Az Építészfórum közölt cikket a beépítés tervéről, amiről azt írják, „mintául szolgálhat más, hasonló adottságú területek fejlesztése során, például Rákosrendező azon részén is, melyen a »mini- vagy maxi-Dubaj« beruházás megvalósulhat”. Jó példa azért lenne, mert úgy építették volna be a Kőbányai út menti rozsdaövezetet, hogy nem töri meg Józsefváros egységét, hanem egy új, nagyrészt autómentes lakóövezetet hoz létre.
Élt két évet
A projektet a kérészéletű Budapest Fejlesztési Központ (BFK) indította el a Józsefvárosi pályaudvar területének településrendezési tanulmánytervével. A BFK-t Budapest és agglomerációjának kormányzati fejlesztéseket koordináló szervezeteként hozta létre az Orbán-kormány 2020 elején a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja átalakításával azért, hogy a nemzetgazdasági okokból kiemelt projektek könnyebben legyenek megvalósíthatóak, mellőzve a szakmai egyeztetést a fővárossal és az agglomeráció településeivel. A BFK vezérigazgatója az alapítástól 2022. május 25-ig Vitézy Dávid volt. A BFK-t Lázár János miniszter szüntette meg, olvasztotta be az Építési és Közlekedési Minisztériumba néhány hónappal később,
a pályaudvar környéki építkezések terve pedig a leálló, vagy inkább el sem induló fejlesztések közé került.
Akkor tudtuk meg a terveket valamennyire ismerő C8-as Tarcsay Tibortól, hogy a volt pályaudvar 30 hektáros területére létezett ez a nem nyilvános beépítési koncepció a BFK részéről, és egyedül az MTK-s sportközpontja valósulhat majd meg 2022 őszére – és ez el is készült mára.
A volt pályaudvar egész területe állami (volt államvasúti) tulajdon, a projektbe az önkormányzatot nem kellett bevonni (a BFK ezért is alakult), de ahogy a 2021-es településrendezési tanulmánytervet készítő FBIS Architects tervezői, Léstyán Bence és Szűcs Imre Ferenc jelzi, „az összes érintett szervezettel és önkormányzattal többkörös egyeztetéseket folytattunk”.
A tervezők kezdeményezésére négyszer is egyeztettek az önkormányzattal, az FBIS építésziroda vezetője Fernezely Gergely volt VIII. kerületi főépítész. (Ő egyébként a kevésbé pozitív fogadtatású, lakossági tiltakozást kiváltott József utcai Whitefield-beruházás építésztervezője is.)
Pedig nem tűnik rossznak
Ez a terv tehát nem volt nyilvános, a BFK megszűnésével egy minisztériumi íróasztal fiókjának mélyére került, és ezt az Építészfórumban
most bemutatott részletek alapján sajnálatosnak mondhatjuk.
A terv ugyanis meglehetősen jól illeszkedik az önkormányzat által képviselt emberközpontú városfejlesztési tervekhez, zöld, klímabarát, gyalogosbarát, „a pesti belvároshoz és Kőbányához szervesen kapcsolódó, sokoldalú városszövet”.
Az FBIS Architects már dolgozott a Józsefvárosi pályaudvar területén, 2014-ben ők tervezték a később Sorsok Háza nevet kapott (mind a mai napig koncepcionális konfliktusok miatt át nem vett) holokauszt emlékhelyet. Részt vettek a palotanegyedi Pázmány Campus tervpályázatán is 2021-ben, tervük nem nyert, talán mert túlságosan zöld és visszafogott volt, a cambridge-i campus-építészetben találta meg az inspirációt, a tervben a főbejárat a Szentkirályi utcába került, külön teret kialakítva, a Pollack Mihály téri oldalt pedig sok zölddel dobta volna fel.
A most megismert Kőbányai úti tervük megoldást kínált volna az Orczy tér problémájára, ami most csupán egy forgalmas csomópont. A terv szerint a teret uraló Posta Logisztikai Központ bontásával és a gyalogos részek jelentős bővítésével „igazi városi tér jöhet létre, mely a városrészbe nyúlva egy jelentősebb kiterjedésű parkban folytatódhat”. Ez lenne az
új városrész kapuja a Baross utca felől.
A Baross kocsiszínnek kulturális funkciót képzeltek el, bontással mellette a teret bővítenék a tervezők, átellenben pedig „a Ganz-MÁVAG területtől a háromszög alakú »járdaszigetet« elvágó parkolósáv megszüntetésével és az egyetlen korosabb, nagy lombkoronájú fa megtartásával, valamint a zöldfelület megújításával egy kis liget jöhet létre a forgalmas csomópont közepén”. (Cikkünk nyitóképén az Orczy tér mellé tervezett park nézete a Kőbányai út felől nézve.)

