Kosztra Gábor, aki nemrégiben még a Vörösmarty Mihály Gimnázium (VMG) népszerű matektanára volt, még december 5-én jelentette be nyilvánosan, hogy kilép „a magyar oktatás Belügyminisztérium által fenntartott részéből” többek között azért, mert „ha az állam vezetői és a pedagógusok egymást partnernek kezelve, konstruktívan, a másik szempontjait és nehézségeit tiszteletben tartva nem tudják a vitás ügyeket megnyugtatóan rendezni, ennek nincsenek meg a megfelelő keretei és fórumai, az már olyan válságtünet, amin semmilyen sztrájk nem segít”.
Kosztra Gábor most újabb közleménnyel jelentkezett a Facebookon, mégpedig egy Orbán Balázshoz címzett képzeletbeli parlamenti felszólalást osztott meg, reflektálva a miniszterelnök stratégiai tanácsadójának a Mandinerben megjelent publikációjára – aki ott Orbán Viktor zárt körben vázolt gondolatait interpretálta.
Kosztra a cikkben felvázolt stratégiai célok jó részével egyetért, például azzal, hogy „hazánknak ki kell kerülnie a közepes fejlettségű országok köréből”, ugyanakkor a sikeres felzárkózást alátámasztani hivatott példa alapját kétségbe vonja.
A nemzetközi oktatással kapcsolatos méréseken, így a TIMSS 2019-es mérésén Magyarország benne van a legjobb tízben. Itt azt mérik, hogy a leadott tananyagot mennyire tudják a diákok visszaadni.
A másik, talán ismertebb mérés a PISA-teszt, ahol azt nézik, mennyire tudják a diákok a gyakorlati kérdésekben használni a tudást. Ezen a mérésen Magyarország az első 25-ben sincs benne. Kosztra szerint a két felmérés summázata a következő:
A magyar oktatás hatékonyan tanít meg dolgokat, viszont nem jól tanítja meg, azokat hogyan lehet a gyakorlatban használni. Vagy az sem kizárt, hogy gyakorlatban kevéssé használható dolgokat tanít.
Utóbb leírtak alapján kérdezi az egykori VMG-s matektanár a stratégiai tanácsadót, hogy
„mikor kezdik el Magyarország oktatási stratégiájának megalkotását, és melyik ponton tervezik bevonni a munkába a magyar tanártársadalmat?”.
Kosztra azzal zárja gondolatait, elképzelhető, a magyar tanártársadalom pont azt szeretné, hogy az ország kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből. Ahogy ő látja, pont azért polgári engedetlenkednek, vesznek részt a sztrájkban, mondanak fel, vagy fejezik ki másképp elégedetlenségüket a tanárok közül oly sokan, mert testközelből azt érzik, gyökeres változásokra lenne szükség, hogy hazánk sikeres legyen hosszú távon.
A bejegyzés teljes terjedelmében itt olvasható:
