Mielőtt a program elemzésébe belemélyedünk – terjedelmi korlátok miatt a teljesség igénye nélkül – nem mehetünk el amellett, hogy a 2019 novemberében munkába lépő új önkormányzatnak az elmúlt két évben soha nem látott kihívásokkal kellett szembenéznie.
Pikóék a szolidaritás, igazságosság, esélyegyenlőség és méltányosság elvét tűzték zászlajukra, ez már a járványkezelésük kezdetekor megjelent: települési támogatást vezettek be a legnehezebb helyzetbe kerültek számára, a bérleti díjakra részletfizetési lehetőséget biztosítottak, digitális eszközöket gyűjtöttek a rászoruló iskolásoknak, védőfelszerelést, fertőtlenítőszert szereztek be a háziorvosoknak, ételt osztottak, szolidaritási alapot hoztak létre stb.
A pandémia okozta fölfordulás, a vele járó gazdasági válság a helyi költségvetést igencsak megtépázta, az önkormányzat anyagi helyzetén pedig az összesen ötmilliárdos kormányzati elvonás tovább rontott. Pénz híján a vezetésnek nem különösebb esélye volt nagyot domborítani, főleg az igazán látványos fejlesztések területén.
Ezért az egyes felvetésekre érkező válaszuk gyakorta úgy kezdődik: „tervezzük” – hogy mikorra, annak meghatározása viszont a távoli jövő homályába vész.
Átlátható önkormányzás lakossági részvétellel
Pikó mindenekelőtt nyitott kormányzást, részvételiséget, kétoldalú kommunikációt hirdetett, ígéretet tett arra, hogy a közpénz minden forintjával elszámol, ennek érdekében átláthatóvá teszi a költségvetést.
„Az önkormányzást hozzuk be az önkormányzatba”
2020 márciusában életre hívták a Polgármesteri Hivatalon belül működő Közösségi Részvételi Irodát, az iroda feladata a közösségépítés, a lakosság és az önkormányzat közti kommunikáció valóságossá és érdemlegessé tétele.
Negyedenkénti fogadóórákat, tematikus fórumokat szerveztek, a lakosság véleménynyilvánítására, problémáinak, javaslatainak kifejezésére. A lezárásokra reagálva napokon belül elindították a kerületi zöld számot, amin a lakók minden ügyben segítséget kapnak a járványtól kezdve a hivatali és egyéb ügyeik intézéséig.
Bár átcsúszott 2022-re, de idén már bevezetik a részvételi költségvetés gyakorlatát, ami azt jelenti, a lakosságot bevonva döntenek 120 millió forint felhasználásáról.
A pénzügyi átláthatóság érdekben pedig létrehozott az önkormányzat egy interaktív honlapot, ami közérthetően ismerteti a költségvetés sorait, így már bárki áttekintheti, mire és mennyit költenek.
Több jut lakhatásra!
Így szólt a programbeli felkiáltás. A semminél több jutott, az igaz. A törekvés megvolt, csak épp az 1,125 milliárd forintnyi költségvetésben biztosított fejlesztési támogatást a kormányzat elvonta. 107 lakást újítottak volna fel, 607 millió forintból a 2020-as elképzelés szerint. A programban 10 éves kifutási idővel tervezték a teljes önkormányzati bérlakástartomány kikupálását – ez még nem feltétlen veszett fejsze nyele, forrás kérdése a megvalósítás.
Egyelőre csak kisléptékű felújításra volt lehetőség, azt is a lakhatásra alkalmatlan ingatlanok bevételéből állták. Ígéret volt, és meg is történt az önkormányzati tulajdonú lakások állapotfelmérése, megvan a kataszter, és már 76 lakást (nagyobb részben felújításra szorulót) pályázatra bocsátottak.
A társasházaknak életveszély elhárítására is jutott némi támogatás (most újabb 87 millió forint), de ott is hosszú az igénylők sora.
2021 végén nyílt meg a RenoPont iroda, ahol a lakóépületek energetikai felújítására is adnak tanácsot – ingyen.
Kampányígéret volt, széles körű társadalmi egyeztetés után meg is született az új lakásrendelet. Pikóék szerint ez a mostani elsősorban a rászorulókra fókuszál, csökkenti a bérlők kiszolgáltatottságát, a hajléktalanná válás esélyét is, ami ellen gőzerővel küzd a kerületvezetés.
Lezajlott a lakásrendelet társadalmi vitája
A hajléktalanság radikális csökkentése
Ez cél még ma is, rímelve a programra. A kérdéskör egyik alappilléréül szintén a szociális bérlakások felújítása szolgálna, erre ugye most nincs nagyon lehetőség. Lett az önkormányzatnak hajléktalanreferense is, aki a lakásvesztés megelőzésével, a lakhatási támogatások fejlesztésével, az aktív lakáspolitikai eszközök kidolgozásával foglalkozik, és nőtt a száma az utcai szociális munkásoknak is.
Pikó szerint, mivel Józsefváros nagyobb részt vállal a hajléktalanellátásban, több pénzt érdemel a feladat elvégzéséhez. Lobbija eredményes volt, a fővárosi közgyűlés létrehozta a Szolidaritási Alapot, és március 1-ig kidolgozza a részleteket.
