A főváros 50 milliárd forintért vett 51 új CAF-villamost, de a szükséges infrastrukturális fejlesztésekre nincs pénz. A járművek szélesebbek a régieknél, több vonalon nem is férnek el – de nem azért, mert a budapesti döntéshozók ezt benézték volna.

Gondolta volna, hogy az Orczy téri remíz, azaz a Baross kocsiszín a világ első belvárosi környezetbe épített villamos vasútvonalának – a tulajdonképpeni villamosnak – volt az „otthona”? A környezetével együtt nem éppen derűs állapotban lévő műemléknek patinás múltja ellenére is meg vannak számlálva a napjai. Remélhetőleg nem a buldózer lesz a sorsa.

A XIX. század végi Budapest sok mindenben az akkori New York-hoz hasonlított: őrületes iramban fejlődő metropolisz volt, amit sokféle nép lakott. Az akkori Baross utca pedig akár mintája is lehet annak a gazdasági pezsgésnek és sokszínűségnek, ami a várost jellemezte – és a modernitásnak is, mert az itteni villamosvonal az úttörők közé tartozott.