Politikai akarat közigazgatási eszközökkel

2025. július 26.

Kitiltott együttes miatt nem megy a Szigetre a Repair Café

A józsefvárosi Repair Café a Facebookon jelentette be, hogy nem lesz ott a Sziget Fesztiválon. A díjnyertes civil szervezet döntése mögött a Kneecap ír rapegyüttes tervezett fellépése állt – egy olyan zenekaré, amely az állításuk szerint minden határt átlépett terrorszervezeteket éltető megnyilvánulásaival.

A Repair Café szerint döntésük „nem egy népcsoporttal való szolidaritásunk hiányát, hanem egy terrorszervezettől való elhatárolódásunkat hivatott jelezni”. A szervezet csatlakozott ahhoz a petícióhoz, amelyet eddig majdnem 300 magyar liberális értelmiségi és művész írt alá a Kneecap tervezett szigetes fellépése ellen. Szerintük az északír zenekar a Hezbollahot és a Hamászt élteti.

A Repair Café szerint távolmaradásuk nem jelenti azt, hogy ne látnák kritikusan az izraeli politikát is – szerintük „Netanjahu autokrata diktatorizmusa és saját politikai érdekeinek érvényesítése emberéletek árán” szintén elítélendő.

A Civil Szigeten a szervezet interaktív műhelyekkel várta volna a látogatókat: kerékpár- és varróműhelyeikben a saját eszközeiket javíthatták volna szakmai segítséggel, emellett újrahasznosított műanyagból készíthettek volna egyedi Budapest-mintás tárgyakat mini fröccsöntő géppel.

A kormány radikális döntése

Csütörtökön a „probléma megoldódott” – a magyar kormány 3 évre kitiltotta az együttes tagjait antiszemita gyűlöletbeszéd miatt. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az X-en erősítette meg a döntést.

„A hivatalos üzenet: zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, és kötelességünk megvédeni a magyar – különösen zsidó közösségeket. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a fesztiválszervezők biztosítsák a magyar törvények betartását és az erkölcsileg megalapozott programokat” – írta Kovács Zoltán.

Az Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapjára is felkerült, hogy a zenekar tagjai nem léphetnek be Magyarországra. A határozat szerint 3 év időtartamra önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el az együttes tagjai, J.J. Ó Dochartaigh, Liam Óg Ó hAnnaidh, és Naoise Ó Cairealláin ellen.

Mit lehet tudni a Kneecapről?

A belfasti Kneecap raptrió – Mo Chara, Móglaí Bap és DJ Próvaí művészneveken – 2017-ben tűnt fel az északír zenei színtéren.

A Nagy-Britanniában kiemelkedően népszerű északír együttes a Pussy Riot óta a legbotrányosabb zenekar. A provokáció kezdettől fogva a zenekar DNS-ében van. Az első slágerüket, a C.E.A.R.T.A.-t 2017-ben letiltották az ír rádióban a droghasználatra vonatkozó szövegei miatt. 2019-ben Belfast unionista képviselője bírálta őket, miután a „Ki a britekkel!” szöveget skandálták egy koncerten egy nappal azután, hogy Vilmos herceg és Katalin hercegné ugyanazon a helyszínen járt. Később egy daluk is ezt a címet kapta.

Különlegességük, hogy dalaikat részben írül, részben angolul rappelik. A zenekarnak az IRA és más észak-írországi paramilitáris csoportok gyakorlatáról adtak nevet. A kneecapping, a térden lövés a bosszú és büntetés eszköze.

Az igazi nemzetközi figyelmet azonban 2024-ben vívták ki maguknak. A kaliforniai Coachella fesztiválon „Fuck Israel, free Palestine” üzenetet vetítettek fel a színpadi kijelzőkre. Ennél is súlyosabb volt, amikor előkerültek korábbi koncertfelvételek, amelyeken az „Öld meg a torykat” és „Hajrá Hamász! Hajrá Hezbollah!” szövegeket kiabálták.

A leginkább támadott sorok a Kneecap repertoárjából:

  • „The only good Tory is a dead Tory. Kill your local MP.” (Az egyetlen jó tory a halott tory. Öld meg a parlamenti képviselődet!)
  • „Up Hamas, up Hezbollah.” (Éljen a Hamász, éljen a Hezbollah!)
  • „Free Palestine, up Hamas, up Hezbollah, They’re fighters for freedom, ain’t afraid to stand tall…” (Szabad Palesztinát, éljen a Hamász, éljen a Hezbollah, ők a szabadság harcosai, nem félnek kiállni…) – amit Mo Chara egy Hezbollah-zászlóba tekerve kiabált egy koncerten.

