Az áldozatsegítés a büntetőpolitikában bekövetkezett szemléletváltozás eredménye. A vonatkozó törvény korábban csak az elkövetők megbüntetésére tért ki, azonban a rendszerváltás körüli időkben, amikor a pszichológia tudománya egyre erősebb teret nyert magának, felmerült az igénye annak, hogy az áldozatok számára is nyújtson segítséget az állam.
Ki az áldozat és milyen segítséget kaphat?
Az áldozatsegítés célja, hogy megpróbálja az áldozatot olyan helyzetbe hozni, mint ahogy a bűncselekményt megelőzően volt. (Ez egy emberölés esetén nem lehetséges, de a hozzátartozók segítése ugyanúgy feladata az áldozatsegítőknek.)
A gyakorlati segítségnyújtás egyfajta érdekérvényesítés, mivel az áldozatot azokhoz az ellátásokhoz juttatja hozzá, amire éppen szüksége van, így többek között kaphat jogi, egészségügyi, anyagi, érzelmi támogatást is a megfelelő szolgáltatótól
– emelte ki Vojnovits Ibolya, a JÁSZER elnöke.
Az áldozat jogi szempontból az, aki bűncselekmény sértettje, ugyanakkor áldozat mindenki más is, aki testi-lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást szenved el egy adott bűncselekmény miatt. Sok eset rejtve marad, ugyanis sokan nem tesznek feljelentést, ha bármiféle bűncselekményt szenvedtek el, sőt
gyakorta nincsenek is tudatában, hogy áldozattá váltak,
például családi erőszak áldozatai, ezért is van szükség minél szélesebb együttműködésre az áldozatsegítést illetően a különféle szervezetek között – hívta fel a figyelmet Vojnovits Ibolya.
Ingyenes szolgáltatások és pénzbeli juttatás is megilleti az áldozatokat
Az állami áldozatsegítő rendszer három alappillére épül, melyek a feladataikban kiegészítve egymást kapcsolódnak össze.
Az Áldozatsegítő Szolgálat (ÁSZ) kiemelt feladata a hatósági ügyintézés, azaz tájékoztatást ad az érintettnek a jogairól, az állami, önkormányzati, egyházi, civil szervezetek által nyújtott lehetőségekről, érzelmi – lehetőség van segítő beszélgetésre, pszichológussal való konzultációra ingyenesen –, és jogi támogatást is biztosít. Utóbbi már nem feltétlenül díjtalan, jövedelemhatárhoz kötött, de vannak esetek, amikor feltétlenül térítésmentes, például, ha valaki rendszeresen gyermekvédelmi kedvezményben részesül vagy közgyógyellátásra jogosult.
A szervezet adja ki továbbá az áldozati státuszra vonatkozó hatósági bizonyítványt
abban az esetben, ha az áldozat ezt megelőzőleg feljelentést tett a rendőrségen és annak alapján ott kiállították számára az úgynevezett áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást, és ezt fel is mutatja – magyarázta a Wéberné dr. Berkes Erika, a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat áldozati referense. (Például, ha valakit kizsebeltek, ellopták az összes iratát, a hatósági bizonyítvánnyal rendelkezők számára ingyenesen állítják ki az adó- és TAJ-kártyákat – másik kettő megkérése díjmentes a rendőrségi feljelentés ellenében.)
A kitörött fogat is állja az állam
A hatósági bizonyítvánnyal anyagi segítségnyújtás is igénybe vehető.
Ennek egyik formája az azonnali egyösszegű, pénzügyi segély, amit a bűncselekménytől számított 8 napon belül lehet kérni, és jellemzően azonnal, azonban legkésőbb nyolc napon belül döntés is születik róla.
A bűncselekmény által anyagi krízishelyzetbe került kaphatja. (Például abban az esetben, ha valakit kiraboltak, nincs megtakarítása, s pénz nélkül maradt, a következő havi jövedelem megérkezése pedig még odébb van.) A segély maximális összeg 156 ezer forint. Vannak kivételes helyzetek, amikor ennél többet fizetnek.
Volt rá precedens, hogy egy idős embertől ellopták a táskáját, amiben benne volt a szemüvege, vérnyomásmérője. Ebben az esetben többet kapott, mert a gyógyászati kiadásokat is pótolnia kellett, a nyugdíjából ezt nem tudta volna megoldani.
A másik pénzbeli juttatás, az állami kárenyhítés járadék alapú, személy elleni erőszakos bűncselekmény esetén lehet kérni abban az esetben, ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett el az áldozat. Az esetet orvosnak vagy szakértőnek kell igazolnia. Fontos viszont, hogy ez nemcsak fizikai, hanem lelki sérülésre (poszttraumás stressz) is vonatkozik. Aki tehát hosszabb rehabilitációra szorul, és ennek következtében kiesik a jövedelme, annak pótlására így van lehetőség.
