Nyilatkozatot adott ki a Fazekas Gimnázium 36 tanára, ebben az olvasható, hogy a mai Magyarország iskolái, oktatási rendszere nem teremt esélyt a gyerekeknek, nem alkalmas a felzárkóztatásra, társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek kiegyenlítésére. Pedig joga van minden gyereknek a megfelelő szintű oktatáshoz. Mindezekhez nincsenek meg a technikai követelmények sem, még az évek óta az országos gimnáziumi elitbe tartozó Fazekasban sem: „Örömmel fogadtuk a hírt, hogy a tantermekben kötelezően előírt a fűtési szezonban a 18 fokos hőmérséklet, hiszen számos tantermünkben még ennyit sem ért el évek óta a hőmérő higanyszála télvíz idején.”
A Fazekas egyébként épp most lett holtversenyben országosan a második legjobb gimnázium, és egy brit listára is felkerült a világ 20 legjobb középiskolája közé az egyetemi felvételik sikerét figyelő módszer alapján.
A közlemény üdvözli, hogy az eddig megszokott társadalmi közöny is a múlté, valamint arra is rávilágít, hogy a pedagógusok nem lustaságból nem akarnak dolgozni, „épp a hivatástudat miatt próbálunk tenni azért, hogy az elfogadhatatlan körülmények változzanak”.
Végigveszik a probléma megoldásához szükséges lépéseket – nagyjuk megegyezik az október 27-i élőlánc és sztrájk követeléseivel: a Nemzeti Alaptanterv alkalmatlansága, a túl nagy terhek diákokon és tanárokon, magas csoportlétszámok. A változás elsősorban nem pénzkérdés, emelik ki, hanem a politikai akaraté.
„Túlterhelt, kiégett, kizsigerelt, megalázott, a társadalom által nem megbecsült pedagógusoktól hogyan lenne elvárható, hogy kreatív, nyitott, a jelen kihívásaira adekvátan reagáló gyerekeket neveljenek?”, teszik fel a kérdést.
A minőségi pedagógusréteg fontos, ehhez jól meg kell fizetni őket, de nálunk a megbecsültség mértéke olyan rossz, hogy 15 év alatt a harmadára esett vissza a pedagógushallgatók száma. A terület elhanyagolását jelzi, hogy továbbra sincs a kormányban oktatási minisztérium, a döntésekbe nem vonják bele a pedagógustársadalmat.
„Mi, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium alulírott dolgozói hivatástudatunkba vetett hitünk okán minden erőnkkel azon leszünk, hogy a fenti körülmények további romlását megakadályozzuk, hogy tanítsunk és taníthassunk!”, zárul a nyilatkozat, mely itt alant teljes egészében olvasható:
| NYILATKOZAT |
| Mi, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium alulírott dolgozói egyetértünk abban, hogy a jó iskola esélyt teremt. A jó iskola felzárkóztat és kibontakoztatja a tehetséget. A jó iskola tiszteletben tartja a gyerekjogokat. Egy XXI. századi iskola feladata az, hogy segítse a gyerekeket a XXI. századi készségek fejlesztésében és kibontakoztatásában. Csakhogy ezek a XXI. századi feltételek távolról sem adottak: az uniformizált tankönyvek és a tanterv által nyújtott korlátok lehetetlenné teszik diákok ezrei, tízezrei számára, hogy esélyhez jussanak, hogy az legyen belőlük, amik lehetnének. Mindannyian egyetértünk abban, hogy iskolába járni, megfelelő színvonalú oktatásban részesülni minden gyereknek joga van! Tanulási zavarral küzdőnek, mozgásában korlátozottnak, fejlesztést igénylőnek, kiemelkedő tehetségűnek, hátrányos helyzetűnek, anyagi gondokkal küzdőnek. MINDENKINEK. A ma iskolájában Magyarországon nem jut fejlesztés annak, akinek járna, nincs szakember annak, aki kiemelt figyelmet érdemelne bármilyen