„Budapesten gyakorlatilag végkiárusítást tart a kormány, egyszerre hirdették meg a belváros tucatnyi védett, ikonikus állami tulajdonú épületét eladásra egy MNV honlapjára feltöltött PDF-ben. Mindezt bármiféle funkcionális előírás, fejlesztési koncepció, jövőkép nélkül, miközben Budapest történeti városképének kulcsfontosságú köztulajdonban maradt épületeiről van szó” – kritizálta Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője a vagyonkezelő hirdetményét. „Elképzelhetetlen bárhol Európában, hogy ilyen meghatározó történelmi épületek értékesítését a világörökségi védelmet élvező belváros közepén a város önkormányzatával való egyeztetés nélkül,

egy PDF feltöltésével hozza nyilvánosságra egy állam.”

Az eljárást elsősorban azon belvárosi, műemléki védettségű épületek miatt kritizálják sokan, amelyekről túlzás nélkül állítható, hogy Budapest ikonikus, városképi jelentőségű épületei, mint például a Lechner Ödön tervezte Hold utcai Postatakarékpénztár – amelyben jelenleg a Magyar Államkincstár is működik – vagy a Belügyminisztérium korábbi, Széchenyi téri épülete és annak szomszédságában azt az Alpár Ignác tervezte palota, amelyet sokáig a Pénzügyminisztérium használt.

Bátonyi Péter műemlékvédő, volt kormányfőtanácsos így ír az Építészfórumon megjelent véleménycikkében a fenti ingatlanok eladásáról: „a listán szereplő épületek javarészt a nemzeti vagyon fontos részét képezik, akad köztük olyan is, amely a vagyontörvény (2011. évi CXCVI. tv.) mellékletében is szerepel(t), mint állami tulajdonból »elvileg« ki nem adható vagyonelem. Ilyen volt például a BM-tömbhöz tartozó Pollack-ház, amelyet a neves építész, Pollack Mihály tervezett saját maga számára. Az efféle ingatlanoknak a »nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények« listájáról történő ilyetén leemelése – álláspontom szerint – jogellenes.”

A Válasz Online cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy a meghirdetett ingatlanok „Tiborcz István belpesti vadászterületén” találhatók, miközben az említett belvárosi paloták éppen azért szabadulhatnak fel, mert a kormányzat a szintén Tiborcz érdekeltségébe tartozó irodaházakba költözik.

A közzétett listán több józsefvárosi ingatlan is szerepel. Egyikről sem állíthatjuk, hogy valaha is képeslapra kerülnének, de azért végignéztük a listát.

A szabadalmi hivatal

A II. János Pál pápa tér 7. érdekes módon „beépítetlen területként” szerepel az e-árverés (Elektronikus Aukciós Rendszer, EAR) oldalán, miközben a leírás szerint „az ingatlan Budapest VIII. kerületében, Józsefváros településrészen, közvetlenül a II. János Pál pápa téren helyezkedik el. A környezetében hasonló irodaházak, illetve társasházak találhatóak. Tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak. Közvetlen közelében található az M4-es metró, több villamos- és buszjárat is. Autós megközelítése is könnyű, a parkolás közterületen, fizetős övezetben megoldott. Az ingatlan területén egy pince, földszint + 9 emelet nagyságú, L alakú, vasbeton pillérvázas, középfolyosós elrendezésű, lapos tetős irodaház található. Az épület szintenkénti alaprajzai nagymértékben megegyeznek, szinte azonosak.” Az épületben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, azaz a szabadalmi hivatal működik jelenleg. Korábban a Magyar Energia Hivatal használta.

Az egykor volt fényképészeti műintézet és szomszédja

A két szomszédos épületben jelenleg a Pest vármegyei Pártfogó Felügyelői ügyfélszolgálat, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalának Foglalkoztatási Főosztálya található meg. Helytörténeti érdekességként a régebbi épület, a Kisfaludy utca 9. lehet érdekes. Ezen szám alatt nyitott meg ugyanis a Divald fotósdinasztia „fényképészeti műintézete”. Egy, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében található nyomat tanúsága szerint az épület egykor egészen másképp festett.

