Úgy tűnik, hogy a képviselő-testületi ülések (KT) korábbi igencsak parázs hangulata végképp a múlt ködébe vész. Az ellenzék konstruktívnak mutatkozik, eltűnt a céltalan politikai iszapbirkózás az önkormányzat 300-as tárgyalójából.

Az együttműködőbb attitűd felbukkanását a Fidesz–KDNP új frakcióvezetője, Soós György is jelezte, hogy a „nagy politikai vitákat

– nyilatkozta lapunknak a KT után, és ez a szavazások eredményén is látszott: az ellenzék csak egy témában, az önkormányzati ingatlanok értékesítésével kapcsolatban nyomott nemet, de tartózkodás is csak akkor volt, amikor a költségvetés módosításáról kellett szavazni.

Soós György azért azt is belengette, hogy „biztos, hogy lesznek konfrontációk”, ez pedig az ellenzéki frakció rutinos debattőrétől, Vörös Tamástól érkezett meg. A városvezetés vélt vagy valós hibáira mindig nagy élvezettel lecsapó Vörös Tamás most a Diószegi utcai (elmaradó) állami kisajátításokat érintő döntések kapcsán szólalt meg, szerinte az, hogy az új kormány elállt a tervtől, nem feltétlenül jó hír a kerületieknek: „mielőtt örömtüzeket gyújtanánk, elmondanám, hogy most a lakók kiköltöztetésének

Gutjahr Zsuzsa (Közösen Józsefvárosért frakció) visszautasította, hogy örömtüzek gyújtására tettek volna kísérletet, ellenben azt mondta, hogy az önkormányzat vállalja, elsőbbséget biztosít a Diószegi utcai lakók cserelakáshoz jutásában, és folytatja a rossz állapotú épületek kiürítését. „Eddig több mint 42 bérlő fogadta el a felajánlott cserelakást, a kiürítés pedig ütemezetten folytatódik: először a különálló házak, majd a kis házak, végül a Diószegi utca 18–22. épülete ürül ki. Az önkormányzat célja, hogy 2027 végére lezárja a folyamatot.”

Rádai Dániel alpolgármester élesen bírálta az előző kormányt a Diószegi utcai projekt miatt, azt állítva, hogy két év alatt sem a lakók kártalanítására, sem a tervezett fejlesztésre nem készült érdemi terv vagy pénzügyi fedezet. Szerinte a fideszes a kormányzat felelőtlenül járt el, ezért bocsánatkérést vár tőlük.

Pikó András sem örömmel idézte fel az elmúlt két év folyamatait: „a történet végére értünk. Kiderült, hogy

amiért én kérek bocsánatot. Felforgatta a lakók életét, miközben nem volt a tanárképző kampusznak semmilyen terve, semmilyen pénz nem volt elkülönítve rá, nem voltak cserelakások, és pénz sem volt a kártalanításra. Kétszer változott a törvény, kétszer kellett új megoldást találnunk, tízszer kellett lakossági fórumot tartanunk az ügyben.”

A politikusok mindezt azért mondhatták el, mert elmaradt az állami kisajátítás, és ezért megszűnik az érintett lakókra vonatkozó külön eljárásrend. Ezentúl

melynek értelmében 2 helyett 5 cserelakást ajánlanak fel nekik, lesz pénzbeli megváltás (erre 100 millió forintot különítenek el idénre), és a kiürítés dátumai is módosulnak (a Dugonics u. 11., a Korányi Sándor u. 20. és a Sárkány u. 1. esetében 2027. augusztus 31., a Diószegi Sámuel u. 18–28. esetében 2027. december 31.). A javaslat ellenszavazat nélkül ment át.

Fontos téma volt az Airbnb-szabályozás is. Erről majd ősszel születik döntés, most az előzetes koncepciót tárgyalták. A tervek szerint a kerületben összességében legfeljebb 3,5 százalék lehet a rövid távú szálláshelyek aránya, a Palotanegyedben és a Corvinnegyedben pedig

ami csökkenést jelent a jelenlegi arányokhoz képest. Új szálláshelyet csak a társasház közgyűlésének hozzájárulásával lehet létrehozni, és a közösségek akár később is visszavonhatják ezt az engedélyt. Emellett társasházi szinten is korlátozzák az arányt (20 százalék), valamint kötelező lesz elérhetőségi és tájékoztató tábla kihelyezése minden ilyen szállásnál.

Kozma Lajos (Fidesz) üdvözölte a tervezetet, de ő még szigorúbb, 15 százalékos társasházi arányt tartana kívánatosnak. Pikó András nem vitatta a felvetés relevanciáját, de emlékeztetett, hogy csak az ősszel fog a KT elé kerülni a rendelettervezet. Ezután egy civil felszólaló, Hanti Gergely mondta el a véleményét a szállásadók nevében. Szerinte negatív folyamatokat indíthat el, hogy a terv szerint a társasházak a meglévő szálláshelyek bezárásáról is dönthetnek. „Ha ők erről dönthetnek, akkor a bezárás mellett fognak dönteni. Ha nincsenek szálláshelyek, akkor a vendéglátóhelyeknél is

Pikó András szerint ilyenekre nem fog sor kerülni, „önkényesen nem lehet majd senkit kiszekálni, ilyen nem lesz, ráadásul ez a jogbiztonság elvével is szembe menne. Mindenképpen a win-win helyzethez fogunk közelíteni.” Az előterjesztés csont nélkül átment.

A KT-n elfogadták a 2026–2031-es Józsefvárosi Egészségtervet és Egészségügyi Stratégiát, ez egy hosszú távú program a kerület lakóinak egészségfejlesztésére, a megelőzés erősítésére, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére és a helyi egészségügyi ellátás fejlesztésére.

A Bláthy Ottó utca 4–8. ügye is előkerült: a tulajdonos lakásokat építene a telken, ahol most irodák vannak, a helyi építési szabályzat azonban nem teszi lehetővé lakások építését a beruházási tervek szerint. Habár a beruházó és az önkormányzat megállapodott abban, hogy a módosítás „fejében” a beruházó 80 millió forintot fizet a Szenes Iván téren játszótér és sportpálya fejlesztésére,

a véleményeztetés során a lakók 73 százaléka a jelenleg hatályos szabályozás fenntartását támogatta. A lakosság véleménye végül meghallgatásra talált: az önkormányzat nem változtat az építési szabályokon.

Úgy tűnik, végre lendületet kap Setét Jenő köztéri emlékművének ügye (tavaly már írtak ki erre pályázatot, mely akkor sikertelen lett). Megvan a pályázat nyertese, a megvalósítás mikéntje még kérdéses. A nyertes pályamű Márki Gabriella (Forma Bella Kft.) munkája lett, kiindulópontja Setét Jenő idézete:

Az emlékmű két, azonos méretű és súlyú, 2,20 méter átmérőjű gömböt helyez el a Blaha Lujza téren, amelyek külső megjelenésükben hasonlóak, belső kialakításukban azonban különböznek. Pikó András szerint „objektív körülmények” még beleszólhatnak abba, hogy az első vagy a második helyezett munkát lehet-e megvalósítani. „Tisztázni kell, hogy elfér-e a Blaha Lujza téren, nem zavarja-e a közműveket; van egy egyeztetés a pályázókkal és a kezdeményezőkkel is” – mondta a polgármester.

Fotók: Mile Máté