1867-től fogva bordélyházakba terelték a prostitúciót Pesten, majd sorra nyíltak a kuplerájok Józsefvárosban is – sokszor illusztris vendégkört kiszolgálva –, bár a gócpont ekkor még a VI. és VII. kerületben volt. Józsefváros a nyilvános házak bezárása után vált az utcai prostitúció központjává. A rendszerváltás utáni „vigalmi negyed” koncepcióból azonban végül nem lett semmi.

Szoktuk mondani mi, romák, ha előítéletekkel, rasszizmussal találjuk szemben magunkat, hogy a C betű a homlokunkon (hátunkon) van. Ezzel utalunk arra, hogy bármilyenek is vagyunk, bélyeg virít rajtunk, és a többség szemében ez a bélyeg határozza meg a létünket. De C betű nem csak a homlokunkon van: ott volt évtizedekig az iskolai naplókban a cigány tanulók neve mellett. Annak jártam utána, hogy mikor és miért kezdték ezt feltüntetni a nevünk mellett.

Mi kell ahhoz, hogy egy Nógrád megyei egyedülálló anya egyetemre járhasson? Támogatói közeg, elhivatottság és elfogadás. Van egy magyar egyetem a nyolcadik kerületben, ahol ezek találkoznak. Ahol tudják, milyen nagy baj, hogy azok a diákok, akik szegényebb közegben születnek, nagy eséllyel lemorzsolódnak a magyar oktatási rendszerben.