A Baross kocsiszín, vagy Orczy remíz a Baross utca 132. szám alatt található, épp az Orczy térnél, méghozzá 1885 óta. Igaz, eleinte nem is villamosokat szolgált ki, hiszen csak 1888-ban döntöttek úgy, hogy az első magyar villamosvasúti vonal kocsijait fogják itt tárolni.

Ez az 50-es években megszűnt vonal az Egyetem térről indult és tartott a Stáczió (ma Baross) utcán át a mai remízig, amelyhez akkor még nem tartozott egy komplett Orczy tér. Mivel a hatóságok eleinte nem bíztak a villamos üzemben, előírták, hogy gőzmozdonyokat is kell a helyszínen tárolni, sőt, ahhoz víztornyot építeni. Ezeket a mozdonyokat és a kiszolgálásukhoz szükséges eszközöket a Magdolna utca felőli oldalon helyezték el.

1891-ben elindult a BVVV (Budapesti Villamos Városi Vasút) a Rókus kórház – Népszínház utca – Salgótarján út – Kolozsvári utca – Maglódi út – Új Köztemető vonalon egy másik, ezúttal gőzmozdony-vontatásos vonal is, amelyet szintén a Baross kocsiszín szolgált ki. A bizalmatlanság a villamosüzem irányába ugyanis még mindig élt. Ne feledjük: az első villamosvonalat 1881-ben adták át az akkor Berlin külvárosának számító Groß-Lichterfeldében. Az akkor még újnak számító technológiával ráadásul eleinte külvárosi viszonylatokat szolgáltak ki. A Siemensnek azonban így is megérte, hiszen a Stáczió utcai vonal volt az első, nem külvárosi környezetben épített villamosvasút, amely ily módon reklámnak is számított. Annyira megérte, hogy a Siemens azért fejlesztette ki a „budapesti alsóvezeték” névre hallgató rendszerét, mert a magyar fővárosban tiltották a felsővezetékek telepítését azzal az indokkal, hogy

Igaz, végül csak pár évbe telt, hogy a gőzmozdonyokat mégis villamoskocsikra cseréljék a köztemetői vonalon.

Azok a villamosvonalak, amelyeket a Baross kocsiszín egykor kiszolgált, gyorsan fejlődni és hálózatosodni kezdtek. Egy időben a Március 15. (akkor Eskü) tér és a kőbányai Kápolna tér között is közlekedtek, volt járat, amely a Népligetet a belvároson át, a Duna partján vezetett nyomvonalon kötötte össze az angyalföldi Dráva utcával. A háború után a Baross utcai vonalat végül nem, illetve csak részben állították helyre. 1953-ban ez a vonal is azok közé esett, ahol – a korszellemnek köszönhetően – trolikra cserélték a villamosokat. A köztemetői vonal megmaradt és a kocsiszín is áll, utóbbi fenntartása jelenlegi funkciójában viszont egyre jobban megkérdőjelezhető.

Vitézy: a Baross kocsiszínt előbb-utóbb ki kell váltani

„A korszerű villamosok egyterűek, ami azt jelenti, hogy egy darab hosszabb, alacsony padlós villamoskocsiból állnak és nem sok kisebb kocsiból, amelyeket ki lehet csatolni. Ebből eredően más alakú, hosszúkás kocsiszínek szükségesek a korszerű villamosüzemhez. Egyszerűen nagyobbak a járművek, amelyeket karban kell tartani. Ezért van az, hogy a CAF villamosokat se lehet bárhonnan üzemeltetni, bármelyik kocsiszínből ellátni. És – ahogy a flotta összetétele az alacsonypadlós villamosok felé változik – egyre inkább a korszerű kocsiszínekre van igény. A Baross kocsiszín ezeknek a követelményeknek több szempontból, így a geometriájában sem felel meg. Mindez azt jelenti, hogy

– nyilatkozta a Józsefváros Újságnak Vitézy Dávid, a főváros Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke.

A BKK-nak volt is terve az Orczy remíz kiváltására, méghozzá a közelben. Ez viszont nem egyszerűen nem valósult meg, de soha nem is fog már. „A régi terv – jó 10 évvel ezelőtt – az volt, hogy a Józsefvárosi pályaudvar területén hozunk létre egy új, központi villamoskocsiszínt. Ezt a lehetőséget azonban az MTK Sándor Károly Labdarúgó Akadémia elépítette. Ez egy sajnálatos dolog, hogy erőből fölülírták azt az építési szabályozást, amely garantálta volna, hogy villamoskocsiszín épüljön oda” – nyilatkozta lapunknak a BKK korábbi vezérigazgatója.

Szerinte egy hely maradt, amely potenciálisan szóba jöhet erre a célra, ez pedig a troligarázs a Hungária körút és a Pongrác út között, a 37-es vonala mellett. „Én azt is el tudom képzelni, hogy a földszint legyen a villamoskocsiszín és az első emeleten legyenek a trolik. Ugyanakkor ez nyilván egy óriási, sok 10 milliárd forintos beruházás, amelynek ma nem látszik a fedezete” – mondta el lapunknak Vitézy Dávid.

Hozzátette: „Az épületet sajnálnám, ez egy nagyon régi épület, tehát az biztos, hogy valamilyen kulturális vagy egyéb célra jó lenne megtartani, és nem valami korszerű házat építeni oda, de hogy ez mikor történhet meg, azt nem tudom. Biztosan a következő pár évben.”

Ön milyen célra alakítaná át az Orczy remízt?

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf