„Mi tudtuk, hogy nem lesz államosítás, mondtuk is mindenkinek, erre számítsanak, fogadják el, amit ajánl az önkormányzat” – mondták a Dugonics utca 11. udvarán összegyűlt lakók. Annak idején, amikor elindult a kisajátítási hacacáré, felkeresték a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Ott azt mondták nekik, az egyetemnek nincs szüksége az épületekre, „csak rájuk erőltetik”. A lakók egyöntetű véleménye, hogy a Dugonics iskola épületét is eladják majd, mert azzal sem kezdett semmit az egyetem, raktárnak használja jobbára.

Lassan mindenki kiköltözik a házukból, aminek örülnek, de a felajánlott lakásokkal és az ügyintézéssel kapcsolatban bőven van gondjuk. „Voltunk az új lakásban takarítani, láttam, hogy csöpög a radiátor, de inkább már nem szóltam senkinek. Így is hónapok óta húzódik a folyamat, nehogy rádobjanak még néhányat. Ha már ott leszek, megcsináltatom saját pénzen” – mondta az egyik lakó. „Nem volt épp fáklyásmenet, mire túljutottunk a lepapírozáson” – mondta egy másik, mert többször előfordult, hogy egymásnak ellentmondó információkat kaptak.

Bódis Kriszta, Józsefváros országgyűlési képviselője javaslatára

Az épületekre a Fidesz-kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kampuszának bővítése indokával tette volna rá a kezét, derül ki egy június 2-án jegyzett törvénymódosítási javaslatból. Az indokolás szerint a 2024 áprilisának végén Semjén Zsolt, akkori miniszterelnök-helyettes által jegyzett salátatörvény nem kisajátítási eljárást rendel el, hanem a törvény erejénél fogva mondja ki, hogy az érintett ingatlanok külön eljárás nélkül, automatikusan állami tulajdonba kerülnek. Ez alkotmányosan vitatható, mert sértheti a tulajdon védelmét és az önkormányzatok önálló vagyongazdálkodáshoz való jogát. Főleg azért, mert jelen esetben az állami tulajdonba vétel a Józsefvárosi Önkormányzat előzetes meghallgatása és a vele folytatott érdemi egyeztetés nélkül történne meg. A módosítás erősítené az Alaptörvény szerinti tulajdonvédelmet és önkormányzati autonómiát, miközben hozzájárulna az érintett lakóépületekben élők lakhatásbiztonságához, továbbá a Józsefvárosi Önkormányzat bérlakásrendszerének kiszámítható és biztonságos működtetéséhez, különösen a hajléktalanság megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében.

Ha a parlament elfogadja a javaslatot, a Józsefvárosi Önkormányzat módosítja a lakásrendeletét:

hogy a kisajátítás visszavonásának ellenére is folytathassa az érintett házak kiürítését. A módosítás után a kisajátításnál használt cserelakás-szabályok általánossá válnának, vagyis más épületkiürítési helyzetekben is ezek alapján helyeznék el a bérlőket. A lakók továbbra is kérhetnének kisebb vagy nagyobb cserelakást: kisebb lakás esetén az önkormányzat fizetne térítést, nagyobb lakás esetén pedig a bérlőnek kellene fizetnie. Bizonyos esetekben cserelakás helyett pénzbeli megváltás is adható lenne, de ez határozott idejű bérleti szerződés esetén nem járna. A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők a lakás becsült forgalmi értékének legfeljebb 50–70 százalékával számolhatnának, a pontos összegről bizottság döntene. A módosítást a lakosság is véleményezheti, június 15-ig van rá lehetősége.

Döcögő lakásfelajánlás, szőrszálhasogatás

Bódis Kriszta a Diószegi utca 22. szám előtt felvett Facebook-videóban jelentette be, hogy leállítják a kisajátítást. „A videót láttuk, de a Kriszta nem jött be ide az udvarba, velünk nem beszélt. Akivel szerepel a videóban, azt meg mi nem ismerjük, nem itt a házban lakik” – mondta Dezső, aki harminc éve él a Diószegi 22-ben. A törvénymódosítás hidegen hagyja, sokkal inkább az érdekli, mikor kap már a családja lakást. Egyet már felajánlottak nekik, de „az ugyanilyen romosba lett volna a Kálvária utcában. Csöbörből vödörbe nem akar az ember menni.” Ráadásul második emeleti volt, pedig az igényfelméréskor elmondták, a felesége szívbeteg, nem tud lépcsőzni. Időnként rákérdeznek a projektirodában, mikorra számíthatnak másikra, „nekünk háromszobás kell, mindig azt mondják, ekkora nincs”.

