Bár a tankerület szigorú elszámolást kért a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok listájáról, az emiatt meg nem tartott óráik számáról, mégsem vonta le azt a Jelkyben tanítók munkabérükből – mondta el lapunknak az iskola egyik pedagógusa. A Vörösmartyban tanító Kovács Gergely pedig arról számolt be, náluk megtörténtek ugyan a levonások, ám nem polgári engedetlenség címszó alatt, hanem sztrájkként elszámolva.
Kovács szerint, mivel a hatalom fenyegetései szerint a polgári engedetlenség után kirúgás jár, ezzel szemben a sztrájk jogszabály szerinti eszköz,
vélhetően a további kirúgások megelőzése érdekében dönthettek a bérlevonások sztrájkként való lekönyvelése mellett.
A tankerületet napokkal ezelőtt kérdeztük a miértekről, ám választ ez idáig nem kaptunk.
Január 5-én, csütörtök este a Tanárok a Tanárokért civil összefogás nyilatkozatot adott közre Facebook-oldalán, ami szintén a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokkal szembeni különböző bánásmódra, a bérlevonások következetlenségére hívja fel a figyelmet.
Nyilatkozatukban emlékeztetnek, hogy az oktatásban dolgozók szakszervezetei több mint egy éve folytatnak a döntéshozókkal tárgyalásokat, aminek eredménye a pedagógusok sztrájkjogának megnyirbálása lett. Ennek viszont az lett a következménye, hogy tanárok ezrei kezdtek országszerte polgári engedetlenségbe, hogy felhívják a közoktatás számtalan problémájára a figyelmet, és egyúttal kiálljanak a sztrájkjog indokolatlan, egyoldalú csorbításával szemben. A hatalom a segélykiáltásokra random kirúgásokkal válaszolt arra hivatkozva, hogy az érintettek jogszerűtlen nem vették fel a munkát. A tanárkirúgásokról korábban mi is írtunk.
Hogy kit és miért bocsátottak el, az azonban a szervezet számára sem világos. „A Belügyminisztérium adatai szerint 2022. szeptember 1. és 2022. december 15. között 2018 fő polgári engedetlen iskolai dolgozót tartottak számon. Hogy ők miért nem szolgáltak rá az azonnali felmentésre, arról csak találgatunk. A Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott kollégák közül volt, akinek 18 engedetlen órája volt. Korábban, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elküldötteknek ennél kevesebb” – fejtik ki.
A leírt tények alapján is kiviláglik tehát, hogy
a kirúgások nem „kiérdemeltség” mentén történtek, azaz nem a polgári engedetlenség miatt az óráitól legtöbbször távol maradó tanárok kerültek pellengérre,
és nem is feltétlen a hangadókat bocsátották el, az azonnali felmentések logikától és mindenféle kiszámíthatóságtól függetlenül zajlottak. Törökné Pethő Erzsébet vörösmartys tanár, akit épp betegszabadsága alatt rúgtak ki, a következetességnek helyt nem adó lépésekről egy nekünk adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a cél vélhetően a megfélemlítés, a bizonytalanságban tartás, hogy senki ne legyen tisztában azzal, rá vajon mikor kerül a sor.
A Tanárok a Tanárokért összefogás tagjai összegyűjtötték néhányuk polgári engedetlenséggel töltött óráinak és munkanapjának számát, amit aztán összevetettek a bérjegyzéken szereplő adatokkal, ezeket táblázatba is foglalták, az oldalukon ez is megtekinthető. Ebből az derül ki, hogy
a leadott és a lekönyvelt adatok esetenként köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Azt írják, hogy bár az „igazolatlan hiányzás” tényét sok esetben írásban is kérték dokumentálni a tankerületek, ennek ellenére az általuk elszámolt órák száma tankerületenként, intézményenként, egyénenként változik.
Továbbá felhívják a figyelmet arra is, hogy több esetben fordult elő, hogy a december 1-jén megkezdett polgári engedetlenség minden napjáért „sztrájk” jogcímen történt levonás a bérjegyzékben, ami így értelmezhetetlen, ugyanis a hatályos rendelet értelmében a sztrájkban való részvételnek szigorú adminisztratív követelményei vannak, amit az érintettek nyilván nem teljesítettek. Azzal folytatják, hogy
a Kréta haladási napló felülete, a Kréta HR-moduljának adatai és a bérjegyzékben foglaltak sem minden esetben fedik egymást.
Nyilatkozatukat azzal zárják, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a következetlenségekre, az oktatásban dolgozók követeléseinek semmibevételére, egyúttal követelik az egyenlő bánásmódot és az elbocsátott 14 pedagógus visszavételét.
Tudni szerettük volna, a szervezet tagjai mit gondolnak arról, mi lehet a sajátos könyvelés oka. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy azzal vélhetően kisebbíteni próbálják a problémát iskolai és tankerületi szinten is, az intézményvezetők így próbálják védeni a dolgozóikat, a tankerületek pedig talán így próbálják elkerülni a további kirúgásokat. Úgy vélik, egyik eset sem etikus, a pedagógusok ugyanis saját elhatározásukból, a következmények tudatában döntöttek úgy, hogy részt vesznek a polgári engedetlenségben, „így ez az ő semmibe vételük”.
Nyitókép: Polgári engedetlenségben résztvevő tanárok tüntetnek szeptember 1-én a Rákóczi téren – Fotó: Mile Máté
