Sorstalanul

2025. szeptember 17.

Az MTK Budapest sportegyesület kapja meg a tíz éve üresen álló Sorsok Házát

A Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) ingyenesen megkapja a tíz éve bezárva tartó Sorsok Háza épületegyüttest – derül ki abból a törvényjavaslatból, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be az Országgyűlésnek. Az üresen álló épület évek óta elkészült, de nem tudják megtölteni méltó tartalommal és funkcióval. Most úgy áll, oktatási és kulturális központ lenne belőle.

A kormány a holokauszt 80. évfordulójának méltó megemlékezésével indokolja az átadást, amely szerint az MTK „sporttal, közművelődéssel, közneveléssel kapcsolatos közfeladatai ellátásának, valamint az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtésének” segítése a célja.

A Sorsok Háza évtizedes hányattatott története újabb fordulatához ért. Az egykori Józsefvárosi pályaudvar területén felépült több mint 17 ezer négyzetméteres épületegyüttes eredetileg a vészkorszak gyermekáldozatainak emlékhelyéül szolgált volna. A kormány 2013-ban döntött a projekt elindításáról, a megnyitást eredetileg 2014. április 16-ra, a holokauszt magyarországi emléknapjára tervezték.

Az épület 2015-re 7,5 milliárd forintból elkészült, ám a kiállítás soha nem nyílt meg. A projekt első felelőse, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között szakmai és politikai vita támadt a kiállítási koncepció miatt. A nemzetközi tekintélyű szervezetek, köztük az izraeli Jad Vasem képviselői is kiváltak a Sorsok Háza tanácsadó testületéből, tartva attól, hogy a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítást készítenek.

A kormány végül 2015-ben leállította a beruházást, Schmidt Máriától megvonva a bizalmat. 2018-ban újabb kísérlet következett: a Mazsihisszel ellenséges, a kormánnyal kevésbé kritikus viszonyt ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kapta meg a projektet Köves Slomó vezető rabbi irányításával, kétmilliárd forint támogatással. A washingtoni székhelyű Gallagher and Associates nemzetközi kiállításfejlesztő céget is bevonták a munkába.

Köves Slomó 2020-ban még optimistán nyilatkozott, hogy a kiállítástervezés utolsó fázisában vannak. A kiállítási koncepció 2021-re el is készült „Élet fája – Éc Hájim” néven, több ezer órányi életútinterjút rögzítettek a holokauszt túlélőivel.

Azonban sem másfél év múlva, sem később nem nyílt meg a kiállítás.

A Józsefvárosi pályaudvar területe évek óta vitatott helyszín, különböző fejlesztési elképzelések láttak napvilágot. Felmerült strand- és gyógyfürdő létesítése, de erre sosem volt konkrét kormányzati támogatás vagy rendelet. 2018-ban a Maccabi Európa Játékokhoz kapcsolódóan terveztek sportlétesítményeket, köztük kézilabdacsarnokot és strand-gyógyfürdő kombinációt a Sorsok Háza és a sportpályák közötti területen, de ezek a tervek sem valósultak meg.

Pedig a strand ötletét rendre előveszi Sára Botond is, leginkább akkor, amikor választási kampány van. 2019-ben az önkormányzati választások idején a próbafúrásokat mutatták be.

Aztán 2024-ben ismét elővette a témát, pont megint választási kampány idején, ismét azt ígérve, hogy megépítik a strandot.

2023 szeptemberében a kormány visszavonta az egykori Józsefvárosi pályaudvar és a volt MÁV Északi Járműjavító területén tervezett közcélú beruházásokról szóló kormányhatározatokat is – ezzel végleg elkaszálva a korábban már csúszó beruházásokat.

2024 szeptemberében a kormány váratlanul visszavonta a Sorsok Háza megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatát is. A Miniszterelnökség nemcsak a kiadások visszavágásával indokolta a döntést, hanem azt is kiváltó okként jelölte meg, hogy „sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között”.

Tavaly ősszel írtuk meg, hogy a Mazsihisz vezetője és a kormány közötti tárgyalásokon felmerült, hogy egy zsidó sportmúzeum is születhet a Sorsok Háza helyén, erről Grósz Andor, a Mazsihisz vezetője nyilatkozott.