A drogprobléma elől sem akart elfutni a vezetés. Első nekifutásra beletört a bicskája, amikor (fővárosi ötletre) drogambulancia és józan kávézó nyitásával orvosolta volna a problémát a Teleki téren – a környéken élők petíciót indítottak ellenük, ezek nem nyíltak meg. Ezután egy komplex, működőképes, fővárosi stratégia kidolgozását sürgetik Pikóék.
Orvosolni akarják a problémát, nem idehozni
Biztonságos Józsefváros teremtünk!
A közbiztonság megtartása érdekében az önkormányzat együttműködésik a helyi rendőrkapitánysággal és a közterület-felügyelettel is. Ezen a területen is van haladás, legutóbb a Corvin sétányon lévő Las Vegas Casino tulajdonosával állapodtak meg arról, hogy az épület kamerái, szám szerint 7 darab, bekapcsolódnak a kerületi térfigyelő kamerarendszerbe és újjáélesztették a Világos kapualjak pályázatot is, valamint folyamatosan telepítenek új kamerákat.
Ahol szemét van, ott többet kell takarítani!
A Pikó-programban foglaltak szerint Józsefváros az egyik legkoszosabb kerület. (A város belső része sűrűn lakott, nagyobb az átjáró forgalom is, így több terhelést kap, mint a külsőbb övezetek.)
Az utcák állandó tisztántartása valószínűleg vágyálom, ezt az elmúlt időben az önkormányzat is megtapasztalhatta: nincs az a pénz, amit ne lenne képes felemészteni ez a projekt.
Az utcákat folyamatosan tisztítják, a kerület legforgalmasabb köztereit is kitakarították, újabb szemeteseket szereltek fel, nyilvános mobil és automata illemhelyeket helyeztek ki, ellenőrizték a társasházak takarítását a negyedekben, és új takarítógépeket is vettek. Mára a vezetés is vallja, az utcák tisztasága nagyban függ az emberek hozzáállásától. (Tudniillik a szemét nem magától terem.)
Faltól falig takarítás Józsefvárosban
Az élhetőbb város
A városrész zöldítésének érdekében történtek fapótlások, rendezettek, virágosak a parkok, egyes területeken megújították, felfrissítették a zöld területeket, újjáélesztettek közösségi kertet, és zöldítést célzó – Zöld udvar, komposztláda, homlokzat- és gangzöldítés – pályázatokkal, ha visszafogott összegekkel is, de előrukkolt az önkormányzat. Ezek nem lekicsinylendő törekvések, megvalósult projektek,
ám összességében vészesen elmaradnak annak a kampányígéretnek a horderejétől és mértékétől, miszerint évi 5000 négyzetméterrel növelik a zöldterületeket a kerületben.
Elkészült a parkolási reform is, amely szerint az első autóra vonatkozó parkolási engedélyt lakásonként és nem lakosonként lehetne kiadni – de a kormány járványrendelkezései miatt nem lehetett bevezetni. Ez a rendszer megakadályozná azt a gyakorlatot, hogy a nem a kerületben lakók is ingyen parkolhassanak itt, ettől vélhetően csökkenne a kerületben parkoló autók száma.
Új kutyafuttatók létesültek, a felelős városi kutyatartás fejlesztése érdekében ingyenes szakmai programokat biztosítottak a kutyásoknak. A kutyák utáni végtermék összeszedése nehézkesen megy, ennek felelősségét csábító, de igazságtalan az önkormányzatra kenni, az ebtartók fejében végbemenő paradigmaváltásért kiált a helyzet.
Az utak akadálymentesítésében nagy előrelépés nem történt, ahogyan a 99-es busz végállomását sem vezették még ki a Népszínház utcából – egyelőre.
Legyen elérhető a legjobb oktatás helyben
Az oktatás-nevelés területén kiemelt szerepet az önkormányzat alá tartozó óvodák élveznek. A pedagógusok 40 ezer forintos bérpótlékot szavaztak meg még 2020-ban, hogy maradásra ösztönözzék őket.
Egy EU-s pályázat segítségével kétéves óvodafejlesztési programot indítottak, ettől a kerületi intézmények presztízsének emelkedését is várják,
az óvodai körzethatárok új kijelölésével pedig a szegregáció ellen is felléptek. Az óvodai szolgáltatások bővítették, van már bűvész-, német ovi is, és bevezetik a játékos angoltanulást is. Az elsősöknek tanszergyűjtést szerveztek, nyáron pedig Balatonszemesre vitték táborozni többek közt kerületi általános iskolásokat is.
A bűvészovi után bejelentették a németes ovit
A kultúra kerülete…
…lesz Józsefváros a korai Pikó-terv szerint. Ehhez képest pillanatnyi megrökönyödés után hatalmas elégedetlenséget váltott ki a Józsefvárosi Galéria és a Zászlómúzeum bezárása. A döntés az iparűzési adó elvételének bejelentése után született, mondván össze kell húzni a nadrágszíjat, ott kell spórolni, ahol lehet, pedig hát nem csak kenyéren él az ember. Azóta a vezetés igyekezett szépíteni. Elfogadták a Józsefvárosi Múzeum koncepcióját, a roma származású művészek felkarolására az önkormányzat ingyenesen adta át használatba Kőfaragó utcai ingatlanát a Roma Galéria megnyitására. És végül Jazzfesztivál (az Őszi Fesztivál egyetlen pesti helyszíneként), becsatlakozott a kerület az Off-Biennálé eseménysorozatába, ahogyan a Budapest100 rendezvénybe is.
„Nem az észt akarjuk osztani”
Nyitókép: Nagy Dániel
