Lassan araszolgatunk a part felé, ahol kikötve az elvirágzott cseresznyefák mellett, az első igazi májusi melegben végre szárazföldet érezve a lábunk alatt, vehetünk egy mély levegőt. Vagyis felfedezhetjük, hogy idáig nem lélegeztünk megfelelően, és a nyakunk, a vállunk sem úgy állt, ahogyan egészséges, és mind ez idáig esélyünk sem volt a boldogságra.

„A zöld könyv az ölemben, két mondatot olvashattam talán. Fiatalon megvolt egy nap alatt, száz néhány oldal az egész. Elmennek mellettem a bokrok, a társasházak, az egész 8. kerület, és én nem látok belőle semmit; befelé élek, és úgy kell kihámoznom magam ebből, ha kifelé is mondani kell valamit” – Schillinger Gyöngyvér tárcanovellája ezévi 3. lapszámunkból.

„Másoknak élete van apám szerint, de akkor az én életem ez az utazás, és szerettem volna úgy ülni vele a cigarettafüstben, hogy megértse ezt a késztetést, ami egyik országtól a másikig hajt, és ha kimerítem az egyiket, nekem még mindig ott van egy másik világ.”

A lapunkban 2025-ben megjelent tárcanovellákból válogattunk.

Az Insta hialuronsavas feltöltést kínál, valahányszor felmegyek. Ajaktetoválást, néha teljes arcfelvarrást, új cicit. Szabadulj meg a tokától, face yoga is fascinating. Időszakos koplalás: jobban fogyaszt, mint bármilyen torna.

„Hal a tűzhelyen, törés a járólapon, ott, ahova a Buddha-szobor esett.” – idei nyolcas számunk tárcanovellája.

A Békés Pál Civil Társaság által különösen értékes prózai műveknek szánt díjat 2025-ben Schillinger Gyöngyvér nyerte el.

Egy meglepetés tárcanovella még januárból Schillinger Gyöngyvértől.

Évkezdésnek közreadunk pár szuper tárcanovellát a 2024-es évből.

„Kivillantom a fogam, most fehéríttettem.” 15-ös számunk tárcanovellája.