Az üresen álló épület állagmegóvása és őrzése

évente 80 millió forintba kerül az államnak.

A törvényjavaslat szerint az MTK mellett a lokáció is szólhatott a döntésnél, hiszen az egykori pályaudvar mögött ma is MTK-s edzőpályák találhatók, illetve a környéken van az egyesület futball- és kézilabdastadionja is. (A Sorsok Házát az MTK Budapest sportegyesület kapja meg, nem az NBI-es labdarúgócsapatot működtető MTK Budapest Labdarúgó Zrt. – a szerk.)

A törvényjavaslat a Sorsok Háza mellett két további telket is átad az MTK-nak „a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja beruházás megvalósítása céljából”. Ezt írta ki Deutsch Tamás is a Facebookra:

„A volt Sorsok Háza területén létrejön a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja, Budapest új kulturális és oktatási központja, közösségi tere.
Részletek hamarosan.”

A mostani döntés különlegessége, hogy egy múzeumnak épült házat kap meg egy sportegyesület. Az MTK a Sorsok Házát adottságai miatt sport célra aligha, legfeljebb reprezentációra használhatja. Eleve kérdés az is, hogy olyan tartalommal, mint a zsidóság és a sport kapcsolata, érdemes-e önálló múzeumot nyitni Magyarországon. Kétségtelenül izgalmas és színvonalas időszaki kiállítást lehetne a témából rendezni, de hogy önálló múzeum legyen erről, talán nem túlzás erős túlzásnak nevezni.

Deutsch Tamás

A klub elnöke Deutsch Tamás politikus, az ügyvezető elnöke pedig Deutsch Péter, az öccse. Deutsch Tamást és a klub kommunikációs igazgatóját is próbáltuk telefonon elérni – sikertelenül.

A mostani fejlemény újabb fejezetet nyit a Sorsok Háza történetében, amely a kormányzat emlékezetpolitikai megközelítésének változásait is tükrözi. Míg korábban tisztán holokausztmúzeumként funkcionált volna, most sporttal és közművelődéssel kapcsolatos célokat szolgálhat. Az átadás időzítése sem véletlen: a kormány a holokauszt 80. évfordulójához köti a döntést, hangsúlyozva, hogy az MTK „a magyarországi zsidó közösséghez folyamatosan és ezer szállal kötődő sportklub”. Az MTK a 2019-es, Budapesten rendezett Maccabi Európai Játékok több versenyéhez is biztosította a helyszínt.

A Sorsok Háza története így az Orbán-kormány nagyratörő, de gyakran megvalósítatlan kulturális projektjeinek jelképévé vált,

amely már több mint egy évtizede várakozik arra, hogy végre értelmet nyerjen.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf

Kapcsolódó cikkek

2024. február 01.
A rövid életű Budapest Fejlesztési Központ 2021-ben terveket készíttetett a valamikori Józsefvárosi pályaudvar parlagon heverő területének beépítésére, amivel egy új városrész alakult volna ki a Kőbányai út mentén.
2021. szeptember 08.
Tavaly év végén kormányzati döntés alapján az MTK kapta meg az állami tulajdonú, egykori Józsefvárosi pályaudvar egy jelentős részét sportközpont létesítésére. A korábban megálmodott strandot nem vetették el, az Urbanitas Kft. 2019-es tervein (ezekkel kampányolt még a fideszes Kocsis Máté) még szerepel, pénz viszont sosem volt rá. Mi valósulhat meg ebből?

További cikkek

2026. augusztus 11.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta Magyarország új köztársasági elnökévé az Országgyűlés. Az új államfő megválasztására Sulyok Tamás mandátumának idő előtti megszűnése miatt volt szükség.
2026. augusztus 11.
Alpintechnikával és emelőkosaras járművel végzi a fák ápolását a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) augusztus 12-én és 13-án. A munkák miatt néhány parkolóhelyet is lezárnak – ideiglenesen.
2026. augusztus 09.
Augusztus 24-ig érkezik az iskolakezdési támogatás első részlete.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.