A meghívón 15 napirendi pont szerepelt, ebből 11-et tárgyaltak nyílt ülésen – erről tudunk beszámolni –, az utolsó pontokat, köztük hivatali eljárások fellebbezésével kapcsolatos ügyeket, amik személyiségi jogot érintenek, zárt ülésen tárgyalták. Az 1 óra 40 perces nyílt ülés rekordnak számít. Az új ciklusban bevezetett napirend előtti felszólalások rendszere november óta amúgy is kevesebb meddő vitára ösztönzi a képviselőket, de a 6-8-10 órás ülések így sem ritkák.

Mielőtt a vita elkezdődött volna, Egry Attila, a Fidesz-frakció vezetője bejelentette, hogy „a Fidesz–KDNP frakció létszáma egy fővel csökken, dr. Kecskeméti László kilépett a frakcióból is, ahogy a Fideszből is”.

Ezután civilek (először kutyapártosok, majd ismeretlenek) szakították meg az ülést egy performansszal, amiben lakásalkatrészeket adtak át Kecskeméti Lászlónak:

A napirend előtti felszólalások fókuszában a kerületi droghelyzet állt, majd a testület megvitatta és végül elfogadta a kerület 2025–2029-es gazdasági programját.

„Nem leszerepelt fideszesekre, hanem több rendőrre van szükség”

Az ülés Sátly Balázs alpolgármester napirend előtti felszólalásával kezdődött, aki a kerületi drogkereskedelem problémáját tágabb kontextusba helyezte. Keményen bírálta a kormányt arra emlékeztetve, hogy Orbán Viktor 1999-ben Európa legszigorúbb drogtörvényét ígérte, majd drogmentes Magyarországot 2020-ra. Sátly szerint ez látványosan nem valósult meg, miközben a kormány a drogprevencióval foglalkozó ellátórendszert lebontotta.

Sátly Balázs azt mondta, leszerepelt fideszes képviselők járják Józsefváros utcáit, hergelve az embereket olyan probléma miatt, amely „az országos Fidesz totális és megsemmisítő kudarca”. Mint mondta, a józsefvárosi rendőrök, akik hetente átlagosan egy kábítószer-kereskedőt elfognak, érdemi segítséget nem kaptak a megnövekedett feladatokhoz.

Az alpolgármester kiemelte, hogy eközben az önkormányzat felújította a Spirál Felépülési Központot, működteti az addiktológiai szolgáltatásokat és újraindították a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot (KEF).

Egry Attila, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője „ádáz kapkodásnak” minősítette a városvezetés tevékenységét. Szerinte az elmúlt öt évben semmit nem tettek a közbiztonság romlása ellen, feloszlatták a polgárőrséget, nem erősítették a közterület-felügyeletet és a KEF egyáltalán nem működött.

Egry Attila szerint a mostani intézkedések is csak azért történnek, mert a helyzet „tűrhetetlenné és kezelhetetlenné” vált, s közben a városvezetés folyamatosan a kormányra mutogat. A frakcióvezető felszólította a testületet, hogy pártpolitikától függetlenül álljanak a kormány határozott fellépése mellé a drogkereskedelem ellen.

Pikó András polgármester rövid válaszában jelezte: a kínálatcsökkentés (vagyis a drogkereskedelem visszaszorítása) a rendőrség feladata, tehát a kormány dolga, az önkormányzat pedig a budapesti kerületek közül a legnagyobb mértékben támogatja a rendőrség munkáját. A polgárőrséget pedig azért szüntették meg, mert loptak, EU-s forrásokat használtak fel elszámolás nélkül és a rájuk bízott eszközöket tönkretették.

S most nézzük sorra a napirendi pontokat.

Pikó-program vs. „középiskolai dolgozat”

1. A 2025–2029-es gazdasági program elfogadásáról szóló javaslatot Sátly Balázs alpolgármester terjesztette elő. A dokumentum körül parázs vita alakult ki.

