Karácsony Gergely a Facebookon tette közzé nem éppen derűlátó véleményét a klímaváltozásról budapesti tudományos szakértők vizsgálatára reagálva.
Egymástól függetlenül két szakmai elemzés született arról, milyen módon változik meg Budapest éghajlata a 21. század közepére, vagyis a következő 25 évben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vizsgálata a LIFE VárosiEső projekt keretében folyt. A VárosiEső a Hegyvidék, Erzsébetváros, Pestszentlőrinc-Pestszentimre és a Főváros klímaadaptációs együttműködése (2021–2025), amelyet felerészben az EU támogatott 3 millió euróval.
Az OMSZ Budapest területére egykilométeres felbontásban számolta ki, mennyivel nőhet a hő- és szélterhelés a 2031–2060 közötti időszakban.
A másik kutatás a főváros csapadékmérő állomásainak adataira épül, és tizenöt klímamodellből képez 10 perces felbontású csapadékidősorokat, amelyekkel a csatornahálózat és a víztározók méretezése ellenőrizhető.
Mindkét kutatás többféle modellel és több kibocsátási forgatókönyvvel számol, és ezt egészíti ki a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályán készült távérzékeléses és térinformatikai vizsgálat a budapesti hőszigethatásról.
„Minden felhasznált szimuláció, minden vizsgált forgatókönyv a város minden pontján melegedést jelez”
– írja Karácsony Gergely. A század közepére évente akár 7–24 hőségriadós többlet nappal és 14–28 többlet trópusi éjszakával kell számolnunk.
A ma még rendkívülinek tekintett hőség rendszeres nyári üzemállapottá válik,
és „a hőségriadó eseménykezelés helyett szezonális üzemeltetési feladat lesz”.
A terhelés a modellek szerint nem egyenletes a városban: leginkább a pesti oldalon nő, a legkevésbé a budai hegyvidéken. Budapest forró magja a jövőben is a belváros marad.
A csapadék éves mennyisége egy kicsit növekszik a jövőben a kutatók szerint: átlagban 1 százalékkal a 2030 és 2050 közötti, és 3–5 százalékkal a 2050 és 2070 közötti időszakra. De nem egyenletesen: a forró nyarakon éppen kevesebb eső lesz, csak a többi évszakban lesz valamivel gyakoribb, és éves szinten 3–13 plusz viharos nappal is kell majd számolni. „Ez a fasorok és zöldfelületek fenntartásában, valamint a légvezetékes hálózati elemek üzembiztonságában jelent többletterhelést” – jegyzi meg Karácsony Gergely.
A Főváros klímafőosztályának távérzékeléses és térinformatikai vizsgálata alapján született meg az első olyan hazai adatbázis, amely a főváros hőterhelését a háztömbök szintjén, 30 méteres felbontásban mutatja meg, és ezeket az adatokat összevetették a sérülékeny lakossági korcsoportok területi elhelyezkedésével is. Eszerint a város túlnyomó részén 3–5 Celsius-fokos emelkedés mérhető, a külső pesti kerületek egyes (újonnan beépült) részein pedig 6 fok feletti.
Karácsony Gergely szerint a „legfontosabb változásnak talán annak kell lennie, hogy a klímaváltozás újra megtanítson bennünket hosszú távon gondolkodni, és annak felismerésére is, hogy nem mindenki képes ugyanúgy alkalmazkodni. A politikai sikert ma sokszor abban mérik, ki tudja uralni a pillanatot, csakhogy
amiről ma beszélni kell, éppen az ellenkező politikai képességet követeli meg: nem a pillanat uralását, hanem a következmények előrelátását.”
A budapesti éghajlati sérülékenységvizsgálat összefoglalását innen lehet letölteni.
Nemrég írtunk egy másik fővárosi környezetvédelmi projektről is, amely a szennyezés mértékét kutatta:
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
