A pervesztes Szuverenitásvédelmi Hivatal most azzal érvel, hogy a közzétett tartalmak a közfeladatuk ellátását szolgálták, és a bíróság nem jogosult felülbírálni a vizsgálati megállapításaikat.

Elmarasztalták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt: a Fővárosi Törvényszék szerint megsértette az Átlátszó jó hírnevét, mert azt állította, hogy a lapot külföldről finanszírozzák és hírszerzési, dezinformációs tevékenységet folytat.

November 11-én folytatódott az Átlátszónak a Szuverenitásvédelmi Hivatallal (SZH) szemben indított személyiségi jogi pere. A bíróság ezúttal az Átlátszóról szóló jelentést készítő vezető elemzőt, Sári Miklóst hallgatta meg tanúként. Szavai sokszor ellentmondtak egymásnak, máskor pedig egyenesen cáfolták a hivatal korábbi nyilvános állításait az Átlátszó szerint. Ítélet december 4-én várható.

A kormány a számára kedvezőtlenül alakuló népszerűségi adatok és folyamatok láttán egyre radikálisabb eszközökhöz nyúl. Milyen lehetőségei vannak a polgári engedetlenségnek? Milyen történelmi példák mutatják ennek az erejét, jogosságát? Korlátdöntés, pedagógus-tüntetés, hídfoglalás után lesz elsöprő erejű Pride-felvonulás? Mik a polgári ellenállás eszközei? Mitől lehet sikeres? Egyáltalán, ez magyar realitás?

Bizonyítékok nélkül terjesztett róluk valótlan állításokat a Hivatal, vélik az oknyomozók.

A 2021-ben tízéves Átlátszó alapító-főszerkesztőjével a Déri Miksa 10. alatti szerkesztőségben találkoztunk. Bodoky Tamás egyébként húsz éve került az épületbe, először albérlőként, majd itt vett lakást. Az adatigényléseiről, oknyomozásairól, leleplezéseiről híres, civil szervezetként bejegyzett Átlátszó korábban több emblematikus nyolcadik kerületi helyszínen, a Müsziben és az Aurórában bérelt irodát. Az örök ellenzéki, pontosabban független újságíróval a lapról, az újságírás és a média helyzetéről beszélgettünk.