A maximalizált összeg ez esetben megközelítőleg 2,3 millió forint is lehet.
Ugyanakkor, ha például az áldozatnak a bántalmazás miatt/folyamán kitört a foga, akkor a fogászati költségekre is kérhet kárenyhítést.
Érzelmi segítségnyújtás, anonim módon is
Az Áldozatsegítő Központ (ÁK) hálózatának kialakítása 2017-ben kezdődött, jelenleg 8 intézménye van országszerte, de számuk folyamatosan bővül. Az ÁK mintegy minőségi fejlesztése az áldozatsegítésnek, ahol szintén lehetőség van jogi tájékoztatásra, a pénzügyi segély elindítására, ám a központ által leghangsúlyosabban képviselt terület az érzelmi megerősítés és a pszichológiai segítségnyújtás.
Az áldozatnak nem feltétlen pénzre vagy jogi támogatásra van szüksége, hanem odafigyelésre és arra, hogy valaki meghallgassa, hogy őszintén beszélhessen, letehesse annak nyomasztó terhét, ami vele történt
– fejtette ki a tapasztalatok alapján Doszpoly Orsolya, a Miskolci Áldozatsegítő Központ koordinátora.
Az áldozat problémáját megismerve, feltérképezve szükség esetén olyan szervhez igyekeznek irányítani, ahol az őt ért sérelemre a leghamarabb kaphat gyógyírt. Fontos, hogy pszichológiai támogatást akkor is kaphat az érintett, ha évekkel korábban történt vele az eset, például megerőszakolták még gyerekként, de akkor még nem tudott róla beszélni.
Egy idén január 1-i törvényváltozás írja elő, hogy amennyiben a sértett a rendőrségen arról nyilatkozik, szeretné, hogy az ÁK felvegye vele a kapcsolatot, akkor az áldozatsegítők ez alapján keresni fogják. A szervezethez anonim módon is be lehet jelentkezni. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az áldozatnak adtak arról tájékoztatást a feljelentést követően, hogy hová fordulhat segítségért, a fordítottan működő rendszertől a szakemberek azt várják, hogy még többeknek tudnak majd segíteni.
Áldozatsegítő Vonal: 06 80 225 225
Akinek azonnali segítségre van szüksége, az tárcsázhatja ugyanakkor a nap 24 órájában díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonalat. Pontos, naprakész információkkal látják el a betelefonálót, valamint szintén személyre szabott szolgáltatást biztosítanak, ami annyit tesz, hogy
az adott esethez igazítottan mérik fel, milyen lehetőségei vannak a sértettnek, hol kaphat segítséget, hogy a lehető leghamarabb elő tudja mozdítani az ügyintézést, ugyanakkor lehetőség van azonnali érzelmi segítségnyújtásra is
– fogalmazott Doszpoly Orsolya.
Egyedül nem megy
Az áldozatsegítő rendszer akkor tud jól működni, ha abba bekapcsolódik az egészségügyi és szociális jelzőrendszer is, ugyanakkor a civil és egyházi szervezetek is beleteszik a maguk penzumát. Nem elhanyagolható szempont, hogy az információk terjesztése a lakosság körében is fontos, hogy minél inkább bekerüljön a köztudatba: van segítség, lehet segítséget kérni.
Juhász Julianna, a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ (JEK) intézetvezető főnővére példákon keresztül igyekezett megvilágítani, miért is van szükség összefogásra. Az egyik történet szerint egy 78 éves Alzheimer-kórral diagnosztizált nagypapa mellé férfi gondozót fogadott a család a nappali órákra. Az idős ember testén sokasodó foltokra, bevérzésekre lettek figyelmesek a családtagok és az orvosa is, arra gyanakodtak, az ápoló bántalmazza.
A lakóktól kértek segítséget, hogy figyeljék meg, mi történik az ápoló és gondozottja között napközben, így igazolódott be a gyanújuk. Az eset rendőrségi feljelentéssel zárult. A főnővér szerint a szakemberek összefogása, a betegekkel, családtagokkal ápolt jó viszony, bizalmas kapcsolat lehetővé teszik, hogy egyes esetek megelőzhetőek, mások éppenséggel tetten érhetőek legyenek, és segítséget kapjon a sértett személy. „Az azonnali beavatkozás viszont nem jó stratégia, nem szabad átesni a ló túloldalára. Mindig annyit kell segíteni, amennyit a segítséget kérő épp kér.
Az áldozat felé mindig megértéssel kell fordulni, nem szabad ítélkezni felette, és nem lehet kritizálni őt. Megérteni, elfogadni és segíteni – ez a dolgunk.”
Nyitókép: Huszár Boglárka
