A főpolgármestert augusztus 1-jén, pénteken délelőtt 10 órakor hallgatják ki gyanúsítottként a Nemzeti Nyomozó Irodában a Budapest Pride megszervezése miatt. Karácsony Gergely azt mondta a Népszavának, hogy nem kapott formális írásbeli idézést, telefonon egyeztettek a meghallgatás időpontjáról, amit udvarias gesztusként értékelt.
Míg a főpolgármester ellen nyomozás indult, addig a Szivárvány Misszió Alapítványt – a Pride szervezőjét – eddig nem keresték. A rendőrség korábban azt is közölte, hogy a résztvevők ellen nem indítanak eljárást, mondván, megtévesztették őket a rendezvény valódi jellegéről.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint a folyamatban lévő nyomozás eljárási cselekményei nem sajtónyilvánosak, ezért bővebb tájékoztatást nem adhatnak. A nyomozás várhatóan tisztázni fogja, hogy az önkormányzati rendezvények valóban kívül esnek-e a gyülekezési törvény hatályán, ahogy azt a főváros állítja.
Karácsony Gergely a közösségi oldalán július 24-én jelentette be, hogy gyanúsított lett. „Ha ebben az országban ez az ára annak, hogy kiálltunk a magunk és mások szabadságáért, akkor még büszke is vagyok rá” – írta. A főpolgármester már a Pride előtt világossá tette, hogy vállalja a következményeket, és
többször hangsúlyozta: a „tettes” nem ismeretlen.
Karácsony Gergely nem tart a büntetőeljárástól. Meggyőződése, hogy a nyomozás nem jut el a vádemelésig és bírósági tárgyalás sem lesz. Szerinte minden egyes alkalommal, amikor a Büszkeség menetéről szó esik a nyilvánosságban, az visszahúzza a Fideszt a vesztes pozícióba.
Tiltakozás pénteken 10-től
A kihallgatásra válaszul Jámbor András Kiállunk Karácsony Gergely mellett címmel Facebook-eseményt hozott létre, s már több ezren jelezték részvételi szándékukat. Az esemény szervezői arra buzdítanak, hogy „legyünk ott minél többen Karácsony Gergely mellett, aki 10 órára érkezik a Nemzeti Nyomozó Iroda Labanc utcai épületéhez”.
Jámbor András azt írta, „most nekünk kell Gergő mellé állnunk, ahogy ő is kiállt a Pride mellett”. Szerinte „elképesztő, hogy a százmilliárdos MNB-ügyet, Orbán vejének és gyerekkori barátjának korrupciós ügyeit” nem vizsgálja a rendőrség, de Karácsony Gergelyt gyanúsítottként hallgatják ki.
Az eseményen a szervezők világossá teszik, hogy
„Budapest szabad város, a szerelem szabad, Magyarország pedig szabad lesz”.
Arra kérik a támogatókat, hogy hívják meg ismerőseiket, osszák meg a baráti és családi csoportokban az esemény hírét és szervezzenek közös részvételt.
A Pride sikere és a kormány kudarca
A június végi Budapest Pride előtt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) – a gyülekezési törvény márciusi módosítására és az áprilisi alkotmánymódosításra hivatkozva – betiltotta a rendezvényt.
Karácsony Gergely azonban, megkerülve a tilalmat, önkormányzati rendezvényként szervezte meg a felvonulást Budapesti Büszkeség Menete néven. A főpolgármester egy 2009-es ombudsmani állásfoglalásra hivatkozik, amely szerint különbséget lehet és kell tenni a gyülekezési jog és az önkormányzati vagy állami szervek döntése alapján tartott rendezvények között.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter a június végi vonulás előtt börtönnel fenyegette meg a szervezőket, a rendőrség pedig végig azt kommunikálta, hogy a Pride tiltott esemény. Végül azonban a hatóságok biztosították a rendezvényt, és később közölték, hogy a résztvevők ellen nem indítanak eljárást.
A rendezvényen a szervezők becslése szerint legalább 300-350 ezer ember vett részt. Az esemény nemzetközi figyelmet is kapott, 71 európai parlamenti képviselő is részt vett a felvonuláson és több európai város polgármestere is támogatását fejezte ki.
A Pride eredetileg Orbán Viktor februári évértékelőjében került célkeresztbe. A miniszterelnök azt üzente a szervezőknek, hogy ne bajlódjanak az idei felvonulás szervezésével. Márciusban született meg a gyermekvédelmi törvényt sértő gyűlések tartását tiltó törvénytervezet. A szabályozás április 15-én lépett hatályba az alaptörvény tizenötödik módosításával együtt.
A törvény lényege, hogy a gyermekek megfelelő fejlődéséhez való jogát minden más alapjoggal szemben előnyben részesíti – az élethez való jog kivételével –, így a gyülekezési joggal szemben is.
A 2025-ös Budapest Pride tömegfelvonulás komoly kudarc Orbán Viktor számára. A kormánypárti média először azt állította, hogy a Pride katasztrófa volt a budapestieknek, később pedig azt, hogy Orbán Viktornak eleve az volt mesterterve, hogy az esemény mégis létrejöjjön.
Politikai öngól és ellentmondások
A kormányközeli Nézőpont Intézet szerint Orbán Viktor szándékosan tervezte így a Pride betiltását, csapdát állítva az ellenzéknek. A magyarázat szerint a Pride betiltásával a kormányfő arra kényszerítette az ellenzéket, hogy eggyé váljon a felvonulással. Ez pedig – a magyarázat szerint – rossz nekik, mert felméréseik szerint a választók többsége elutasító a Pride-dal. Azaz Orbán Viktor a 2026-os választásokra a többséget így tudja maga mögé állítani.
Török Gábor szerint a magyarázatban ellentmondás van: ha ez volt a terv, akkor a kormányfő nem a gyerekek védelmében tiltotta be a Pride-ot, hanem azért, hogy még nagyobb ellenzéki tömeg vonuljon fel. Ez politikailag védhetetlen pozíció – hogyan magyarázná el, hogy azért tiltották be a rendezvényt, hogy még nagyobb legyen az, amitől a gyerekeket óvni kell?
A Pride-on gyér számú ellentüntetővel megjelenő szélsőjobboldali Mi Hazánk párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ugyan valamivel hatékonyabbnak bizonyult Orbán Viktornál, mert sikerült blokkolniuk a Szabadság hidat és a tüntetőket útvonal-változtatásra kényszeríteniük, de ennél többet ők sem tudtak elérni, a szervezők pedig számítottak erre a hídváltásra.
Az esemény után a Mi Hazánk jobbról támadta Orbánt, és ebben látta a lehetőséget, hogy ellopjon néhány szavazót a kormánytól a választások előtt.
Karácsony Gergely eddig jól jött ki az ügyből, határozottan lépett fel egy olyan időszakban, amikor több, a népszerűségén csorbát ütő fővárosi botrányos ügy is volt. Ha a mártír szerepébe kényszerítik, az még inkább szimpatikusabbá teheti.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
