Augusztus 2-a a roma holokauszt (porajmos) nemzetközi világnapja. Ebből az alkalomból július 31-én két helyen is megemlékezést tartottak Józsefvárosban. Elsőként a Teleki László téren, a növényekből ültetett roma zászlónál gyűltek össze, ezt követően a Roma Önkormányzat színháztermében folytatódott a meleg miatt rövidre vett megemlékezés.
A Teleki téren egy-egy szál virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Rövidre fogták a beszédeket, és Horváth Gyula és cigányzenekara is csak néhány szólamot muzsikált. Oláh József, Józsefváros Esélyegyenlőségi Tanácsnoka beszédében személyes családtörténetét is felidézte. Felmenői Újhartyánban éltek és a háború idején csak azért menekültek meg a deportálástól, mert a falu sváb lakossága kimentette őket. Beszédében elmondta, hogy a kirekesztés a szavakkal kezdődött, a közöny pedig tragédiához vezetett. Ezzel a közönnyel lehet találkozni ma is, a szegregátumok és szegregált iskolák esetében is – mondta.
Közösen kell gyászolnunk, közösen kell a traumákat feldolgozni,[…] dolgoznunk kell azon, hogy ne csak a cigányok gyásza legyen ez a nap, hanem mindenkié.
Oláh Tibor, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat elnöke röviden az emlékezés fontosságáról beszélt, illetve a rasszizmus elleni küzdelmet hangsúlyozta.
A Józsefvárosi Roma Önkormányzat színháztermében Pikó András polgármester mondott köszöntőt. „Nem emlékezünk méltóképpen, ha csak a halottakat és az áldozatokat tiszteljük, a leszármazottaikat, az utódaikat nem. Ha a többségi társadalom előítéletes a romákkal szemben, akkor ugyanazt a bűnt követjük el, ami a második világháború borzalmaihoz vezetett.”
Kantó Abigél írónő a roma holokauszttal kapcsolatos gyűjtéseiből olvasott fel egy részletet, az eredetileg estére tervezett fórumot azonban a rendkívüli meleg miatt szeptemberre halasztották.
Mezei Éva
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