Egry Attila fideszes frakcióvezető szerint a program nem tartalmaz érdemi víziót, hogy miként tudna Józsefváros versenyképes lenni, csupán hanyag összefoglalás korábbi ágazati stratégiákból, a fióknak készült. A szintén fideszes Vörös Tamás még élesebben fogalmazott, szerinte a gazdasági stratégia „hevenyészett, Wikipédiaszócikk-szintű anyag”, ami, úgymond, még a mesterséges intelligencia béta verziójának sem válna becsületére.

Sátly Balázs a válaszában arra hivatkozott, hogy a városvezetés víziója a Pikó-program, amelyet a választók igazoltak vissza a 2024-es választáson. A szakpolitikai mélységgel kapcsolatos kritikát vállalta, de kérte, ne minősítsék a hivatal több száz oldalnyi szakmai anyagot előkészítő munkatársait.

Juharos Róbert (Fidesz): „Értjük, hogy miért nem találtunk benne stratégiai elemet”, merthogy a Pikó-programra épült. Kritizálta, hogy a vagyongazdálkodásról és a helyi gazdaság élénkítéséről alig esik szó az anyagban, miközben szerinte a vagyongazdálkodás évente több mint 2 milliárdos mínuszt termel.

A vita személyeskedéssé fajult. Pikó András szerint Juharos lehülyézte a választókat, mert a Pikó-programot választották. Vörös Tamás pedig most is elismételte, amit szokott, hogy a polgármester az egyik legrosszabbul szereplő baloldali polgármester, a programja meg lózunggyűjtemény. A polgármester válaszként arra hívta fel a figyelmet, hogy legrosszabbul szereplő baloldali polgármesterként is kétszer sikerült megvernie a Fidesz jelöltjét.

Végül a testület 11 igen, 5 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a gazdasági programot.

Miért nem nő a BKIK-s támogatás?

2. Javaslat vállalkozásfejlesztési céltartalék felhasználására és megállapodás a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK). A BKIK az önkormányzat 50 millió forintos céltartalékának felhasználásával nyújt támogatást Józsefvárosban működő kisvállalkozásoknak energiahatékonysági beruházásra, mert ezek az energiaárak megugrása miatt nehéz helyzetbe kerültek.

A programot folytatják, és továbbra is 50 millió forintot szán erre az önkormányzat. Az előterjesztő Sátly Balázs azt mondta, az összeg azért nem nőtt, mert „az iparűzésiadó-növekményünket lenyúlja a magyar állam”.

Egry Attila fideszes frakcióvezető szerint az önkormányzatnak 6 éve 10 milliárd forintnyi tartaléka van bankszámlán, lenne forrása a támogatás emelésének. Könczöl Dávid, a Közösen Józsefvárosért-frakció vezetője arra hívta fel a figyelmet: annak idején a képviselő-testület hozott szabályt arra, hogy az iparűzési adó 0,5 százalékát fordítják a programra, de legalább 50 millió forintot. Ezt az adóbevételt kurtította meg a kormány, ha majd növekedik, „természetesen többet fogunk a jövőben erre szánni”.

A javaslatot 15 igennel elfogadták.

Nem lakásban lakók

3. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével, bérbeadásával kapcsolatos rendeletek és határozatok módosítása.

Az egyik előterjesztő, Gutjahr Zsuzsa (Közösen Józsefvárosért) elmondta, a civil kedvezményes helyiségek esetében ezentúl a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság a kijelölésről dönt, minden további ügyben (pályázat kiírása, eredménye, a bérbeadás) pedig a Társadalmi Ügyek Bizottsága hoz határozatot. Fontos változás még, a szakmai kritériumok súlya 70 százalékra nő, míg az anyagi vállalásoké csökken. Változik az óvadékfizetés szabályozása is.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (Közösen Józsefvárosért) szerint lakosok panaszkodnak, hogy sok üzlethelyiségben lakni kezdtek, főleg tulajdonosok, ami „valójában szabálytalan, de mégis ez a rögvalóság”. Azt kérte, „ha elidegenítünk szuterén pincéket vagy helyiségeket, legyünk hatással arra is, hogy azokban a jövőben lakhatás ne valósuljon meg”, mert a beköltözők nem tartják be a közösségi együttélés szabályait. Sátly Balázs alpolgármester: „Azt tudom önnek mondani, hogy az értékesítés során a JGK és az illetékes bizottság is végez partnerkockázati elemzést, vagyis próbáljuk ennek elejét venni.”

