Újabb cikkel jelentkezett a HVG-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 3 pszichológus oktatója – Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes –, akik ellen egy hónapja fegyelmi eljárás indult egy szintén a HVG-ben megjelent cikkük miatt. Tudományos bizonyítékokra hivatkozva azt írták, hogy a gyerekeknek a szeretetteljes család fontosabb, mint a szülők neme.
Mostani cikkükben azt vizsgálják,
hogyan korlátozzák különböző hiedelmek, politikai elvárások és a politikai korrektség a tudományos kutatás szabadságát.
Történelmi példákkal illusztrálják a tudományos cenzúra jelenségét. A katolikus egyház évszázadokon át korlátozta a tudományos fejlődést: Kopernikusz könyvét tiltólistára tette, Giordano Brunót máglyahalálra ítélte tanításaiért, Galilei pedig kénytelen volt visszavonni eredményeit.
A politikai hatalom szintén befolyásolta a tudományt, ahogy azt a sztálini Szovjetunióban Liszenko esete is mutatja, aki hamis elméleteket propagálva a genetika tudósainak százait üldözte el.
A szerzők szerint a vallásosabb emberek a kulturális különbségektől függetlenül kevésbé bíznak a tudományban, részben a megerősítési torzítás miatt, amely arra ösztönzi őket, hogy csak az előzetes elvárásaiknak megfelelő információkat fogadják el.
A tudományos intézményekkel szembeni bizalmatlanságot fokozza, hogy sokan nem értik a tudományos publikálás lektorálási folyamatát.
A modern korban új kihívást jelent a tudományos öncenzúra a sérülékeny csoportok védelme érdekében. A Nature Human Behavior folyóirat például elutasíthatja azokat a cikkeket, amelyek „potenciálisan kárt okozhatnak bizonyos csoportoknak”. Példaként említik azt a 2019-es amerikai tanulmányt, melyet a szerzők maguk vontak vissza, mivel az eredmények szerint nem volt különbség a rendőrségi intézkedések során bekövetkezett afroamerikai és fehér személyek halálozási arányában, ami szerintük alááshatná a kisebbségi közösségek védelmét.
A három pszichológus cikkének központi kérdése, hogy hol húzódnak az öncenzúra határai a közjó érdekében, és nem sérül-e ezáltal az akadémiai szabadság. A szerzők írásukat Carl Sagan csillagász szavaival zárják:
a tudomány feladata nem az, hogy jó érzéseket keltsen, hanem hogy őszintén feltárja a valóságot. Ha a tudományt „jó érzéseket keltő” narratívákhoz igazítjuk, elveszíti legfontosabb funkcióit: a valóság megismerését és a kritikai gondolkodás támogatását.
Etikai eljárás
A szerzők ellen korábban azért indult eljárás, mert az egyetemi dolgozók csak rektori engedéllyel adhatnak interjút a sajtónak, pedig ők kértek és kaptak is előzetes engedélyt cikkük publikálásához. A kollégák és a diákok, valamint a közvélemény kiállása után
az etikai eljárást gyorsan lefolytatta az egyetem, amit megúsztak egy kisebb ejnye-bejnyével.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának tájékoztatója szerint „az eljárás arra vezethető vissza, hogy az oktatók előzetes kérelmükkel ellentétben jelentősen eltérő témában és tartalommal nyilatkoztak egy újságnak, amiben az intézményi álláspont látszatát keltették a Katolikus Egyház tanításával össze nem egyeztethető módon. Az etikai eljárás tehát nem világnézeti alapon, hanem az egyetemi szabályzatok megsértése miatt indult az oktatók ellen.”
A 3 oktató megtarthatta az állását, de figyelmeztetést kapott, ugyanakkor a Kar lehetőséget biztosított számukra, hogy térítésmentes belső képzés során mélyebben megismerjék a Katolikus Egyház tanítását.
A szerzők eddig megjelent cikkei a HVG360-on (a cikkek előfizetéssel olvashatók):
- Kiállhat-e egy hívő keresztény ember az LMBTQ-közösség mellett?
- Egy keresztény szellemiségű egyetem oktatóiként és pszichológusként valljuk: minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű
- A pázmányos pszichológusok új cikke: Korlátozhatja-e a vallás vagy a politikai korrektség a tudományt?
Fotó: Huszár Boglárka