2025 májusában Mo Charát a terrorizmus elleni törvény alapján vád alá helyezték, mert Hezbollah zászlót viselt egy koncerten (lásd a fenti videót). A brit kormányfő, Keir Starmer szerint nem lett volna helyénvaló a Glastonbury fesztiválon való fellépésük sem, amire a zenekar durván reagált. „Tudod, mi nem helyénvaló, Keir? Egy népirtás felfegyverzése” – üzenték.

@jamesinculture Kneecap get the crowd chanting ‘f—- Keir Starmer’ at Glastonbury 2025 #kneecap #glastonbury #glasto2025 #glastonbury2025 #keirstarmer #palestine ♬ original sound – jamesinculture

A reakciók kavalkádja

Magyarország izraeli nagykövete, Maya Kadosh elismerését fejezte ki a magyar kormánynak a döntésért. „Szeretném kifejezni mély elismerésemet a magyar kormánynak a Sziget Fesztiválon tervezett Kneecap-koncerttel kapcsolatos egyértelmű álláspontjáért” – írta az X-en. Maya Kadosh szerint kulturális események soha nem adhatnak teret a terrorizmus dicsőítésére vagy felbujtására, hanem egyesíteniük kell az embereket.

A Sziget Fesztivál hivatalosan reagált a kitiltásra. „Ma délelőtt 11 órakor hivatalos értesítést kaptunk arról, hogy a magyar kormány megtagadja a Kneecap zenekar belépését Magyarország területére, hogy ezzel megakadályozza a zenekar augusztus 11-i fellépését a Sziget Fesztiválon. Ez példátlan lépés, amelyet szükségtelennek és sajnálatosnak tartunk” – írták.

A szervezők közölték, szoros kapcsolatban álltak a zenekarral, akik biztosították őket arról, hogy a műsoruk nem ütközik sem a Sziget alapelvével, sem pedig a magyar törvényekkel. „Azt korábban is kijelentettük, hogy a Sziget alapértékeit megtartva elítéljük a gyűlöletbeszédet, ugyanakkor garantáljuk minden fellépő számára a művészi önkifejezés alapvető jogát. Hiszünk abban, hogy a cancel culture és a kulturális bojkottok nem jelentenek megoldást.”

A zenekar éles hangú közleményben reagált. „Több tízezer rajongónak, akikkel izgatottan vártuk, hogy személyesen találkozhassunk a Szigeten: sajnáljuk, hogy nem lehetünk veletek. Orbán Viktor tekintélyelvű kormánya szerint »nemzetbiztonsági kockázatot jelentünk«. Ez pedig egyszerűen felháborító olyasvalakitől, aki néhány hete hősként fogadta Netanjahut, egy háborús bűnösként körözött személyt” – írták. Szerintük „semmilyen jogalapja nincs ennek a döntésnek, a Kneecap egyetlen tagját sem ítélték el semmilyen bűncselekményért semmilyen országban”.

A zenekar a közleményét ezzel zárta, hogy esetük „egyértelmű politikai figyelemelterelés, és újabb kísérlet arra, hogy elnémítsák azokat, akik felszólalnak a palesztin nép elleni népirtás ellen. Ahogy Budapest jó emberei is szembementek saját elnökük tiltásával, amikor megtartották a »Pride felvonulásukat« júniusban, mi is harcolni fogunk az igazságért.

Szabad Palesztinát! Tiocfaidh ár lá (Eljön a mi napunk – ír köztársasági jelszó)! Fuck Viktor Orbán.”

Erre Orbán Viktor a Harcosok Klubjában posztolt. „Gyűlölködő rasszisták, antiszemiták, a terroristákat éltetők nem jöhetnek Magyarországra. Nekünk világos szabályaink vannak. NEM a háborúra. NEM a bevándorlásra. NEM a genderre. És NEM a gyűlölködő rasszistákra is. Ez Magyarország. Így élünk mi. Harcolunk az igazságért! Harcolj a hazugság ellen!” – írta.