Juharos Róbert (Fidesz) szerint az igazi gond az, hogy a tartósan használaton kívüli helyiségek nem hasznosulnak, a közös költség terheli az önkormányzatot, bevétel nincs belőlük. „Nem tudjuk megfelelően gondozni, ellenőrizni”, sokszor kábítószer-fogyasztók és más illegális tevékenységet folytatók foglalják el ezeket. „Az lenne a helyes, ha azon törnénk a fejünket, hogyan tudunk nekik valódi gazdát találni. Nem jó gazda az önkormányzat, és nem azért, mert Pikó vezeti, vagy mert Kocsis Máté, Sára Botond vezette, hanem mert ez a probléma túlmutat azon, amit a rendes gazdálkodás között kezelni lehetne.”

Gutjahr Zsuzsanna: „Ha sikerül értékesíteni őket, már jó gazdái voltunk az ingatlanoknak. Ezek nagyon szerencsétlenül lealapított társasházi megállapodások voltak még a 90-es évek elején, ennek terhét az önkormányzat még mindig cipeli magával, de ezért talált ki különböző akciókat, kedvezményeket.” Ami pedig a lakásként használt helyiségeket illeti, amik jellemzően magáningatlanok, „ön is azt mondta, hogy a tulajdonos lakik az üzlethelyiségben, ez jegyzői hatáskör, ráadásul nem a mi jegyzőnké, hanem az V. kerületi önkormányzaté”.

Az előterjesztést 18 igennel elfogadták.

4. A kerületi építési szabályzat módosítása és településrendezési szerződés megkötése,  ami a századosnegyedi Atenor-beruházás feltételeinek módosítását jelenti.

Rádai Dániel alpolgármester: Az Atenor Hungary beruházása régi történet, 2017-ben kötött az önkormányzat a céggel település-rendezési szerződést. Mára módosult az elképzelés, kisebb épület lesz, a közterület fejlesztésében pedig nagyobb a beruházó vállalása. Egy 300 négyzetméteres utcai helyiséget adna át az önkormányzat számára, amiben a Századosnegyedben hiányzó közösségi funkciók valósulhatnak meg.

Egry Attila (Fidesz): Mi lesz az Atenor-házban létesült háziorvosi rendelő sorsa, s miért épül az eredeti megállapodásnál kevesebb parkoló?

Rádai Dániel: Az orvosi rendelő  bérleti szerződése 2036 júliusáig szól. A funkcióváltás miatt kell kevesebb parkolóhely, és nincs szó parkolóhely-megváltásról sem.

A javaslatot 17 igennel elfogadták.

Hol a szolidaritás?

5. Pályázatok benyújtása a Fővárosi Szolidaritási Alap 2025 című pályázati felhívásra. 

Vörös Tamás (Fidesz) nem sok értelmét látja annak, hogy a Fővárosi Önkormányzat számára Józsefváros önkormányzata befizessen bármilyen összeget is, amit aztán megpróbál visszapályázni. „Sokkal egyszerűbbnek és jobbnak látnánk, hogy az elérendő közpolitikai célokat a saját költségvetésünkből finanszírozzuk egyszerűbb, gyorsabb és rugalmasabb módon.” Nem lehetne inkább felmondani a Fővárosi Önkormányzattal kötött megállapodást? – kérdezte.

