A Koszorú utca és a Magdolna utca sarkán nemsokára új pihenőkert születik a részben parkolóként működő telken, ami a tervek szerint alkalmas lesz játékra, pihenésre, kikapcsolódásra, és használhatják a kutyások is majd. Ha minden igaz, a kert Cinka Panna nevét fogja viselni.

Czinka Panna nyomában

Sokan nem tudják, hogy az első magyar prímás nő volt. Ő Czinka Panna (máshol Cinka vagy Tzinka Panna), aki a mai Szlovákia területén található Sajógömörben látta meg a napvilágot 1711-ben, amikor a Rákóczi-szabadságharc véget ért. Már kilencévesen látszott zenei tehetsége, ezért a helyi földbirtokosok Rozsnyóra küldték a kislányt zenét tanulni, ők maguk állták a költségeket. A rozsnyói karmester személyesen is foglalkozott a zenezsenivel, aki nemcsak a hegedű mestere lett, de hangszerelést és zeneszerzést is tanult, három év alatt profi lett.

Panna 14 évesen férjhez ment egy cigányzenészhez, aki a nagybőgő akkori megfelelőjén, a viola da gambán játszott. Amikor pedig 17 lett Czinka Panna, a férje két testvére is csatlakozott hozzájuk, megalapítva a zenekart, ami később számos cigánybanda számára adott mintát: az elsőhegedűs (innen ered a prímás elnevezés) volt Czinka Panna, akit a kontrás (másodhegedűs), a bőgős és a cimbalmos kísért.

Hamar híre ment a zenekarnak, sokat hívták őket a környéki rendezvényekre. Ha Czinka Panna éppen nem zenélt, akkor otthon dolgozott vagy a férjének segített civil foglalkozását űzni, aki kovácsmester volt. Szerencsére voltak szponzoraik (bár akkor még nem így hívták őket), akiktől telket, házat és kétévente új fellépőruhát kaptak. A zenekarában később már két fiúgyereke is játszott.

Jól ment az üzlet, és mivel nem élt fényűző életet, a félretett pénz szép vagyont kínált örököseinek 1772-es halálakor. Végakarata szerint temették el: kedvenc hegedűjével, pipájával, díszes férfiruhában.

Ugyanis fellépésekkor férfiruhát viselt, de nem korának genderpropagandája miatt, hanem valószínűleg így komolyabban vették. Bár ez nem teljesen világos, viszonylag kevés hiteles forrás maradt fent, de sokszor elhangzik, hogy a kezdeti csicsás ruhakölteményeket felváltotta az egyszerűbb fekete férfiruha. Ami viszont nem maradt el soha, az a pipa, ami folyton a szájában lógott fellépéskor. Rövid pipát szívott, mert az hegedülése közben nem zavarta.

Emlékezete

Czinka Panna története fennmaradt 300 évvel később is, de sok a legenda és tévedés körülötte. Élete nem volt nagyon dokumentálva, de mi is gondban lennénk, ha Petőfi Sándort a Most vagy sohá-ban bemutatottak alapján kellene megismernünk. Alakja feltűnik Jókai Szeretve mind a vérpadig című regényében, de ő korábbi korszakra helyezte az életét. A XIX. századi népszínművekben sem a valódi személyt ismerjük meg, ahogy a gróf Fáy István és Káldy Gyula által kiadott A régi magyar zene kincsei című gyűjteményben sem valódi Czinka-művek szerepelnek, hiába van benne a Czinka Panna-nóta, és az sem igaz, hogy a Rákóczi-indulót ő írta volna.

Sajnos nem maradt fenn hiteles műve, egyik-másiknak csak a címe ismert máig. Az sem igaz, hogy Rákóczi prímása lett volna, hiszen akkor született, amikor a fejedelem száműzetésbe vonult Magyarországról. Fáy gróf is kiszínezte a Czinka-mítoszt, amikor azt állította, hogy Amati hegedűje és drágakövekkel díszített ruhája volt a szerinte kivételes szépségű nőnek. Többen azt állítják, hogy a nagyváradi cigányprímás Bura Károly – akiről galéria van elnevezve Józsefvárosban – egyik felmenője volt, de valószínűleg ez is csak a legendárium része. Nem tekinthető hiteles forrásnak Dózsa Endre 1913-as Czinka Panna című regénye sem.

Kodály Zoltán zenéjére Balázs Béla szövegkönyvet írt, 1948. március 15-én mutatták be az Operaházban a Czinka Panna balladája című daljátékot, mely azonban bukás volt, csak két előadást élt meg. A hozzáértők szerint a szövegkönyv rossz volt, a teljesen történelmietlenre sikeredett, dramaturgiailag csapnivaló darabot Kodály zenéje sem tudta megmenteni.