okból. Az iskolák nem akadálymentesek, kevés az iskolapszichológus, az iskola épületének környezetpszichológiai hatásáról pedig jobb említést sem tenni, mivel az általános műszaki állapot (energetikai, gépészeti) és az egészségügyi problémát okozó penészes falak nagyobb gondot jelentenek. Mindezért örömmel fogadtuk a hírt, hogy a tantermekben kötelezően előírt a fűtési szezonban a 18 fokos hőmérséklet, hiszen számos tantermünkben még ennyit sem ért el évek óta a hőmérő higanyszála télvíz idején. Üdvözöljük, hogy megszűnőben van az évtizedek óta megszokott társadalmi közöny, amely a pedagógusokat – az egészségügyi dolgozókkal karöltve – a probléma jelzése esetén a hivatástudatra való hivatkozással jellemzően félresöpörte. Üdvözöljük, hogy egyre többen vagyunk, akik tudjuk, a hivatástudat értelmezhető úgy is, hogy a lehetetlen körülmények ellenére állunk helyt az iskolákban, óvodákban, és úgy is, hogy épp a hivatástudat miatt próbálunk tenni azért, hogy az elfogadhatatlan körülmények változzanak. A szakmai problémák közül kiemelkedően fontos a Nemzeti alaptanterv alkalmazhatatlansága, a diákok és pedagógusok túlzó óraszáma, a magas csoportlétszámok. Ezek változtatása elsősorban inkább akaratot igényelne, mint pénzügyi forrást. Szükség lenne széleskörű egyeztetésre oktatásügyi szakértők bevonásával, melyhez szorosan kapcsolódna a szabad tankönyvválasztás visszaállítása. Túlterhelt, kiégett, kizsigerelt, megalázott, a társadalom által nem megbecsült pedagógusoktól hogyan lenne elvárható, hogy kreatív, nyitott, a jelen kihívásaira adekvátan reagáló gyerekeket neveljenek? Egyetértünk abban, hogy a siker kulcsa a pedagógustársadalom, ahogy azt az oktatási rendszerükről híres országok tapasztalatai alapján láthatjuk: ahol megbíznak a pedagógusokban, és meg is fizetik őket, ott a diákok is képesek tehetségük kibontakoztatására. Ezekben az országokban sok fiatal választja a pedagógus pályát, míg Magyarországon ez a szám 15 év alatt a harmadára esett. Mivel a fiatalok számára a pedagógus életpályamodell nem biztosít megélhetést, ezért nem is vonzó, nem alakul ki verseny a kiválasztódás során az egyetemeken és főiskolákon, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a legrátermettebbek vegyenek részt a közoktatásban. Európai viszonylatban a magyar közoktatás továbbra is utolsó a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – 38 tagállamán túl más országokat is vizsgáló – éves jelentése szerint. A tanítás körülményeivel kapcsolatos OECD-adatok is azt mutatják, hogy leértékelődött a tudás Magyarországon. Mindez abból is látszik, hogy a kormányzati összkiadások közül az oktatásra fordított összeg tekintetében Magyarország az utolsó előtti az OECD rangsorban. Az EU-ban egyedüli országként az oktatás nem kap önálló minisztériumot, és az oktatásban részt vevők érdekei az azokat módszeresen figyelmen kívül hagyó, szakmaiságot nélkülöző döntéseknek esnek áldozatul. A társadalom jelentős hányadáról kijelenteni: „nem vagy fontos”, vérlázító! A jövőnk az utánunk jövő generációban gyökerezik, amely a felsorolt tények következtében ellehetetlenül. Mi, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium alulírott dolgozói hivatástudatunkba vetett hitünk okán minden erőnkkel azon leszünk, hogy a fenti körülmények további romlását megakadályozzuk, hogy tanítsunk és taníthassunk! |
Nyitókép: Huszár Boglárka
