Interjú Hadházy Ákossal

2021. december 09.

„A szegényektől lopni olyan, mintha a koldus kalapjából vennénk ki pénzt”

Mit gondol a fővárosi Városháza-ügyről? Mit tehet egy kerület a korrupció ellen? Miket tapasztalt a roma felzárkóztatási pénzek elköltésével kapcsolatosan? Melyik eset háborította fel leginkább? Lapunk 8 és fél óra című podcastjának vendége Hadházy Ákos független képviselő volt, a beszélgetés szerkesztett változatát adjuk közre.

 
Tavaly pénzbüntetést kapott, mert 2020-ban tüntetést szervezett a kórházi betegek hazaküldése ellen, amit a járványra hivatkozva rendelt el a kormány. Úgy döntött, inkább ledolgozza a büntetést, rendszeresen a földek mellől jelentkezik be.

A munka nem volt számomra új, hiszen korábban sokat segítettem a szüleim szőlőjében.

A fizikai munka világa nagyon más, minden képviselőnek ki kellene próbálnia néha,

mert hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a zöldség, amit az áruház polcáról leveszünk, nem magától terem, komoly munka és szó szerint izzadság van mögötte. De ezt is a képviselői munkám részének tekintem, mert

ezzel azt jelzem a hatalomnak: nem fogok úgy táncolni, ahogy ő fütyül.

Az igazságot látó honfitársaimnak pedig azt szeretném üzenni: egy embert meg lehet vágni nagy összegű pénzbüntetésekre, egy emberrel még ki lehet tolni, de a dudálós tüntetésnél is láthattuk, hogy míg engem és Széll Bernadett képviselőtársamat jól megbüntettek, a megjelent több száz embernél – akiknek nagyon köszönöm a részvételt – a bíróság sorra eltörölte a drasztikus büntetéseket. Sokan nagyon komoly tévedésben vannak, azt hiszik, hogy erre a kormányra nem lehet hatni. Pedig lehet és kell is: volt már arra jó néhány példa,

hogyha sokan állunk egy ügy mögé, sikeres lehet a nyomásgyakorlás.


Aktuális téma a Városháza eladási szándékának gyanúja. Egy ismeretlen informátor újabb és újabb hangfelvételekkel rukkol elő, azt sugallva, valakik el akarják adni a Városháza épületét, titokban, mutyigyanúsan. Mit lát ebből az elég kuszának tűnő ügyből?

Senki nem gondolja komolyan, hogy van egy civil Anonymousunk, aki a közvagyon feletti aggódásból, jó szándékkal szivárogtat. Ez megtervezett akció. Ha a tisztánlátásban lenne érdekelt, leadta volna a rendőrségnek a hangfelvételeket és egyértelművé válna a vád. De apránként adja ki az információmorzsákat, ebből is látszik, hogy a homály növelésében, fenntartásában érdekelt. Durva vádak hangzottak el: üzletemberekről beszélnek, akik fizetnek némi jutalékot egy hivatalnoknak, vagy a Városházához közelálló embernek cserébe azért, hogy egy esetleges eladásnál nyerjenek.

Ha van ilyen vád, az a helyes, ha nyomozás indul. De az is helyes, hogy a Városházán is indul vizsgálat. Ez amúgy ellentétes a kormány gyakorlatával, mert ők semmilyen vizsgálatot nem hajlandók elindítani, vagy ha elindulnak, borzasztó lassúak ezek az eljárások, amik aztán nevetséges indoklással zárulnak le. Remélem, hogy hamar lezárul ez az ügy. Biztos vagyok benne, ha találnak a visszaélésre bizonyítékot, annak lesz következménye, hiszen ezért küzdünk, ezért a változásért: hogy ne lehessen büntetlenül elkövetni bűncselekményeket.

Én nem azt ígértem, hogy a mi oldalunkon nem lesznek olyanok, akik visszaélnének a hatalmukkal, hiszen olyan nincs, hogy csak szentek vannak az egyik oldalon, a másikon meg csak bűnözők

– de olyan keretrendszert, olyan törvényeket kell létrehozni, hogy nehéz legyen ezt megtenni. Ha pedig kiderül, hogy ennek ellenére mégis kísértésbe esett valaki, és megdézsmálja a közvagyont, annak legyen jogi és politikai következménye.

