Beperelte az Átlátszó oknyomozó portál a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH), mert szerintük bizonyítékok nélkül tett súlyos állításokat a szerkesztőségről és a lap munkájáról. Ám a hivatal jogi képviselője nem jelent meg a személyiségi jogi per első perfelvételi tárgyalásán, ezért azt nem lehetett megtartani.
Az SZH tavaly októberben „vizsgálati jelentést” publikált. Abban olyan megállapításokat tettek, amelyekkel
bűncselekményekkel vádolták meg a szerkesztőséget.
Az SZH azt állította, hogy az Átlátszó híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, hírszerzési tevékenységet folytat, magyar dokumentumokat töltött fel amerikai szerverekre, ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, valamint titkos részjelentést adott a 2018-as Sargentini-jelentéshez.
A szerkesztőség a személyiségi jogi perben azt kéri a bíróságtól, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Lánczi Tamás által vezetett hivatalt, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére.
Az SZH ügyvédje arra hivatkozott, hogy tárgyalásütközése van, illetve az idézést csak az utolsó pillanatban, a tárgyalás előtti napon töltötte le, nem telt le az idézés kézhezvételétől számított 15 napos határidő, és ezért nem lett volna szabályos a tárgyalás megtartása.
A bíróságon csak az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás és Tóth Balázs, a lap ügyvédje jelentek meg. Bodoky Tamás szerint már kedden is lehetett volna tárgyalást tartani, ha lett volna bizonyítéka az SZH-nak. „Rendkívül súlyos vádak azok, amikkel az Átlátszót illették.
Azzal, hogy eljárásjogi trükközéssel húzzák az időt, az azt üzeni számomra, hogy nincsenek bizonyítékaik,
márpedig egy ilyen perben az alperesen van a bizonyítási teher.” Tóth Balázs ügyvéd szerint a legközelebbi tárgyalási napon az idézés kései átvétele már nem teszi szabálytalanná a tárgyalást. „Ha nem veszik át, akkor az már kézbesítettnek minősül. Ez olyan, mint a tértivevényes levél, ha nem veszik át, akkor a kézbesítést követő meghatározott időtartamon belül az kézbesítettnek minősül. Ha utána sem jönnek el, akkor meg lehet nélkülük tartani a tárgyalást, akkor azt lehet mondani, hogy ők nem védekeznek, nincs több mondanivalójuk, ebben az esetben pedig a bíróság az eddigi adatok alapján dönti el a jogvitát.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal májusban ellenkérelmet nyújtott be az Átlátszó bírósági keresetére, melyben a per megszüntetését, ha pedig ez nem lehetséges, akkor az Átlátszó keresetének elutasítását kérte. Az ellenkérelemben kifejtik, hogy szerintük jelen személyiségi jogi perben nem járhat el a Törvényszék, mert a jogszabályok felülvizsgálatára, így a szuverenitásvédelmi törvény felülvizsgálatára is kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. Bodokyék szerint ez nem állja meg a helyét, mert maga az Alkotmánybíróság jegyzi meg egy határozatának indokolásában, hogy
a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vizsgált szervezeteknek lehetőségük van személyiségi jogi pert indítani a valótlan tényállítások ellen.
Az ellenkérelemben arra is utalnak, hogy az SZH tényállításként megfogalmazott közlései valójában csak vélemények. Tóth Balázs szerint jogi kérdés, hogy valami tény vagy vélemény. „Fontos, hogy a beszélőnek mi a szándéka és a közlését minek minősíti, mert az a befogadói értelmezést is meghatározza, ezért fontos lenne tisztázni, hogyan lehet az, hogy
a perben azzal védekezik, hogy véleményt mondott, miközben a nyilvános kommunikációjában minden esetben ténynek minősíti a közlését.”
Bodoky szerint az SZH ellenkeresetében megfogalmazott közlések is aggályosak. „Azzal érvelnek, hogy ez egy vélemény, amit nem kell bizonyítani, és azt is mondják, hogy az SZH megállapításait nem lehet bíróságon vitatni, mert ők felette állnak a jogrendszernek. Az, hogy vélemények alapján feketelistára tesznek szervezeteket, nagyon remélem, hogy nem fog megállni a bíróságon.”
Láncziék szerint megalapozatlanul kértek magas összegű sérelemdíjat is, itt arra hivatkoznak, hogy az Átlátszó médiamegjelenési felülettel rendelkezik, ahol meg tudja magát védeni az alaptalan vádakkal szemben. A szerkesztőség által kért sérelemdíj egyébként 3 millió forint, ez Tóth Balázs szerint nem túl magas összeg.
„Ennek az összegnek visszatartó ereje nincs,
az ilyen ügyekben a magyar bíróságok nagyon mértéktartóak, megszorítóak.”
Bodokyék szerint a pernek azért van most nagyobb jelentősége, mert az ún. átláthatósági törvényjavaslat elfogadása esetén a Láncziék által megbélyegzett, feketelistázott szervezeteket gyakorlatilag minden külföldi és belföldi finanszírozástól eltilthatják. Bodoky bízik perük sikerében:
„ha itt mi sikerrel járunk, akkor más, megtámadott szervezet is könnyebben kap majd jogorvoslatot”.
A per június 24-én folytatódik.
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
