„Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő” – mondta Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében. Lázár János miniszter pedig a Facebookon követelte a Pride betiltását, amit Orbán is kommentelt, „Be bizony! Világos beszéd”, írta, majd a Kossuth Rádió reggeli műsorában kijelentette, „a gyermekvédelmet a más, nevelést érintő területeken is végig kell vinni. Nevezzük Pride-nak. Ilyesmi nincs többé.” De Gulyás Gergely a Kormányinfón már azt mondta, szerinte a kormány nem a Pride betiltásában gondolkodik, hanem zárt körűvé tennék a rendezvényt.

Szinte a Kormányinfóval egy időben Novák Előd A homoszexualitást népszerűsítő gyűlések betiltásáról címmel törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Novák Előd a 2018-as gyülekezési törvényt azzal egészítené ki, hogy egy rendezvény akkor is veszélyezteti a közrendet, ha „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti”.

Pikó András az elsők között állt ki a Pride és az LMBTQ+ emberek mellett a budapesti polgármesterek között; 2019-es megválasztása óta minden évben a meleg büszkeség hónapjában kikerül a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalra a „Mindenki önkormányzata” feliratú szivárványos molinó.

A józsefvárosi polgármester a Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz, „nekünk helyben természetes, hogy Józsefváros mindenkié”, a miniszterelnök a nyílt fenyegetésével viszont azt üzeni, hogy „a kormány szerint Magyarország mostantól nem mindenkié”. Pikó András azt írja, mindazon kerületieknek, akik úgy érzik, hogy a Fidesz politikája megnehezíti számukra, hogy önmagukat büszkén vállalják, a molinóval azt üzenik:

Megkérdeztük a kerületi frakcióvezetőktől, hogyan értékelik a Pride korlátozására tett kijelentéseket. Egry Attila, a Fidesz frakcióvezetője szerint nincs benne Józsefváros 20 legfontosabb ügyében a Pride kérdése, de egyébként egyetért a kormányzati kommunikációval, mint mondta: „jó az irány”.

„Kíváncsi leszek, ha nem kapják meg a szervezők a gyülekezési engedélyt és az emberek mégis kimennek, a rendőrök majd mindenkit elvisznek? Vagy szabálysértési eljárás indul mindenki ellen? Azért ez már nagyon Oroszország!” – fogalmazott Könczöl Dávid, a Közösen Józsefvárosért frakcióvezetője, és hozzátette, tiltás esetén az ellenzéki pártok és a civil szervezetek biztosan tájékoztatni fogják az embereket a polgári engedetlenség adta lehetőségekről.

A kerület országgyűlési képviselője is részt vett már a felvonuláson, az itt készült fotóval posztolt a Facebook-felületén. Jámbor András úgy fogalmazott, „a Pride négy fal közé szorítása egyenértékű a rendezvény betiltásával”. Szerinte, ha valaki a gyermekek védelméért aggódik: engedélyezze a meleg párok örökbefogadását, emelje meg a gyermekvédelmi dolgozók bérét, és azt az 1500 forintot, amely ma egy gyermek egész napi étkezésére jut a gyermekvédelemben.

Karácsony Gergely az elmúlt napokban többször is határozottan kijelentette: lesz felvonulás, erre készülnek a szervezőkkel együtt. „Az, hogy idén is lesz Pride Budapesten, pont olyan magától értetődő, mint két ember szerelme, pont annyira nyilvánvaló, mint hogy ebben a városban senki, de senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, amiben hisz, ahová született, és hogy kit szeret.”

Civil hangok

Az elmúlt években a Pride-hónaphoz kapcsolódó néhány programnak és a Budapest Pride irodájának is helyet adó Auróra Közösségi Ház dolgozói mindenkit arra buzdítanak, vegyenek részt az idei felvonuláson. Bolba Márta józsefvárosi evangélikus lelkész pedig azt írta közösségi média oldalán, hogy „lmbt+ barátim, veletek vagyok lelkészi, baráti és civil minőségben”.

Arról, hogy mi a véleményük a Pride-ról, és indokolt-e a felvonulás korlátozása – adott esetben betiltása – a budapesti járókelőket is megkérdeztük. Egyesek a gyermekek védelmére hivatkozva nem engednék Budapest belvárosában megtartani a rendezvényt, mások szerint a Pride-ot ért támadással elérkeztünk a diktatúrába.

A Budapest Pride evolúciója

Az Andrássy úti felvonulások előzményének tekinthető Pink Pikniket 1992-től egészen a 2000-es évekig rendszeresen megrendezték. Az első ilyen esemény helyszínéül még a Hármashatár-hegy szolgált és körülbelül 300 résztvevője volt. Az 1997 szeptemberére tervezett Pink Piknik helyett már az első Budapest Pride felvonulást (akkor még Meleg Büszkeség Napja néven) szervezték, ez azóta is nagyjából változatlan koncepcióban évről évre megtörténik.

Amíg a Pride nem sokat változott az elmúlt években, addig a Fidesz-kormány hozzáállása annál inkább. Deutsch Tamás 2001-ben még a Civil Sziget meleg sátránál beszélgetett, az erről készült fotót a Háttér Társaság osztotta meg. Gulyás Gergely 2014-ben azt nyilatkozta, „a magyar gyülekezési jog szabályozása teljesen világos. Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem.”

De Orbán Viktor álláspontja is nagyot fordult az elmúlt évtizedben: 2015-ben még azt nyilatkozta, Magyarország konzervatív, de toleráns ország, és nem lenne helyes a kormány részéről szigorítani ezen a területen. Hozzátette: „… így tudunk együtt élni, ha bármelyik irányba elmozdítjuk ezt a rendszert, akár mi erőteljesebb szabályokkal lépünk fel, akár a homoszexuális közösség kihívóbb magatartást tanúsít, akkor szerintem a mostani békés, nyugodt és egyensúlyi állapot meg fog bomlani. Ez senkinek nem érdeke.”

Fotók: Mile Máté