Értelmiségi megosztottság

A mostanra majdnem 300 aláírót gyűjtő petíció is kemény hangot üt meg. Az aláírók – például Koncz Zsuzsa, Parti Nagy Lajos, Gálvölgyi János, Spiró György vagy Presser Gábor – egyenesen gyűlölködő, rasszista zenekarnak nevezik a Kneecapot.

A petíció aláírói felháborítónak tartják, hogy a zenekar már a Nova fesztiválon történt mészárlás másnapján éltetni kezdte a terrortámadást, és ezt azóta is folytatja. A magyar értelmiségiek és művészek számára ezzel átlépett minden határt, és erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy egy ilyen zenekar magyar színpadon szerepelhessen.

A petíció súlyos vádakat fogalmaz meg. „2023. október 7-én palesztin terroristák az izraeli Nova fesztiválon háromszázhetvennyolc embert lemészároltak. Közülük sok nőt és férfit brutálisan megkínoztak, nemi szerveiket megcsonkították, csoportosan megerőszakoltak.” A vádak szerint koncertfelvételeken hallható, ahogy a zenekar tagjai arab terrorszervezeteket éltető szövegeket skandálnak.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki az antiszemitizmus elleni miniszterelnöki megbízott is, személyesen tárgyalt a Sziget főszervezőjével az ügyről, és a helyszínt adó Óbuda-Békásmegyer polgármestere is jelezte ellenállását.

Kádár Tamás, a Sziget főszervezője eredetileg kijelentette: nem mondják vissza a Kneecap meghívását. Az indoklás szerint, ha lemondták volna a fellépést, az cenzúraként hatott volna, és megerősítette volna azt az érzést, hogy a palesztin szolidaritásnak nincs helye a nyilvánosságban.

Ellentétes értelmezések

A vita során markánsan elkülönülő álláspontok fogalmazódtak meg. A kritikusok szerint a zenekar túlment minden határon, amikor terrorszervezeteket támogatott, és különösen felháborító volt reakciójuk a Nova fesztiválon történt mészárlás után.

A kitiltást bírálók egy része arra hivatkozik, hogy a rockzene és a rap történetében mindig is voltak karcos és harcos előadók a hatvanas évek békepárti zenéjétől a sátánista jelképekkel játszó heavy metálon át (RIP Ozzy!) a botrányban utazó punkegyüttesekig. A Sex Pistols, Dead Kennedys és más punkbandák polgárpukkasztásukkal és botrányaikkal a szólásszabadságot tágítgatták. Sokan emlékeztetnek arra, hogy Sid Vicious horogkeresztje vagy Joe Strummer Vörös Brigádok-pólója sem tette náci bandává a Sex Pistolst vagy terrorista-támogatóvá a Clasht.

Sokak szerint ugyanakkor a Kneecap esete más: itt nem művészi provokációról, hanem valós terrorszervezetek nyílt támogatásáról van szó. A különbség szerintük az, hogy míg a korábbi provokációk játék volt a szavakkal, igazán komoly tét nélkül, addig a Kneecap a szólásszabadság elvével visszaélve a Hamász és a Hezbollah véresen valós terrorizmusát támogatja.

A vita hátterében az identitáspolitika elmúlt évtizedben megnövekedett szerepe is meghúzódik.

A világ sokat változott érzékenységben is, és minden korábbinál meghatározóbb lett, hogy ki miről beszélhet és hogyan.

Valóban zéró tolerancia?

Paradoxonként említik, hogy miközben Benjamin Netanjahu ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, az Orbán-kormány meghívta, és a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) is kilépett Magyarország.

A látogatás idején, áprilisban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tiszteletbeli polgárává avatta Izrael miniszterelnökét, majd nem sokkal ezután másodszor is megvendégelte Mahmud Ahmadinezsád volt iráni elnököt.

Mahmud Ahmadinezsád hírhedten antiszemita: a holokausztot mítosznak tartja, és többször felszólított Izrael elpusztítására is. A kormánynak kiemelten fontos NKE-re másodszor is ellátogató volt iráni elnök kijelentései miatt tavalyi látogatását elítélte az izraeli nagykövetség is: szerintük Mahmud Ahmadinezsád meghívása sérti a holokauszt áldozatainak emlékét.

Kritikusok szerint ellentmondásos, hogy a kormány antiszemitizmus miatt tiltja ki a Kneecapet, ám lehetőséget ad egy holokauszttagadó politikusnak.

