Gálvölgyi Judit Gács Judit néven született 1946-ban Rodolfo, Gács Rezső lányaként, és 1971-ben lett Gálvölgyi János felesége, akivel két lányt neveltek fel.
Egész élete hírességek között telt, de ahogy a beszélgetéseink során tapasztalhattam, megmaradt úri allűrök nélküli, szerény, segítőkész embernek, pedig maga is komoly életművet hagyott maga után.
Ő már nem Józsefvárosban született, de örömmel vett részt Rodolfo Nagy Fuvaros utcai szülőházánál az emléktábla-avatáson, ahol képeinken is látható.
2021-ben készült vele az a cikk, amiben Rodolfo józsefvárosi éveit kutattuk:
Ekkor az édesapja iránti személyes érzéseiről is beszélt: „Apámmal nagyon bensőséges kapcsolatom volt. Bármiről, de abszolúte bármiről tudtam vele beszélni, és jobban megbíztam benne, mint saját magamban. Imádtam, imádom, nagyon közel álltunk egymáshoz.”
Kislányként még bűvészkedett, de végül egész másban teljesedett ki a karrierje:
„Én már tízévesen abbahagytam a bűvészkedést. Betanított nekem egy kis műsort – eléggé kis termetű voltam, kislány két nagy copffal –, nagy sikert arattam. Ám amikor szerződést ajánlottak nekem gázsival, apám azt mondta: »ne szokd meg a könnyű sikert, te nem tudsz bűvészkedni«. Ez teljes mértékben igaz volt, mert csak azt az egy műsort tudtam, amit ő betanított. Amikor ő kézbe vett egy tárgyat, nem az érdekelte, mi annak a valódi funkciója, hanem hogy milyen trükköt lehet vele csinálni. Ez engem így nem érdekelt. Amit apámnál a legjobban imádtam, az a lopás volt. De a lopást nem csinálhatja nő, nem taperolhat a színpadon férfiakat, és nincsenek zsebei sem. Nem akartam bűvész lenni, és már sejtettem egészen korán, ha nem vagyok olyan jó, sőt jobb, mint az apám, akkor valami egészen mással kell foglalkoznom. Amúgy nem panaszkodom, a Rodolfo lányából lettem a Gálvölgyi felesége, de van egy olyan területem, a fordítás, ami csak az enyém.” Rodolfóról két könyvet is írt.
Pályaívét így foglalja össze a családnak a halálakor kiadott közleménye, személyes vonatkozásokat is említve:
„[…] a Magyar Cirkusz és Varieté vállalatnál kezdte pályafutását, ahol tolmácsként segítette a nemzetközi artista világot. Később a Magyar Rádió angol szekciójának munkatársa lett. Már ekkor írt cikkeket, és műfordítóként is dolgozott. Munkatársa volt a Háttér című folyóiratnak, számtalan sci-fi és fantasy novella fordítása jelent meg a Kuczka Péter szerkesztette Galaktika magazinban. Már ekkor rajongott J. R. R. Tolkienért, akinek monumentális művét, A szilmarilokat és a Húrin gyermekeit is ő ismertethette meg a magyar olvasókkal.
Ő vezetett be mindannyiunkat Ransom Riggs sötét, mégis végtelenül humánus univerzumába, megnyitva Vándorsólyom kisasszony árvaházának kapuját. Általa keltek életre a különleges gyermekek – a lebegő Emma, a láthatatlan Millard, a méheket őrző Hugh és a többiek. […] érzékenysége, és a magyar nyelv páratlan ismerete tette mindannyiunk számára is átélhetővé az ő különlegességüket.
A fantasy és sci-fi irodalom népszerűsítéséért 2019-ben megkapta a Trethon Judit-emlékgyűrűt, amely azért is volt fontos számára, mert a fiatalon elhunyt Trethon Judithoz barátság is fűzte.
A fantasy irodalom mellett legszívesebben Agatha Christie Poirot-történetein dolgozott. Nagyon nagy szeretettel adta a magyar olvasók kezébe Gerald Durell A hahagáj című kötetét. Nevéhez fűződik az Alberet Goldman Elvis életéről szóló könyv fordítása, de Quentin Tarantino: Volt egyszer egy Hollywood című mozijának regényváltozata is.
Emellett megszámlálhatatlan további regényt fordított, köztük Lilian Nattel: A stetl lánya, Susan Minot: Este, Robert Ludlum: A Skorpió illúzió I–II., Che Guevara: A motoros naplója, vagy a moziban is sikert aratott Carol című film alapjául szolgáló Highsmith kötet regényváltozatát.
Munkái közül nagyon kedvelte Irwin Shaw regényeinek fordítását. Máig elsősorban az ő nevéhez fűződnek az egyik legjelentősebb bestseller-író, Jackie Collins magyarul megjelent könyvei, amelyből tizenhatnak a belső borítóján áll ott a neve. Ezek mellett a kötetek mellett szépirodalmi munkái is kiemelkedőek, egyik legszebb ilyen fordítása Sylvia Plath Az ötvenkilencedik medve című novelláskötete.”
Utolsó munkája Ladislav Fuks A hullaégetőjének színpadi változata volt, amit Gálvölgyi János főszereplésével a győri Vaskakas Bábszínház és az Orlai Produkció mutatott be.
Búcsúztatását zárt, családi körben tartják.
Fotók: Nagy Dániel