1996-ban Csemer Géza írt róla színművet, 2008-ban pedig a szlovák Dušan Rapoš forgatott róla filmet, amiben Csemer könyvére épít. Az állítólag nem túl erős speciális effektekben bővelkedő filmben Galkó Balázs alakította Panna apját, a címszerepet egy 17 éves grúz színésznő, Anna Luca Biani kapta, és Karel Gott énekli az egyik dalt benne.

Emlékét őrzi az is, hogy Nagyváradon a cigánytelepet róla neveztek el az 1900-as évek elején, amit aztán buldózerekkel taroltak le, ahogyan azt Indig Ottó László irodalomtörténész, a nagyváradi Ady Endre Társaság egykori elnöke is leírta.

Czinka Pannának szülőfalujában, Sajógömörben mellszobrot állítottak 1992-ben azzal a barokk-klasszicista kastéllyal szemben, ahol Petőfi is megszállt 1845-ben. A szobor Igo Aladár műve, és az alábbi szöveg olvasható rajta:

Anyám, Tőled csak a keserű halált
örököltem, de én hírt és dicsőséget
szereztem e névnek!
Matka moja, iba horkú smrť
som dedila od teba,
ale slávu tomutu menu
ja som získala!

Egy gömöri sírhant felett,
Muzsikálnak most a szelek.
S a földben is zeng a négy húr,
a vonóban száz nóta gyúl.
Egy barna lány bűvös ujja
a szép kesergőket húzza,
úgy, mint egykor réges-régen,
tépett zászlók idejében…

Sajógömörön évente rendezik meg az Országos Czinka Panna prímásversenyt. A művelődési ház előcsarnokában Czinka Pannáról és zenekaráról találni néhány kisebb domborművet Fertő Dezsőtől, festményen pedig a sokáig ott tanító id. Bódi Bertalan örökítette meg, ez a kultúrház színháztermének bejárata felett látható.

A Cinka Panna Cigány Színház Közhasznú Alapítvány missziója a cigányság kultúrájának megőrzése, közvetítése, valamint a fiatal cigány tehetségek felkutatása és művésszé nevelése.

A XX. században, ha nem is volt elterjedt, de nem volt példa nélküli a női hegedűs egyes cigányzenekarokban. A Rajkó zenekart és a 100 Tagú Cigányzenekart is megjáró, a svéd királynak, az angol királynő előtt a pesti Kulacsban és a budai Zöldfában és brüsszeli szállókban játszó Horváth Zsuzsát emlegették pomázi Cinka Pannaként vagy Prímáskirálynőként. Prímás a salgótarjáni Karancs Szállóban lett hattagú zenekara élén. Olyan tanítványai voltak, mint Mága Zoltán és Roby Lakatos. A 2015-ben elhunyt zenészt Pomáz 2022-ben avatta posztumusz díszpolgárrá, 2023-ban pedig teret neveztek el róla a településen.

Balogh Rodrigó társulata, a Független Színház 2022-ben állította színpadra a Czinka Panna Boszorkánycsárdás című darabot a Roma Hősök fesztiválon.

Az első magyar prímásnak Győrben van még kultusza, ahol Cinka Panna utca is van, valamint itt működik a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület is. A magyarországi romák társadalmi integrációjával foglalkozó egyesület több tanodát is működtet, épp 2024 elején adtak át egy újat, a Czinka Panna Tanodát a nógrádi Szalmatercsen.

Hamarosan pedig Józsefvárosban is újabb elemmel bővülhet a „Czinkatárium”, azaz az első magyar prímás kulturális emlékezete.

Érdemes egyébként megnézni, milyennek látják önjelölt és hivatalos művészek az ismeretlen kinézetű prímásnőt. Ismét csak a Most vagy soha című filmet érdemes megemlíteni, amiről az Origo kritikusa így írt: „Berettyán Nándor – a Nemzeti Színház színművésze – döbbenetesen hasonlít a költőre, bár valójában nem tudjuk, pontosan hogyan nézett ki Petőfi.”

Kicsit elidőzve az interneten, festményeket, gobelineket, grafikákat és még kerámiát is találni, melyeken C(z)inka Panna képét jelenítik meg, leginkább valamiféle egzotikumként, sokszor a szép cigánylány sztereotípiájaként; de olykor pin-up girl vagy Janis Joplin, és van, hogy gitárja van. Máskor a cigány jósasszonyt látják bele, vagy éppen a pipázó nőt. Férfiruhás verzió nincs.

Nyitókép: Greguss Imre (1856–1910) Cinka Panna című festményének képeslap-reprodukciója 1910 – Forrás: Wikipedia