Powered by RedCircle
A 8, csajok, satöbbi legújabb adásában arról beszélgettünk, az OnlyFanson modellkedés, vagyis online erotikus tartalmak pénzért való árulása lehet-e önmegvalósítás, kényszermentes, valóban könnyű munka? Át lehet-e vészelni e felületen a modellként való jelenlétet különösebb lelki károk nélkül? Vendégeink voltak Dés Fanni a NANE Egyesülettől, Arató Bianka gyógyító szexualitással foglalkozó terapeuta és Vörös Kira, aki a témából ír disszertációt.
A legtöbben pénzkereseti, jövedelemkiegészítő szándékkal, kevesebben – állításuk szerint – önbizalom-növelő, önmegvalósító céllal vannak jelen az online felületen, ahol erotikus tartalmakat érhet el a regisztrált felhasználó feliratkozásért cserébe, ami pedig többségében fizetős.
Az OnlyFans megítélése vegyes. Egyre gyakrabban találkozunk azzal a nézettel, hogy ezt a típusú szexmunkát ne tekintsük egyenlőnek a prostitúcióval, mindenkinek joga van eldönteni, hogyan és milyen célokra használja a testét, bizonyos celebek még kérkednek is azzal, hogy mennyire feminista gesztus ilyen módon felvállalni magunkat.
Csakhogy az OnlyFansből szemmel látható bevételt generálni cseppet sem olyan könnyű, mint sokan gondolják, vagy amennyire az ismert emberek hirdetik, ha „mezei” modellként próbálkozik az ember, nem pedig egy filmes vagy influenszer karrierből érkezve, állítja Vörös Kira.
Amellett az egész rendszer – a nők, a testünk, a szexualitás tárgyiasítása – az elnyomás kultúráját erősíti, teszi hozzá Dés Fanni.
Vannak viszont más szempontok is, egyes OnlyFans modellek az állításuk szerint az önbizalmuk, nőiségük gyógyulását tudják itt megélni, meséli Arató Bianka.
Megannyi nézet és szempont, amelyek között nem célunk igazságot tenni, beszélni viszont – azt gondoljuk –, fontos a témáról, melyről öten ötféleképpen gondolkodunk.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
