A modern magyar gyermekgyógyászat megteremtőjeként tisztelt id. Bókai János 1822-ben született Iglón szerény körülmények között élő német evangélikus családban. Eredeti neve Bock János volt, amit később Jókai Mór javaslatára 1849-ben magyarosított Bókaira, kifejezve ezzel a magyar szabadság iránti elkötelezettségét. A szabadságharc idején nemzetőrként szolgált, baráti köre a Pilvax-kávéház reformkori ifjaiból került ki.
A szegények orvosa
Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, diplomáját 1847-ben szerezte meg. Pályafutását a Schöpf-Merei Ágost által alapított pesti Szegénygyermek-kórházban kezdte segédorvosként. A szabadságharc után, amikor Schöpf-Merei emigrálni kényszerült, az akkor mindössze 27 éves Bókai vette át a kórház vezetését. A következő évek embert próbáló időszakot jelentettek: az intézmény olyan súlyos anyagi gondokkal küzdött, hogy egy időben a saját zsebéből fizette másodorvosát, és az ágyak számát tizenkettőre kellett csökkenteni.
Humanizmusa és embersége legendás volt. Nemcsak gyógyított, de a szegény sorsú betegek családjait is segítette. A betegek felvételénél nem számított sem lakóhely, sem vallás – mindenkit elláttak 13 éves korig, a még szoptatásra szoruló csecsemőket pedig édesanyjukkal együtt ápolták. Az ingyenes rendelés mellett külön figyelmet fordított az orvostanhallgatók képzésére is, akiknek nemcsak tanára, de atyai jó barátja és segítője is volt, a szerényebb sorsú növendékeket felkarolta.
Egy szavazat kellett volna az akadémiai tagsághoz
Kitartása és szakmai elkötelezettsége meghozta gyümölcsét. Az általa vezetett intézmény fokozatosan fejlődött: harminc év alatt a bent fekvő betegek száma tízszeresére, a járóbetegeké hatszorosára nőtt. A szegény gyermekkórházból európai színvonalú intézmény lett, amely 1883-ban már Stefánia Gyermekkórház néven 144 ággyal működött tovább a hazai gyermekgyógyászat központjaként.
Tudományos munkássága is kiemelkedő volt. 1861-től az egyetemen a gyermekgyógyászat magántanára, 1867-től rendkívüli, 1873-tól nyilvános rendes tanára lett, számos publikációja jelent meg külföldi szaklapokban. 1871-ben, Valéria főhercegnő meggyógyítása után királyi tanácsosi címmel tüntették ki, az új kórházépület felavatásakor pedig Vaskorona-renddel ismerték el munkásságát.
A sors fintora, hogy bár a magyar gyermekgyógyászat megalapítójaként tisztelik, az MTA tagságától egyetlen szavazat választotta el. Életműve fiaiban, az ugyancsak orvossá lett Árpádban és Jánosban folytatódott, különösen utóbbi vitte tovább apja örökségét a gyermekgyógyászat terén.
Id. Bókai János 1884-ben, 62 éves korában hunyt el. Halálának közvetlen oka egy szerencsétlen baleset volt: februárban a Stefánia kórház lépcsőjén elesett és megsértette térdkalácsát. Bár a főváros legjobb orvosai kezelték, életét nem tudták megmenteni, de többet nem tudni a térdsérülés szerencsétlen elfajulásáról.
Emlékét utca őrzi Józsefvárosban, az egykori Gólya utcát 1938-ban nevezték el róla. A Stefánia kórházból lett I. sz. Gyermekklinika előtt álló szobrát 1922-ben a magyar gyermekorvosok állították, kifejezve a szakma megbecsülését. A család síremléke a Fiumei úti sírkertben található.
Temetésén a később zoológusként nagy karriert befutó ifj. Apáthy István orvosnövendékként az egyetemi hallgatóság nevében vett búcsút professzoruktól – róla a Bókay utcát keresztező közterületet nevezték el 1953-ban. Az Apáthy István utcát korábban Kis Gólya utcának hívták. A név a környéken található „A gólyához” (Zum Storchen) nevű boltról eredt, ami után a mai Bókay János utca elődje is kapta a nevét. 1837-ben az utca még rövidebb volt, akkor még nem ért ki az Üllői útig, csak az Apáthyig.
I vagy Y?
Érdekesség, hogy a gyermekorvos nevének írásmódja sokáig vitatott volt: bár a hivatalos névmagyarosítási dokumentumokban y-nal szerepel, és a bürokrácia packázott vele, ő maga élete végéig következetesen i-vel írta nevét. Fia, ifjabb Bókay János csak 1896-tól, a nemesi cím elnyerése után kezdte használni az y-os írásmódot. A mai Bókay János utca névadásánál is felmerült, melyik írásmód a helyes, végül a hivatalos y-os változat mellett döntöttek.
(Források: egykori Pesti Napló, Vasárnapi Ujság és Magyar Nemzet számok az Arcanum adatbázisából, valamint Bókai János Wikipedia-oldala.)
Nyitókép: Dr. Bókai János – Eilinger Ede fényképe után közölte a Vasárnapi Újság Bókai 1884-es halálakor
