Április 12-én avatták fel a Cinka Panna kert utcanévtábláját, és ezzel az aktussal ma már 13 nőről elnevezett közterülete van Józsefvárosnak. Miközben 2020-ban még a közel 150-ből csak 7 közterület viselt női nevet – tudtuk meg Udvarhelyi Tessza alpolgármester avatóbeszédéből (a kert átadója 2024 májusában volt, hivatalosan közterület pedig 2024 novemberében lett a Fővárosi Közgyűlés döntésével).
Udvarhelyi Tessza szerint ahhoz, hogy egyenlő politikai képviselethez jussanak a nők, az emlékezetpolitikában és a köztereken is egyenlő elismerés kell hogy illesse őket: „ameddig kislányok úgy nőnek fel, hogy szinte csak férfiakról tanulnak az iskolában mint nagy történelemformáló szereplőkről,
addig a patriarchátus is élni és virulni fog”.
Az alpolgármester szerint a névadás nemcsak azért különleges, mert női név szerepel a táblán: „hanem azért is, mert roma nőről van szó, akinek kétszeresen is nehéz lehetett megküzdenie az elismerésért, aki akkor alkotott maradandót, amikor a nőknek még nehezebb volt érvényesülnie – az 1700-as évek első felében”.
Egy legendás művészről van szó, aki olyan terepen tudott érvényesülni, amit azóta is inkább a férfiakkal azonosítunk: „Neki is meg kellett küzdenie kora előítéleteivel. Fellépéseikor is valószínűleg azért viselt férfiruhát, mert így komolyabban vették mint művészt. A források szerint kezdetben még díszes női ruhákban lépett fel, azt váltotta fel az egyszerűbb fekete férfiruha.” Udvarhelyi így összegzett beszéde végén: „ezzel a kerttel nemcsak a nők, hanem a roma kultúra helyi reprezentációját is erősítjük”.
A Magdolna és a Koszorú utca sarkán levő kert névtábláját az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány és Szomora Zsolt hegedűművész közreműködésével avatták fel.
Az első magyar prímásnőről itt írtunk korábban:
Fotók: Mile Máté
