Évekkel korábban még heves vitákat tudtam lefolytatni valójában teljesen lényegtelen szakzsargon témákban, ami olyan kérdésfelvetés körül folyt, minthogy sci-fi zsánerbe tartozik-e a Star Wars. Mármint az eredeti első film, amit ma már Egy új remény alcímmel ismerünk. Egy műfajt valójában a toposzok határoznak meg, az Egy új remény pedig ezek alapján a western zsánerhez áll a legközelebb, hiába az űrhajók és lézerfegyverek, amik erősen szemet szúrnak az átlagos nézőnek. Persze ahogy bővült a franchise újabb filmekkel, könyvekkel, képregényekkel és videójátékokkal, úgy fektetett egyre nagyobb hangsúlyt a fikciós technológiák működésére és a galaxis politikai viszonyaira, és így igazolt át az űropera zsánerbe.
Sok minden belefér a sci-fi műfajba, a rugalmassága miatt is alakulhatnak ki ilyen agytornára kiváló beszélgetések. Két legnagyobb alkategóriája a hard sci-fi, ami elég komolyan veszi a természettudományos ismereteket, illetve a soft sci-fi, amely inkább a társadalomtudományokra épül. De azért bőven van átfedés ezek közt.
Nagy szerelmese vagyok eme filmeknek, ezért is örülök, hogy második felvonást kapott a Corvin moziban a Sci-fi csütörtök vetítéssorozat. Pont olyan változatos filmek kerülnek hétről hétre a Korda terembe, ami az előbbi bekezdések definíciófejtegetéséből következik. Legyen szó Christopher Nolan Csillagok között című filmjéről, ahol kénytelen elhagyni az emberiség a pusztulásra ítélt Földet, vagy Andrej Tarkovszkij klasszikusáról, a Sztalkerről, amely meditatív, merengő 160 perces utazásra invitálja a nézőt, ami által önmagunkat is jobban megismerhetjük.
Az időutazás az egyik legelterjedtebb sci-fi toposz, a Szíriusz már 1942-ben filmre vitte az ötletet, nem véletlenül tartják számon az első magyar időutazásos sci-finek. Ebben az esetben a vakmerő Tibor Ákos gróf vállalkozik az időutazásra. 49 évvel később a James Cameron rendezte Terminátor 2. – Az ítélet napja akciófilmben már egy érzelemmentes robot utazik vissza a múltba, hogy még tinédzserkorában eliminálja az emberi ellenállás hős vezérét.
A tendenciákat nézve a mozifilmeknél a grandiózus űroperák kihalófélben vannak, a bestseller sci-fi könyveket is nagyobb lelkesedéssel dolgozza fel már a streaming-ipar. Viszont a tavalyi év egyik legnagyobb sikere, a Dűne: Második rész mutatja, hogy szeret a nagyközönség ismeretlen bolygókra, fura technológiák és a helyi szokások közé kerülni a moziterem sötétjében, ha valóban minőségi az a bizonyos sci-fi élmény.
Kátai Levente
Az e heti kérdés
Mi az első magyar időutazásos sci-fi film?
a) Az idő urai
b) Űrgammák
c) Szíriusz
A megfejtéseket február 28-ig küldjék be a kvizjatek@jozsefvarosujsag.hu címre!
