Amikor a mai Magyarországon a „cigánykérdésről”, a mélyszegénységről, a gettósodott településekről, településrészekről vagy a munkaerőpiaci helyzetről vitatkozunk, a közvélemény és a politika előszeretettel tesz úgy, mintha ezek a problémák „etnikai sajátosságokból” fakadnának. A történelmi tények azonban egy egészen más, sötétebb történetről mesélnek. A mai napig ható strukturális csapdahelyzetet, amelyben a hazai cigányság jelentős része él, nem a közelmúlt hibái szülték. Az alapokat a XVIII. századi Habsburg-abszolutizmus államilag irányított, erőszakos asszimilációs politikája fektette le.

A mobilitás ára című tanulmánykötetben első generációs diplomások feljebb jutásának útját vizsgálták. A kutatás 5 éve kezdődött életútinterjúkkal: 105 roma és 70 nem roma első generációs értelmiségi elbeszélését elemezték, és összevetették a diploma megszerzése idején, majd a munkába álláskor megélt tapasztalatok hasonlóságait és különbözőségeit.

Mit gondol a fővárosi Városháza-ügyről? Mit tehet egy kerület a korrupció ellen? Miket tapasztalt a roma felzárkóztatási pénzek elköltésével kapcsolatosan? Melyik eset háborította fel leginkább? Lapunk 8 és fél óra című podcastjának vendége Hadházy Ákos független képviselő volt, a beszélgetés szerkesztett változatát adjuk közre.