A Józsefvárosi Múzeum leírása szerint „a VIII. kerületi Kisfaludy u. 9. sz. alatti épületet már a céget 1890-ben, 32 évesen átvevő fia, Károly fia vásárolta meg, aki saját háza udvarán 1901 után alakította ki fényképészeti és műsokszorosító intézetét. (Építési engedélykérelmében ígéretet tett arra, hogy a munkatermekben elhelyezendő öt nyomdai sokszorosító gyorssajtó és az azokra rászerelt elektromotor zajtalanul fognak működni.) A historizáló épülethez közvetlenül csatlakozott az L alakú műhely, amelynek éke volt az emeleti, majdnem 8 m hosszú napfényműterem, a hozzá tartozó laboratóriummal. Itt, köszönhetően a sok ablaknak, valamint a ferde üvegtetőnek, állandóan világos volt. A földszintre kerültek a nyomdai helyiségek, az iroda és a főnöki szoba, a másik szárnyban, egy üvegezett udvari terasz mögött pedig a két retusszobát, labort, mosdót és kamrát alakították ki. A pinceszinten raktárak, asztalos- és könyvkötő műhelyek, illetve »edzelő« helyiség voltak.”

A műhelyt és az üvegtetős „napfényműtermet”

A pályázati kiírás szerint: „az ingatlanon két épület található, egy utcafronti épület és egy udvari épület. Az utcafronti épület pince, földszint és 2 emelet kialakítású, magas tetős épület. Az épületet az utóbbi 5 évben felújították és energetikai korszerűsítés is történt. A telek hátsó területén található udvari épület pince, földszint és 2 emelet kialakítású, hagyományos szerkezetekkel készült lapos tetős épület.”

A szomszédos, az utcafront felől nézve modern irodaházról azt tudhatjuk meg, hogy az ingatlanon valójában több épület is található: „Az utcai épület pince, földszint és 3 emelet + tetőtér kialakítású, a második épület földszint és 2 emelet kialakítású, a harmadik épület földszint és emelet kialakítású. Mind a három épület iroda funkciót lát el.”

A két egymás melletti tömb és az udvari épületek így festenek festenek a Google műholdas térképén.

A Makarenkó utcai gyermekápolónő-képző

A Horánszky utca 15. alatti épület a kiírásban mint „kivett középiskola” szerepel. A leírás szerint „az ingatlan Budapest belterületén, a VIII. kerület Palotanegyed kiemelt kerületrészen található, tömegközlekedéssel és gépjárművel egyaránt kiválóan megközelíthető. Az ingatlanon egy pince, földszint és 2 emeletes, magas tetős, valamikor az 1880-as évek végén épült épület található, mely hagyományos szerkezeti kialakítású, keretes beépítésű belső udvarral, illetve hátsó udvarral rendelkezik. Az ingatlan műemléki környezetben fekszik, de egyedi védelemmel nem érintett.” A Zerge utcát nemcsak többször átnevezték, de át is számozták. Ez a kivett középiskola tehát – a házszám ellenére – nem azonos a Pál utcai fiúk vörösingeseinek reáliskolájával, a községi Főreáliskola ma 11. szám alatt található Vörösmarty Mihály Gimnáziummal azonos, hanem az egykori Makarenkó utcai Jahn Ferenc Gyermekápolónő-képző Iskolával. Jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) használja iroda céljára.

A Zerge utca 1.

A Gemsengasse (Zerge utca) 1. szám alatt 1872-ben Ocskay Ignaz lakott a lakcímjegyzék szerint, 1916-ban pedig ugyanezen helyrajzi számon gróf Batthyány Tivadarné. Az utcanév és házszám ekkor már Horánszky utca 24. volt. A kiírás szerint az épület besorolása kivett lakóház, udvar.

A leírás szerint „az ingatlanon található épület hagyományos szerkezeti kialakítású, U alakú beépítésű belső udvarral. Az 1890-es években épült földszint és egy emelet kialakítással, a második emelet ráépítésére az 1940-es években került sor. Az ingatlan műemléki környezetben fekszik, de egyedi védelemmel nem érintett. Az épület jól karbantartott, felújított állapotú, jelentős felújítási igényt a szemrevételezés alapján nem igényel.” Az egykori lakóépületet ma – az egykori ápolónőképzőhöz hasonlóan – az OKFŐ használja irodának, de az OTE (Orvostudományi Egyetem, a SOTE jogelődje) Egészségügyi Főiskolai Kara is használta korábban, védőnők, dietetikusok és gyógytornászok képzésére.

Nyitókép: Benkő Vivien Cher / MTI