Csárdi Antal, a Palotanegyed országgyűlési képviselője, LMP-s politikus szerdán délben tartott sajtótájékoztatót, melyen elmondta, hosszú küzdelem után útjára indulhat az az aláírásgyűjtő kezdeményezés, melynek végcélja népszavazás kiírása a 2023. évi 100. törvény 42. alcímének, kiemelt beruházásokról szóló részének hatályon kívül helyezéséről, hogy ne lehessenek ilyen beruházások.

Ahogy az Átlátszó cikkében olvasható, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások fogalmát 2006-ban még a Gyurcsány-kormány vezette be azért, hogy a gigaberuházások engedélyezési folyamatát felgyorsítsa. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások rengeteg, máskor kötelező hatósági eljárás alól felmentést kapnak, vagy egyszerűsített eljárásban részesülnek. Az eredeti törvényben még csak a minimum 5 milliárd forintos és legkevesebb 1000 főt foglalkoztató beruházásokat engedték besorolni, aztán ez puhulni kezdett, és 2010 után a Fidesz felfedezte a neki alkalmas eszközt a törvényben. Mára lényegében bármilyen beruházás elnyerheti ezt a besorolást (akár egy 90 milliós, 15 főt foglalkoztató is), és 2018–2022 között 160 beruházás kapta meg a besorolást csak Budapesten. Az engedélyek megadásának határideje is egyre rövidebb lett, a kezdeti 60 napról 15 napra csökkent.

Csárdi hangsúlyozta, hogy ez a népszavazási kezdeményezés példa nélküli abban a tekintetben, hogy a kormány minden eszközzel próbálta megakadályozni a kiírását. Számos jogi akadályt kellett leküzdeniük: a kérdés többször megjárta a Nemzeti Választási Bizottságot, a Kúriát, sőt az Alkotmánybíróságot is. Végül az Alkotmánybíróság döntése tette lehetővé az aláírásgyűjtés megkezdését.

Csárdi Antal kiemelte a népszavazás fontosságát, rámutatva, a szóban forgó törvénycikk lehetővé teszi a kormány számára, hogy kizárja a helyi lakosokat a környezetüket érintő döntésekből. A politikus szerint

Józsefváros is fel tud mutatni egy ilyen projektet: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megrendelésére, állami beruházásként valósulna meg kiemelt beruházásként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa a Magyar Rádió egykori területén.

Az LMP politikusa hangsúlyozta, hogy ez nem pártpolitikai kérdés. Céljuk, hogy a kampány során mellőzzék a pártszimbólumokat és pártkötődéseket. Ehelyett széles körű összefogásra számítanak, beleértve az érintett lakosokat, politikai pártokat és civil szervezeteket.

Csárdi rámutatott, hogy ez a törvény tette lehetővé olyan vitatott projektek felgyorsítását, mint a Balaton-part és a Fertő-tó beépítése, valamint az akkumulátorgyárak létesítése. Ezek a projektek gyakran megkerülték az alapvető biztonsági és környezetvédelmi szabályokat, potenciálisan veszélyeztetve a helyi lakosok biztonságát.

A politikus nem sorolta fel, hány ilyen nagy projekt esetében döntött úgy a kormány, hogy valamilyen mondvacsinált indokkal kikerülje a normál eljárást, s eleve a törvényt is úgy fogalmazták meg, hogy azt kényére-kedvére alkalmazhassa a számára fontos projektek esetében, de nem is könnyű egy ilyen listát végigmondani. A K-Monitor és az Átlátszó összegyűjtötte, hány ilyen beruházás volt 2018 és 2022 között az országban, ezt interaktív térképre és ábrákra is tették.

A kormány a hosszú ideje zajló népszavazási kezdeményezést is igyekezett ellehetetleníteni, például azzal, hogy a kiemelt beruházásokról szóló törvényt hatályon kívül helyezte, ám annak rendelkezéseit beillesztette az új építészeti törvénybe.

A népszavazási kezdeményezés sikere érdekében két fő célt tűzött ki célul Csárdi Antal a sajtótájékoztatóján: először is 200 ezer érvényes aláírást össze kell gyűjteni négy hónap alatt, majd egy érvényes és eredményes népszavazást kell tartani – ami nem is olyan egyszerű feladat. Ám ha ez sikerül, akkor Csárdi szerint ez a kezdeményezés

a kiemelt beruházások terén.

Nyitókép: Huszár Boglárka