Hol az igazság? Kinek az igazsága?

Sok európai fesztivál tudatosan úgy határozott: nem hívja meg a Kneecapet. Közéjük tartoznak nagy német és brit fesztiválok, a koncertszervezők lemondták önálló koncertjeiket is. Franciaországban Saint-Cloud város visszavonta a Rock-en-Seine fesztiváltól a 40 ezer eurós támogatását a Kneecap fellépése miatt.

Ez az „értékalapú fellépőválogatás” a minőségi fesztiválszervezők hitvallása lett – nem akarnak platformot adni a gyűlöletpropagandának és fundamentalista vallási terrorista szervezetek reklámozásának.

A döntést bírálók szerint problematikus, amikor a magyar liberális és baloldali művészi-közéleti elit egy része a véleményszabadság korlátozásáért petíciózik, miközben Orbán Viktor kormánya minden lehetőséget megragad a véleményszabadság korlátozására.

A kitiltással egy időben brit zenészek (a Massive Attack, Brian Eno, a Fontaines DC és a Kneecap) bejelentették egy olyan csoport létrehozását, amely azon művészeket fogja össze, akik felszólaltak a gázai helyzet ellen, és akik – állításuk szerint – az Egyesült Királyságban Izrael-párti szereplők „agresszív, zaklató kampányainak” lettek az elszenvedői.

A zenekar maga is igyekezett tisztázni álláspontját. „Hadd legyünk egyértelműek: nem támogatjuk, és soha nem is támogattuk a Hamászt vagy a Hezbollahot. Elítélünk minden civilek elleni támadást, mindig.” Arról is írnak, hogy „14 000 gyermek éhezik halálra Gázában, miközben a világ által küldött élelmiszer a fal másik oldalán áll”.

A kormány döntése végül megoldotta a fesztivál dilemmáját,

de egyben újabb kérdéseket vetett fel a véleményszabadság és a gyűlöletbeszéd közötti határvonalról Magyarországon.

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő szervezet szerint ez újabb példája annak, hogy a magyar kormány politikai akaratot hajt végre közigazgatási eszközökkel, miközben az indokolás nem ismerhető meg. A TASZ nem a zenekar fellépéséért, hanem azért száll síkra, hogy Magyarországon csak kiszámítható és pártatlan eljárásokban lehessen alapvető jogokat korlátozni, ne politikai önkény alapján. Azt is írják, hogy a

a magyar kormány a Kneecap kitiltásával valójában a társadalmi vitát tiltotta be. Ha a közéleti vitákban a hatalom mondja ki az utolsó szót, bármilyen, neki nem tetsző hangot korlátok nélkül némíthat el.

A kitiltás után a Repair Café helyzete is változott – a szervezet korábban a Kneecap fellépése miatt bojkottálta a fesztivált, most viszont már nem világos, hogy visszatérnek-e a Szigetre. Megkeresésünkre annyit válaszoltak, hogy „erről nem kaptunk hivatalos visszajelzést a szervezőktől”.

A Repair Caféról Takács Mária készített videót:


Nyitókép: Mile Máté

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 29.
Videón a józsefvárosi nyár.
2026. augusztus 29.
Ingyenes online tanfolyammal, oktatóvideóval és gyakorlati segédlettel készítenék fel az oktatási intézmények dolgozóit a súlyos allergiás reakciók kezelésére.
2026. augusztus 29.
Két évvel a bezárása után ismét működési engedélyt kapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskolája. A 2026/27-es tanévben egyelőre csak első osztály indul.

További cikkek

2026. augusztus 29.
Ingyenes online tanfolyammal, oktatóvideóval és gyakorlati segédlettel készítenék fel az oktatási intézmények dolgozóit a súlyos allergiás reakciók kezelésére.
2026. augusztus 29.
Két évvel a bezárása után ismét működési engedélyt kapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskolája. A 2026/27-es tanévben egyelőre csak első osztály indul.
2026. augusztus 27.
A kormány elfogadta a belső kerületi polgármesterek kezdeményezéseit, így belátható időn belül javulhat Budapest közbiztonsága – erről tájékoztatott Pikó András, Józsefváros polgármestere, aki azt is hangsúlyozza, hogy megnyugtató eredményeket kell felmutatni a rendőrséggel, mert ennek hiányában elveszik a közbizalom a szociális intézkedések végrehajtásához.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.