Pikó András polgármester: „Két eltérő megközelítés vitázik Vörös Tamás és az én személyemben, mind a kettő mögött fel tudok sorolni érveket. Jó érv, hogy amire fontos, arra az önkormányzat szánjon elegendő pénzt, de másfajta logika az, hogy úgy szán pénzt erre, hogy arra pályázunk máshonnan. A Fővárosi Szolidaritási Alap sokáig nem működött, azért kezdeményeztem az életre keltését, mert fontos, hogy a főváros egymással szolidáris kerületek közössége legyen, ahol az általános és fővárosi szociális problémákat, mivel azok nem egyenlő módon jelentkeznek a különböző kerületekben, szolidáris módon, közösen tudjuk finanszírozni.” Az alapból Józsefváros mindig többet kap vissza, mint amennyit befizet, és szerinte a képviselő-testület dönthet úgy is, hogy ezt a 10 millió forintot nem fizeti be. „Csak emlékeztetek rá, hogy a Fővárosi Szolidaritási Alapba két kerület, a VI. és a VIII. kerület fizet be, senki más nem, és ezt nagyon fájlalom.”

Könczöl Dávid (Közösen Józsefvárosért): Az előterjesztésben szereplő programokra van költségvetési fedezet Józsefváros jelenlegi költségvetésében, de „a cél az, hogy ezeket szolidaritási alapból fizessük, ám ha nem nyerünk, akkor is megtörténnek ezek a programok”.

Az alapban részvételre tehát azért van szükség, hogy ne vesszen el a fővárosi szolidaritás lehetősége.

Egry Attila: „Arra biztatnám polgármester urat, hogy informálisan és formálisan is lépjen fel a többi kerülettel szemben. Két nehéz sorsú kerület érezte ezt magáénak, a többi nem, holott, ha máshogy nem, legalább politikai alapon összekapaszkodhatna a kerületek többsége. Azt gondolom, már a hívó szónak is elegendőnek kéne lennie, hogy összekapaszkodjanak.” Megjegyezte, mivel a hajléktalanellátó szervezetek többsége itt van, a hajléktalanság gondja is jobban terheli a kerületet, szükséges lenne, hogy a többi kerület szolidáris legyen Józsefvárossal. „Azt gondolom, teljesen helyénvaló és nagyon könnyen igazolható kérés ez a kerület részéről.”

Pikó András: „Örömmel hallottam Egry frakcióvezető úr hozzászólását, mert ritkán adatik meg nekem az az élmény, hogy a Fidesz oldaláról jövő frakcióvéleménnyel minden szinten egyetértek. Ezt nem is ragoznám túl, igazából megragadom az alkalmat, és azt kérem a két frakciótól,

és én örömmel viszem a Fővárosi Közgyűlés következő ülésére. Lehet, hogy az egyszerűbb út az, hogy megsürgetjük a Fővárosi Hajléktalanügyi Stratégia végrehajtását, amiben komoly tétel van arra, hogy az intézményrendszer decentralizálása megkezdődjön. Azzal a kritikával is egyetértek, hogy nem volt ebben az ügyben politikai egyetértés, ezt is fájlalom, de tudni kell, egyetlen polgármester sem kapkod azért, hogy nála új hajléktalanszálló nyíljon. Nagyon rögös és nehéz út ez, szerintem ezzel nemcsak én szembesültem, hanem az elődeim is.”

A határozati javaslatot 13 igen és 5 tartózkodás mellett megszavazták.

Díjak, adományok

6. A szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló rendelet módosítása és a 2025. évi önkormányzati nyári táborok díjai. A módosításokat az új szociális rendelet gyakorlati tapasztalatai indokolják, mondta Pikó András.

Egry Attila (Fidesz): „A technikai módosítások támogathatóak, de úgy láttuk, mintha díjemelésről is szó lenne.”

Könczöl Dávid (Közösen Józsefvárosért): „Nincs benne díjemelés a gyerekekkel kapcsolatosan. A táboroztatás díjai maradnak, egyedül az adminisztratív dolgokban van egyszerűsítés, nem fogjuk támogatásként a JKN-nek átutalni, hanem kevesebbet kell a kezdetektől fizetnie a családoknak.”