Azt látom, hogy a városvezetés megteszi, ami elvárható, minden dokumentumot és döntéshozatali mechanizmust a nyilvánosság elé tárnak, vizsgálóbizottságot is felállítottak, ami azt mutatja, hogy nem akarják elmaszatolni az ügyet.


Mit érdemes tenni kerületi szinten, hogy a korrupciót megelőzzük?

Egy önkormányzat legfontosabb dokumentuma a közbeszerzési szabályzat. Persze, sok disznóságot el lehet rejteni ezekben a szabályzatokban, ha valaki komolyan gondolja a lopást. Még fideszes voltam, mikor 2006-ban Szekszárdon megnyertük a helyi választást. Akkor az azóta már általam is jól ismert módszerekkel dolgozó polgármester első dolga az volt, hogy átírta a közbeszerzési szabályzatot, és magához vont minden döntési jogkört. A képviselőtestületnek gyakorlatilag annyi dolga maradt, hogy a közbeszerzési folyamat elején döntsön, hogy valamire pénzt fog majd biztosítani, a legvégén pedig a polgármester által kinevezett bizottság a javaslatot elfogadja. Szóval, az átláthatóság a kulcsszó.

Ha minden 1 millió forintnál nagyobb szerződést feltöltenénk az internetre egy kereshető adatbázisba, mellékletekkel együtt, akkor néhány kattintással ellenőrizhető lenne a hatalom szerződéskötési gyakorlata.

Most is van olyan törvény, hogy az 5 millió fölötti szerződések adatait nyilvánossá kell tenni, de már ezt sem nagyon szokták megtenni a mostani hatalomhoz közel állók, ha kirakják is, akkor a mellékleteket, amelyekben a lényeg, a pontos összegek szerepelnek, már nem. Az ilyen eljárásokat a kormányváltás után keményen szankcionálni, büntetni fogjuk. Biztos vagyok benne, hogy ez a munka lezajlott már a Józsefvárosban.


A roma felzárkóztatási pénzek útjával is foglalkozott.

Az egyik legfontosabb része a munkámnak annak vizsgálata, hogy a roma felzárkóztatásra adott európai uniós milliárdokat hogyan lopják szét – mert igenis, szétlopják.

Ezek minősített esetei a lopásnak, hiszen itt a nagyon szegényektől lopnak.

Rengeteg példát mutattam be az elmúlt időszakban, hogyan történik ez. Amikor 2014-ben elkezdtem nézni ezeket a roma pénzeket, beírtam a közbeszerzési értesítőbe a „roma” keresőszót, és elsőre kidobta a Híd a munka világába program egyik közbeszerzését használt Opel Corsák bérléséről havi 500 ezer forintért.

2014 előtt nagyon egyszerűen oldotta meg a kormány a közpénzek szivattyúzását a megfelelő illetékes segítségével. A Roma Önkormányzathoz a kormányzat sok-sok milliárdos programot delegált, például az Út a szakmaválasztáshoz programot, vagy ott volt a roma államreform programnak nevezett valami, amire egymilliárd forint ment el úgy, hogy semmi nem történt. Ezeket a milliárdokat aztán egy nagyon szűk kör módszeresen ellopta. Amikor azonban ebből botrány lett és nyomozás is indult, más módszerre álltak rá.

Ma már nem egyben adják oda a nagy pénzeket egy nagy szervezetnek, hanem nagyon sok kicsi civil szervezet részére adnak 40-50 millió forintokat. Így nehezen felderíthető a pénz útja, nehéz követni a sok szálat. Volt olyan, hogy kis falvak kaptak 200+200 millió forintot azzal, hogy az egyik részéből a szegregált telepeket fejleszthetik, a másikból oktatási programot szervezhetnek. Az oktatási programból semmi nem valósult meg.