Az új városrészben a 15 perces város koncepciót valósítaná meg az FBIS Architects, „a területen mintegy 800 lakás és 60 ezer négyzetméternyi iroda mellett bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, egyetem, kollégium, könyvtár, múzeum, szálloda, uszoda és strand is helyet kaphat” úgy, hogy gyalogosan minden elérhető közelségben van.
Hol lesznek a felhőkarcolók?
Az Építészfórum éppen azért ajánlja ezt a teret a „mini-Dubaj” fejlesztőinek figyelmébe, mert nem szükségesek felhőkarcolók egy jól működő budapesti városrészbe. „Az Orczy tér melletti lakóépületek mindössze 3-5 emeletesek, így a lakásban tartózkodók kommunikálni tudnak az utcán tartózkodókkal, a közterületek így biztonságosan használhatók gyerekek számára is. A Könyves Kálmán körút felé haladva az épületek magassága enyhén növekszik, a körút és a Kőbányai út csomópontjának városi léptékű jelentőségét tükrözve az ide tervezett intézményi épületek némelyike már 40 méterig is felér”, írja a tervező.

A terv komolyan veszi a klímaváltozás kérdését is, a csapadékvizet mesterséges tavakba és a kiterjedt zöldfelületekre vezeti, a forró nyárban a vízfelületek párolgása akadályozza a hőszigetek kialakulását. A városrész állandó lakóira vetítve fejenként 20 négyzetméter zöldfelületet szántak, míg jelenleg Budapesten alig 6 négyzetméter jut egy emberre.
Ezek
a BFK-ás, „fideszes” tervek érdekes ellentmondásban vannak a helyi Fidesz-frakció által hangoztatott „parkolási botránnyal”,
az autósok „megsarcolásával” – a terv ugyanis gyakorlatilag autómentes városrészt kínál, és a BFK is ezt szorgalmazta.

Ismét a tervezőt idézzük: „A szükséges parkolóhelyeket a városnegyedet határoló épületek alatt helyeztük el, ezzel a belső utcák szinte teljesen autómentesek lehetnek. A garázsok nem lógnak ki az épületek alól, így a házak körüli zöldfelületek talajkapcsolatosak lehetnek és az ökológiai hálózatok a felszín alatt is folytatódnak. A terület mind a négy oldalán villamosvonalak futnak, ezért a parkolószámításnál az OTÉK előírásaihoz viszonyítva mindössze 20 százaléknyi férőhelyet biztosítottunk. A parkolóhelyek számának csökkentése az egyik leghatékonyabb ösztönzője a fenntarthatóbb közlekedési módok elterjedésének, ezzel a környező úthálózat további túlterhelését is megelőzzük.”
Még érdekesség, hogy a Kőbányai utat a Ganz negyed megújuló főutcájaként képzeli el a terv, és biciklis, gyalogos átjárást kínál a Tisztviselőtelep felé.
Részletek, bővebb képanyag az Építészfórum cikkében.
Képek forrása: Építészfórum (látványtervek: WhiteBox Visual)
