Új civil stratégia készül Józsefvárosban – írja az önkormányzat. A stratégia kidolgozásában az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek megosszák tapasztalataikat és véleményüket, ezért igényfelmérést indítanak a témában. A folyamat során a Józsefvárosban működő civil szervezetekre, közösségekre és egyéb kezdeményezésekre abban is számít az önkormányzat, hogy
javaslatokat tegyenek
arra, milyen támogatásra, együttműködési formákra vagy fejlesztésekre lenne szükség a jövőben. A kitöltendő kérdőívekkel a helyhatóság jobban megismerné „a kerületben működő civil szereplők helyzetét, az előttük álló kihívásokat, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetik munkájukat”.
Az igényfelmérés 2026. március 20. és április 20. között zajlik, az ehhez kapcsolódó kérdőív ezen a linken érhető el. A beérkezett észrevételeket a március elején megrendezett civil fórumon (ez március 4-én volt a Polgármesteri Hivatalban) megfogalmazott javaslatokkal együtt értékelik. Ezekre alapozva készül el az új civil stratégia tervezete, amely szakmai egyeztetést követően a képviselő-testület elé kerül.
Józsefvárosnak már volt civil stratégiája, ezt 2020-ban fogadták el. Udvarhelyi Tessza alpolgármester azt mondta, hogy ez
konkrét és mérhető eredményeket hozott
Józsefvárosban. Az egyik legfontosabb vállalás az új, átláthatóbb pályázati rendszer bevezetése volt, amely objektív, külső szakmai bírálatra épül. Ennek eredményeként a civil, egyházi és sportszervezetek támogatása jelentősen nőtt. „2020 és 2025 között 12,5 millió forintról 35 millió forintra emelkedett a támogatási keret”, miközben a támogatott szervezetek száma is bővült.
Ezzel párhuzamosan „a pályázatok szakmai minősége és közösségi beágyazottsága is erősödött”, és a rendszer fokozatosan elmozdult az egyedi támogatásoktól a normatív, versengő, előre meghatározott feltételekkel és szempontokkal bíró pályázatok felé. Udvarhelyi Tessza azt mondta, hogy alacsonyabb belépési küszöbű programok is elindultak, például a Szomszédünnep, amely lehetőséget ad informális közösségeknek – amilyen egy lakóközösség is – arra, hogy
közelebb hozzák egymáshoz a szomszédokat.
„A kezdeti 8 programhoz képest 2025-ben már 25 szomszédünnep valósult meg, közel 1500 résztvevővel”, ami jól mutatja a helyi közösségi aktivitás erősödését. A civil szervezetek működési feltételei kapcsán kiemelte az egységes és kedvezményes helyiségbérleti rendszer kialakítását is. „Egyedi döntések helyett pályázati alapon lehet kedvezményes helyiséghez jutni” – mondta Udvarhelyi Tessza. Ennek révén az elmúlt években
35 új szervezet jelent meg a kerületben.
Fontos a kapcsolattartás erősítése is: dedikált civil kapcsolattartó, rendszeres civil fórumok, hírlevelek és közösségi felületek segítik az együttműködést. Az alpolgármester szerint „intézményesült a civil szervezetek tanácskozási joga” az önkormányzati döntéshozatalban (például a képviselő-testület és bizottságai ülésein), ami szerinte a partnerség mélyülését jelzi. Ám
nem minden cél valósult meg maradéktalanul.
Például a civilcentrum-hálózat terve csak eseti jelleggel valósult meg – az elképzelés az volt, hogy a bejelentkező szervezetek heti néhány órában ingyenesen használhatták volna a közelükben található önkormányzati helyiségeket –, ezért az átláthatóbb és koordináltabb rendszer kialakítása még feladat. „A pályázati elszámolások adminisztrációját a szervezetek továbbra is bonyolultnak érzik”, így ezen a téren további egyszerűsítést terveznek.
Az új stratégia szükségességéről azt mondta, hogy szerinte
„eljött az idő, hogy a civil szférával párbeszédben új stratégia szülessen”,
amely a meglévő alapokra építve határozza meg a jövő irányait. „A stratégiaalkotás arról szól, hogy hogyan priorizáljuk az erőforrásokat, milyen új kezdeményezéseket indítsunk, és mit érdemes átalakítani vagy bővíteni.”
Fotók: Mile Máté
