1894-ben kezdték el építeni és 1897-ben nyílt meg a nagyközönség számára a főváros II-es számú vásárcsarnoka. A Rákóczi téri elegáns acélszerkezetes épület az egész kontinensen kuriózumnak számított. Manapság sajnos kicsi a forgalom, kevés az árus. Ez volt 1936-ban is, és már a bezáráson gondolkodtak, egy terv szerint uszodává alakították volna.
Megolvadtak a környező házak redőnyei
Végül a csarnok maradt úgy, ahogy épült, egészen 1988. május 6-ig, amikor porig égett. Személyi sérülés nem történt, a pusztítás mértéke azonban 170 millió forintot tett ki (mai értéken ez közel 5 milliárd forint, 88-ban az átlagkereset nem érte el a 9 ezer forintot).

Aznap nagy eső volt, napközben el-elment a csarnok üzleteinél az áram, de senki nem gondolta, hogy ez nagyobb bajt jelez. Az éjszakai portás 23:29-kor hívta a kerületi tűzoltó-parancsnokság ügyeletét, hogy a csarnok ABC-jének egyik hűtője ég. A zsiradék és olaj, mint egy kanóc, úgy vitte tovább a lángokat, hamar lángra kapott a fa tetőszerkezet is. Perceken belül 4000 négyzetméteren tombolt a tűz. A közeli házak faablakai megpörkölődtek, a redőnyök megolvadtak, tenyérnyi forró vakolatdarabok hullottak az utcára.
A kerületi tűzoltók hamar kiérkeztek két kocsival, de látták, bemenni nincs esélyük, az égő tető rájuk omolna. Azonnal erősítést hívtak, és a fővárosi tűzoltóparancsnok éjfél után átvette az irányítást, aki jobbnak látta inkább a környező épületeket menteni. Végül nem borultak lángba a házak, pedig az izzó fadarabok akár 200 méterre is elrepültek.
30 jármű 145 lánglovagja dolgozott 7 vízágyúval. Mire éjjel 2-re megfékezték a tüzet, már csak a deformált vázszerkezet és a kormos téglák maradtak meg.
A kofák reggel a téren pakolták ki a virágot, retket, ki mit hozott, később a csarnok köré árusítóasztalokat állítottak fel. A Józsefvárosi KÖZÉRT Vállalat operatív bizottsága még az éjjel összeült, a környékbeli üzleteket feltöltötték áruval, és a csarnoki ABC-ben dolgozókat ezekbe a meghosszabbított nyitvatartású boltokba vezényelték.
A KÖZÉRT kára megtérült, mert volt biztosításuk, nem úgy a 80 maszek és őstermelő többségének. Egy részük öt éven át pereskedett azért, hogy legalább a berendezésekben esett veszteségüket megtérítse az állam.
Vodkásüvegek a kapcsolószekrényben
Egyes pletykák szerint rivalizáló zöldségesmaffiák közötti leszámolás történt, de a rendőrség tagadta ezt. A tűzoltóság vizsgálata szerint sem történt bűncselekmény: meghibásodott elektromos vezeték okozta a tüzet a Józsefvárosi KÖZÉRT üzletének tetőszerkezetén.
A vizsgálat során száznál is több szakértőt és tanút hallgattak meg, sok szabálytalanságot találtak. A csarnok elektromos hálózatát tíz évvel korábban újították fel, de gyalázatos minőségben. Nap mint nap elemi hibák miatt jártak ki a szerelők, a villanyórák biztosítékait megpatkolták vagy az előírtnál nagyobbat tettek be, így azok az eső okozta elektromos zárlatkor sem tudtak kiolvadni. Amikor pár nappal korábban kinyitották a biztonsági záras, elvben szigorúan őrzött kapcsolószekrényt, egy valódi bárszekrénnyel szembesültek, tele camparis, vodkás és egyéb üvegekkel.

A felújítás 1988 novemberében kezdődött a BUVÁTI tervezőiroda tervei alapján. A Ganz könnyűbúvárklubja újította fel az acélszerkezetet. A csarnokot két és fél évvel később nyitották meg, 1991. június 25-én. A 600 millió Ft-os (mai értéken 8,5 milliárdos) renoválás után 2100 négyzetméteren 72 standdal, a hét minden napján reggel 6-tól várták a vásárlókat. Nagy szükség volt a Rákóczi téri csarnok megnyitására, miután a Fővám téri Nagyvásárcsarnokot márciusban életveszélyes állapota miatt bezárták.
A megújult csarnokban a raktárak a pincébe kerültek, lifttel mozgatták az árut. Önálló péküzemet létesítettek, az eladóterek tágasabbá váltak. Új típusú szolgáltatásokat is hoztak ide: vendéglőt, olasz fagyizót, diabetikus üzletet, de még automata cipőjavító-műhelyt is.
Nyitókép: Képes 7 (1988. 06. 04.) / Arcanum