12 igennel, 5 nemmel és 1 tartózkodással fogadták el a határozatot.

7. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjainak megállapításáról szóló új rendelet. Az előterjesztő Udvarhelyi Tessza alpolgármester a javaslat vitája előtt a mellékletek táblázatában kért egy javítást átvezetni.

Egry Attila frakcióvezető (Fidesz): „Térítési díjakban emelést látunk. Azt gondoljuk, nincs helye most az emelésnek, amivel a Józsefvárosban élőket és a családosokat terheljük, a költségvetés helyzete biztosan nem indokolja ezt. Nem lenne szerencsés, ha a díjtétel emelése miatt valaki elesne bármelyik szolgáltatástól is.”

Bihari György (Közösen Józsefvárosért): „Nem emelünk díjakat, csak a magasabb jövedelműeknél. Jövedelemhatár-emelések történnek azért, hogy a nagy inflációban, ha akinek növekszik a bére, de továbbra is nagyon alacsony, akkor is igénybe tudja venni ezeket a támogatásokat.”

12 igen, 1 nem és 5 tartózkodás volt a szavazás eredménye. Az időskorúak átmeneti otthonában nyújtott diétás étkeztetés nyersanyagnormájának fedezetéről külön kellett szavazni, az eredmény: 12 igen és 6 tartózkodás. 

8. A koraszülöttek mentését végző Peter Cerny Alapítvány támogatása. Erre 300 ezer forintot biztosítana az önkormányzat.

Kecskeméti László (független) képviselő egy történetet mesélt el, amikor egy anyuka elvitte őt a koraszülött mentőkhöz. A kisfia koraszülött volt, a mentősöknek köszönheti az életét, s minden évben visznek a mentősöknek pénzt vagy saját készítésű ajándékot. A mentősök vezetőjétől megtudta, hogy adományokból működtetik a szolgálatot. Úgy gondolja, ez a 300 ezer forint kevés ahhoz a feladathoz, amit ellátnak, s mert „rengeteg tartalék van még az önkormányzat büdzséjében, szeretnék arra javaslatot tenni, hogy egy nullával

Udvarhelyi Tessza alpolgármester nem szeretné befogadni Kecskeméti László módosítását, „bár egyébként értem a motivációt”. Úgy gondolja, hogy a mentés kifejezetten állami feladat, és ezt a szervezetet valójában a magyar államnak kellene fenntartania, és nem azoknak a cégeknek és önkormányzatoknak, akik kipótolják azt, amit az állam nem ad meg nekik. „Megnéztem, a legtöbb önkormányzat hasonlóan jelképes összeggel támogatja őket, ami kifejezése annak, hogy fontos, amit csinálnak, de szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az állam helyett nem tudjuk egy az egyben finanszírozni őket.”

Pikó András polgármester: „Rajtunk kívül öt fővárosi önkormányzat támogatja őket, s nem mintha számítana, de mégis érdekes, hogy ebből négy ellenzéki vezetésű, egy pedig kormánypárti vezetésű. A többi kerületi önkormányzat vagy nem támogatja semmivel az alapítványt, vagy pedig az összesített adakozásuk nem éri el a százezer forintot. Valószínűleg náluk nagyobb a felháborodás, hogy az állam magára hagyja ezt a nagyon fontos feladatellátást. Kapcsolatban vagyunk az alapítvánnyal, mint mindenki mással, de az állam kivonulása miatt a különböző szolgáltatásoknál az önkormányzat nem tud minden egyes esetben helytállni, úgyhogy én is a 300 ezer forintos támogatás mellett vagyok.”

