapest (közszájon forgó nevén mini-Dubaj) projekt. A Parkváros névre keresztelt koncepció szerint a 130 hektáros területen nem 500 méteres felhőkarcolók nőnének ki a földből, hanem élhető, zöld városrész születne. A tervek szerint a terület közepén hatalmas, 30-40 hektáros közpark létesülne, a tavát a Rákos-patak vizéből duzzasztanák. A park körül 8-10 ezer lakás épülne, amelyek – az eredeti tervekkel ellentétben – nem luxusingatlanok lennének, hanem megfizethető otthonok akár 25 ezer ember számára.

Amíg az arabok félezer méteres tornyokban gondolkodtak, addig a főváros maximum 90 méteres épületeket engedélyezne, azt is csak olyan helyeken, ahol nem rombolják Budapest történelmi városképét. A közlekedést új intermodális csomópont segítené, ahova a vasutat és a meghosszabbított kisföldalattit is bekötik.

Először is, a területet meg kell tisztítani – ez Gulyás Gergely szerint 25 milliárd forintba kerül, és most már a főváros dolga lesz. Emellett 6 hónap áll rendelkezésre, hogy megállapodjanak a kormánnyal a 330 milliárd forintos állami infrastruktúra-fejlesztésekről. Ha ez nem sikerül, az egész szerződés kártyavárként omolhat össze.

Van még egy potenciális bökkenő: a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Stockton cégnek szintén van elővásárlási joga. Bár Gulyás Gergely szerint nem valószínű, hogy élnek vele – szerinte egy „kis cég” ugyanis nem tud letenni az asztalra ekkora összeget –, de ez még okozhat meglepetéseket.

Karácsony Gergely pénteken már részletesebben beszélt a tervekről. A főpolgármester szerint 5 év is eltelhet, mire az első kapavágás megtörténik, a teljes projekt pedig akár negyedszázadig is eltarthat. Nemzetközi pályázatot írnak ki a terület hasznosítására, és – érdekes fordulat – nem zárkóznak el a kormányközeli vállalkozók részvételétől sem. A lényeg a feltételek betartása lesz.

Egyelőre nem túl biztatóak a jelek: Karácsony Gergely hiába próbál időpontot egyeztetni Lázár János építési miniszterrel, eddig sikertelen. Pedig a 6 hónapos határidő már ketyeg.

A főváros ígérete szerint a fejlesztés teljesen átlátható lesz. A területet nem adják el, csak használati jogot biztosítanak a beruházóknak, a befolyó díjakból pedig önkormányzati bérlakásokat építenének. Ha minden a tervek szerint halad, 8 év múlva már beköltözhetnének az első lakók – már ha addig sikerül átevickélni a még várhatóan előkerülő összes jogi és politikai buktatón.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint egyébként a terület szennyezettsége nem olyan vészes, mint azt sokan gondolják. Mint fogalmazott, „nem egy vegyi kombinát területét vettük át”, inkább csak a vasúti működésből eredő szennyeződésekkel kell megküzdeni. Ez nem elhanyagolható, de kezelhető probléma.

Vitézy Dávid szerint a kormánynak a fővárossal szemben is teljesítenie kell minden olyan vállalást, amit korábban az arab befektetőknek ígért Rákosrendező ügyében. A terület fejlesztése egyébként sem kivitelezhető kormányzati együttműködés nélkül. Bár több fejlesztési koncepció is született az elmúlt években, a fővárosnak kell elkészítenie egy átfogó mestertervet, méghozzá február végéig, a közgyűlés által is elfogadva. Vitézy Dávid szerint azonban Budapest még nincs felkészülve erre a feladatra, hiába állítja Karácsony Gergely, hogy a fővárosi cégek már rendelkeznek a szükséges szakértelemmel.

A történet tehát korántsem ért véget, sőt talán most kezdődik az izgalmasabb része. Budapest legnagyobb városfejlesztési projektje áll a rajtvonalnál: kérdés, hogy a politikai csatározások közepette sikerül-e végre valami olyat létrehozni, ami tényleg a városiak – és nem csak a befektetők – érdekeit szolgálja.

Fotók: Budapest.hu