Kisvaszar kistelepülésen például 60 embert kellett volna a projektbe bevonni. Egyszerű osztással kijött, hogy egy emberre 3 millió forint jutna – ennyi pénzből majdnem, hogy az orvosi egyetem néhány évét is el lehetne végezni. De nem, pár hetes festőinasképzést meg gyógynövényszakértő-képzést tartottak – de azt is csak papíron. Ebben az az ördögi, hogy ez rendszerszinten elkövetett csalási forma: a résztvevő kisembereknek adnak néhány tízezer forintot, úgymond megélhetési támogatásként, cserében azt mondják, hogy még el se kell jönni aláírni a jelenléti íveket.

Márpedig az oktatás a kiút a szegénységből, és az is fontos lenne, hogy a közmunka helyett a közoktatást fejlesszék.

Gondoljunk bele, ha a kormány nem azt mondaná 2010 óta, hogy gyere, söpörgesd az utcát reggeltől estig, tisztítsd az árkot meg dolgozz a polgármester paprikaföldjén, hanem azt, hogy ösztöndíjat kapsz, és ezért a pénzért be kell ülni az iskolapadba. Az emberek sokkal jobban járnának, hasznos piaci értékű szakmát tudnának elsajátítani, valódi munkát végeznének.


Melyik korrupciós ügy háborította fel legjobban?

A leggusztustalanabb a romáktól, a hátrányos helyzetűektől elsíbolt pénzek, az oktatásukra szánt programok ellopása. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programban például segélycsomagokat adnak a szegény embereknek, de felháborítóan túlárazva állítják össze ezeket. És még rá is írják, hogy a kormány adta, mintha ajándék lenne a Fidesztől.

A szegényektől lopni olyan, mintha a koldus kalapjából vennénk ki pénzt.

Vagy a sátoraljaújhelyi maszkgyártó gépsor ügye: ezt a gépet 60 ezer euróért is beszerezhette volna a magyar állam, de inkább egy olyan közvetítő cégnek fizettünk tízszer ekkora összeget, 600 ezer eurót, amely cég eredetileg 226 ezer euróért vette azt a kínai gyártótól. Az ügyben nyomozás indult, ami bizarr indoklással zárult: azért nem történt bűncselekmény, mert Operatív Törzs utasította erre az Egészségügyi Ellátó Központot. Ez egészen nevetséges: az Operatív Törzs talán nem tud bűncselekményt elkövetni?

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 31.
130 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 31-én adták át ünnepélyesen a budapesti Nagykörutat. A millennium évében elkészült, mintegy 4,5 kilométer hosszú, a Margit hídtól a Petőfi hídig tartó útvonal azóta is Budapest egyik meghatározó közlekedési és városképi tengelye.
2026. augusztus 31.
A belvárosi polgármesterekkel egyeztetett a MOHU a palackvisszaváltási rendszer átalakításáról. A magyarországi hulladékgazdálkodásban egyeduralkodó cég megváltoztatná a visszaváltott palackok után járó kifizetés módját.
2026. augusztus 31.
Működik egy fejlesztőközpont Józsefvárosban, a Százados úton, ahol pedagógusok és mentorok egy új, saját fejlesztésű módszertani oktatási programmal fejlesztik az óvodás és általános iskolás gyerekek logikus és kreatív gondolkodását, segítenek megtanulni tanulni, és felkészítik őket a digitális világra. A POD-IT Gyermek Akadémia lehet a jövő iskolája?

További cikkek

2026. augusztus 29.
Ingyenes online tanfolyammal, oktatóvideóval és gyakorlati segédlettel készítenék fel az oktatási intézmények dolgozóit a súlyos allergiás reakciók kezelésére.
2026. augusztus 29.
Két évvel a bezárása után ismét működési engedélyt kapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskolája. A 2026/27-es tanévben egyelőre csak első osztály indul.
2026. augusztus 27.
A kormány elfogadta a belső kerületi polgármesterek kezdeményezéseit, így belátható időn belül javulhat Budapest közbiztonsága – erről tájékoztatott Pikó András, Józsefváros polgármestere, aki azt is hangsúlyozza, hogy megnyugtató eredményeket kell felmutatni a rendőrséggel, mert ennek hiányában elveszik a közbizalom a szociális intézkedések végrehajtásához.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.