Vörös Tamás (Fidesz) aggodalmát fejezte ki, hogy „ilyen konszenzusos kérdésekben ne kezdjünk el vitákat nyitni, főleg ne Józsefvárost csak részben érintő országos kérdésekben. Hát el fogja vinni a fókuszt, és az ügyhöz is méltatlan.” A mindenkori önkormányzat az elmúlt 35 évben számos szervezetet, alapítványt támogatott, mondta, és ez nincs feltétlenül összefüggésben országos problémákkal, egyáltalán politikával. „Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a mindenkori állami vezetésnek és a mindenkori önkormányzati vezetésnek a saját hatáskörébe tartozó feladataikat ne kelljen a lehető legmaximálisabb szakmai, és a lehetőségeihez mért pénzügyi színvonalon teljesítenie”, tett végül igazságot.

Egry Attila egy kicsit továbbment ezen a gondolatvonalon, amikor megállapította, hogy a Cerny Alapítvány a Semmelweis Egyetem 1-es gyermekklinikájának épületében van bejelentve, „úgyhogy azt gondolom, ez a típusú együttműködés az állammal biztos, hogy nem lehet problémás, hiába próbálják önök ezt így beállítani. Azt gondolom, hogy támogassuk az előterjesztést.”

Kecskeméti László módosítóját 6 igen és 12 tartózkodás mellett elutasították, az eredeti javaslatot 18 igennel elfogadták.

Teljes egyetértés

9. Javaslat a Józsefvárosban adományozható kitüntetésekről szóló 2020-as rendelet módosítására, amit Pikó András így vezetett fel: „Történelmi a pillanat – a javaslatot közösen terjeszti elő a polgármester, Udvarhelyi alpolgármester asszony, Könczöl Dávid frakcióvezető úr és Soós György képviselő úr a Fidesz frakció részéről. Egy új kitüntetés,

Soós György (Fidesz): „Sikeresen közös előterjesztést tudtunk alkotni. A Mecénás-díj szerintünk azért fontos, hogy kifejezzük elismerésünket azoknak a helyi vállalkozóknak, magánszemélyeknek, akik Józsefváros érdekében saját költségükből támogatnak intézményeket.”

Egry Attila (Fidesz) javaslatot tett az előterjesztésben még nem nevesített kitüntetést bírálókra. Az Aranykoszorú-kitüntetés zsűrijébe Soós Györgyöt, a Józsefvárosi Kultúráért díj véleményező zsűrijébe Pálovics Emesét és Vörös Tamást jelölik.

A kilenc paragrafusból álló rendeletről két menetben szavaztak: 17 igennel és 1 tartózkodással, illetve 18 igennel fogadták el.

10. Költségvetési szervek alapító okiratának módosítása. A Polgármesteri Hivatal, a JSZSZGYK és a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék alapító okiratában vannak változások. Mindhárom alapító okiratot 18 igennel fogadták el.

11. Bizottsági és igazgatósági tagságok cseréje.

A Rév8 Zrt.-nél Szagán Péter Bendegúz igazgatósági tag helyébe Abd El Rahim Ali lép. (18 igen.)

A Társadalmi Ügyek Bizottságában Kecskeméti Lászlót Pálovics Emese (Fidesz) váltja (17 igen, 1 tartózkodás), a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítvány felügyelőbizottságába Kecskeméti László helyére pedig Kozma Lajost jelölte a Fidesz-frakció (18 igen) – Kecskeméti függetlenné válása miatt kellett ezeket a változásokat meglépni.

Kecskeméti László megköszönte a Fidesz-frakciónak, hogy a Társadalmi Ügyek Bizottságában folytathatja a tevékenységét. „Magamat ízig-vérig jobboldali konzervatív palinak tartom, ezért ígéretet teszek arra, hogy most már nem díjazás ellenében, de a bizottság üléseire be fogok ülni, illetve kedvet kaptam a többi bizottság munkájába is belenézni egy picit. Tehát, ha időm és lehetőségem engedi, akkor Gutjahr képviselő asszony és talán a Camara-Bereczki elnök úr áldásos tevékenységét is ádáz szemekkel figyelni fogom.”

A KT-ülés nyilvános része itt véget ért, a hivatalos jegyzőkönyv itt olvasható.

Fotók: Mile Máté