A földszinten lakó Éva is meglehetősen türelmetlen. „A fal csupa salétrom, hányingerkeltő, ki kellene festetnem újra. Azt mondták, nincs lakás, és ebben az évben nem is lesz.”

Renátának és 91 éves demens nagymamájának 24 négyzetméteres lakást ajánlottak. „Gáz nem volt benn, az ablak meg a lichthofra nézett. Most 29 négyzetméteren lakunk, ebben nincs se tusoló, se vécé, kinti vécére járunk. Mondtam nekik, ne haragudjanak, én ezt nem tudom elfogadni” – mondta Renáta. A mamája eltörte a kezét télen, amikor a lefagyott folyosón botorkált ki a vécére. „Legalább az időseket és a betegeket előrevennék.” Miközben beszélgetünk, egy darabka a mennyezetből épp ráesik a fejére. „A múltkor egy sakktáblányi szakadt le egyben. Még jó, hogy akkor nem állt kint senki. Életveszélyes az első emelet.”

„Felbiztattak, hogy költözünk, de akkor most mégsem megyünk, vagy a költözés, az marad?” – kérdezett vissza a negyven éve a Diószegi utca 20-ban lakó Mária, mikor arról kérdeztem, hallotta-e, hogy elmarad az államosítás. Április közepén költözött volna. „Megtalálták, hogy én egy vagyonos asszony vagyok, mert a szüleim cigánytelepi házából egytized rész az enyém, ér vagy kétszázezer forintot, ráadásul benne lakik a száztagú cigányzenekar, mind a rokonom. Na, milyen busás örökség ez, ugye?” Azt mondták neki, amíg nem mond le a tulajdonrészről, nem költözhet. „Lepapíroztam, 110 ezer forintba volt az ügyvéd, de ez őket nem érdekelte.” Közben megáll mellettünk az egyik szomszéd, aki szerint a házban már csak neki nem ajánlottak fel lakást. „Nekem aztán nem kell pénz. Hát mire lenne az elég, amit ezután kapnánk? Szobát se lehetne venni belőle” – mondta.

A százötven háztartás közül június elejéig negyvenkettő számára biztosított cserelakást az önkormányzat, nagyobb részük már át is költözött. Korábban arról volt szó, hogy az önkormányzat 2027 nyaráig mindenkinek biztosít lakást. Márciusban azt írták lapunknak, hogy a „2025. szeptemberi képviselő-testületi ülésen elfogadott eljárásrend alapján azzal számolunk, hogy 2027. év elejére minden érintett, erre jogosult lakónak fogunk cserelakást felajánlani. Úgy látjuk, hogy kicsi csúszással, de 2027 első felében ez tartható.” Pikó András egy június eleji Facebook-videójában viszont már 2027 év végét emlegette a lakások kiajánlásának határidejeként. Több oka is van, hogy

Egyfelől a lakások felújítási üteme a beszállító teljesítése miatt ingadozik, másfelől „az elfogadásokban volt egy két hónapos lassulás a választási kampány alatt”, mert több család megvárta a választások kimenetelét, válaszolta kérdésünkre az önkormányzat.

Mi várható a kiürítés után?

Ha a törvénymódosítást elfogadja a parlament, a Diószegi utca fejlesztése, rehabilitációja is az önkormányzatra marad. A kiköltöztetések után visszatérnének a DIÓ2030 programhoz: „rendkívül jó városfejlesztési koncepció, amely kiváló választ ad arra a kihívásra, hogyan lehet úgy fejleszteni a várost, hogy a lakói ne szoruljanak ki belőle”, írták. Az önkormányzat számít a kormány együttműködésére. Szerintük a fejlesztés akkor szolgálná leginkább a közérdeket és a társadalom javát, ha nemcsak piaci vagy magánforrásból, hanem állami forrásból is finanszíroznák. „Bízunk abban, hogy

vagy annak egy részét.” Ha minden forrás rendelkezésre állna, akkor körülbelül négy év alatt végrehajtható lenne a fejlesztés.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet arról kérdeztük, hogyan értékelik a kormányzati lépést, és milyen hatással lenne a terveikre, ha elfogadnák a törvénymódosítást: veszteségként érintené-e az egyetemet, ha mégsem kapnák meg az érintett területet. Azt is kérdeztük, tervezik-e, hogy a Dugonics iskola épületét raktározáson kívül másra is használják. Válaszként annyi érkezett, hogy a „Nemzeti Közszolgálati Egyetem konstruktívan áll a törvényjavaslathoz, feladatait a továbbiakban is az irányadó jogszabályok mentén végzi”.

Fotók: Huszár Boglárka