Benga Oláh Tibor, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat vezetője volt a zenés délután házigazdája, amely a települési önkormányzat támogatásával jött létre, mondta el Oláh mindjárt az elején. Egy másik rendezvénnyel együtt 900 ezer forintot kaptak − alkalmanként 400 ezer forintot fizettek ki a tíz zenésznek, 50 ezer forint értékben pedig a fogadásra vásároltak ételt és italt – mondja a Vajdahunyad utcai roma (és kisebbségi) önkormányzat épületének irodájában, közben kintről, vagyis a közösségi térből tánczene szól.

Majd visszaemlékszik, hogy korábban, mikor a fideszes Kocsis Máté és Sára Botond volt a polgármester, 5-6 millió forintot kaptak a programokra, most azonban csak szűkebb keret jut eseményekre.

2018-ban az önkormányzat honlapján elérhető dokumentum alapján júniustól decemberig 6 millió 60 ezer forintot kapott a roma önkormányzat zenés rendezvények megrendezésére.

Kérdésemre, hogy az említett időkben milyenek voltak a zenés események, azt feleli, hogy este 8 órától reggel 4 óráig tartó bulik voltak 150-200 emberrel, zsúfolásig tele. Ebben a mostani rendszerben viszont ezt nem tudják megvalósítani – mondja, majd további sérelmeket hoz föl.

Véleménye szerint az ilyen kisebbségi programokat annak függvényében szokták támogatni, hogy melyik nemzetiségnek mennyi állampolgára van az adott kerületben. „S mint eddig az köztudott volt, a romaság itt a VIII. kerületben a lakosságnak körülbelül 20 százaléka – mondja Benga Oláh –, de úgy néz ki, már nem mi vagyunk itt a legnagyobb számú kisebbség, hanem a görögök, mert ők 1 millió 500 ezer forintot kaptak. De hogy mi motiválta őket arra, hogy nekik adjanak több pénzt programokra, amikor ők húszan, ha vannak a kerületben, azt nem tudom”, kesereg. (A KSH 2011-es népszámlálási adatai 2-4 százalékra teszik a Józsefvárosban a cigány népesség arányát, de ez régi és önbevallásra alapuló adat – a szerk.)

Görög kisebbség és gyerektáborok

Ő úgy hallotta, a görögök beírták, hogy ukrán gyermekeket visznek nyaralni. „Csak azt nem tudom, hogy mi köze a görögöknek az ukránokhoz.” Ha az önkormányzat ukrán gyerekeket akar nyaraltatni, akkor Benga Oláh szerint azt tegye meg az önkormányzat, a görögöknek semmi közük az ukránokhoz.

Megkerestük hát az MSZP-s Szili-Darók Ildikó alpolgármestert, aki a görög, ukrán gyerekek nyaraltatására megpályázott és felhasznált pénz kapcsán elmondta, hogy a nemzetiségeknek kiírt nyílt pályázaton a Józsefvárosi Ukrán Önkormányzattal együttműködésben pályázott a Józsefvárosi Görög Önkormányzat nyári táborra, ahol nemcsak görög származású fiatalok, hanem ukrán menekült családok is nyaralhattak.

2022. júliusi gyerektábor − Fotók: Szili-Darók Ildikó

Meghívottként, nem mint alpolgármester, hanem mint az Interetnikus-Interkulturális Mozgalom egyik alapítója vett részt a tábor több napján, így részese lehetett annak az élménynek, amit a görög és nem görög, kerületi és menekült családok átélhettek.

„Közösen alkottak, közösen táncoltak, közösen játszottak, énekeltek, és közösen élték meg mindazt a kultúrákon átívelő érzést, hogy jó együtt lenni, hogy jó közösséget alkotni.”

Szili-Darók a pályázaton a görög kisebbségi önkormányzat által elnyert támogatás témájához még azt fűzte hozzá, hogy a pályázatot független bírálók pontozták. „Nem tudom, kik döntöttek úgy, hogy a görög pályázat az ukrán együttműködéssel megkapta a kért teljes összeget, de látva az eredményt, érezve az ukrán menekültek háláját, örülök neki, hogy így alakult a tisztességes verseny.”

Benga Oláh Tibor emellett arra is kitért, hogy 1990-től, a rendszerváltozás óta képviseli a romákat a kerületben. Négy ciklusban önkormányzati képviselő is volt, az emberi jogi- és kisebbségi bizottság elnöke Csécsei Béla és Kocsis Máté polgármestersége alatt is. „Amióta pedig nemzetiségi önkormányzat van, azóta a romáké én vagyok.”

A Cigányvarázs címet viselő rendezvényt, délután 2 és 4 óra közé szervezték, mert ha éjjelre szervezték volna, mondja Benga Oláh, akkor nagyon sokan jönnének, ebből a keretből viszont nem tudják azt megvalósítani. „Régebben volt olyan, hogy sorba álltak az emberek, hogy be tudjanak jönni, annyira sokan voltunk, az utcán állt a sor.”

Szívesen várnak romákat és nem romákat is a rendezvényeikre. A programról is ejtett pár szót: játszott délután egy órát egy tánczenekar (Berki László, Dani János Jr., Dani János, Dani Norbert Dániel és Seres Vilmos), aztán fél órát a dzsesszzenészek vették át a terepet. Egri János Jr., Lakatos András, Oláh Kálmán Jr., Orbán György és Pádár Szilvia léptek fel a közönség legnagyobb megelégedésére.

A közösségi médiában nem lehetett megtalálni az eseményt, így felmerült a kérdés, honnan tájékozódhattak róla az emberek. Plakátokról és szájról szájra terjedt a híre, mondta Benga Oláh, ugyanis ha nagyon meghirdetik, akkor nagyon sokan jönnek el, és, mint feljebb már utalt rá, azt nem bírták volna anyagilag.

Majd itt rátértünk a politikailag is kihegyezett ügy, a Józsefvárosi Cigányzenekar ügyére.

„Gondolom, tudják – folytatja –, hogy Kocsis Máté és Sára Botond idejében 70 fős cigányzenekar működött az önkormányzat finanszírozásában, de Pikó András ezt megszüntette.” Pedig szerinte a zenészeknek és a vendéglátósoknak a legrosszabb a mostani inflációs helyzetben, és hogy mindennek emelkedik az ára.

A roma önkormányzat nem tud segíteni a munkát kereső zenészeknek, maximum néha ilyen haknit, mint ez. Tudomása szerint sokan elmentek dolgozni például őrző-védő szolgálatba. Januártól viszont átvette a Fidesz, és ők tartják fent a jelenleg 76 tagú józsefvárosi cigányzenekart – mondja.

A régóta zajló vitában az önkormányzat azt képviseli, hogy más módon támogatja a kerületi roma kultúrát, tehetségeket, a Balogh Lajos-ösztöndíjjal.

„Munkahelyproblémák nincsenek, csak lakásgondok vannak”

A nem zenész cigányok is szóba kerülnek, de Benga Oláh szerint a roma önkormányzat rajtuk nem tud segíteni. Ők valójában két dologért jöttek létre szerinte, hogy az oktatásba és kultúrába legyen beleszólásuk. Szerinte jelen pillanatban a munkanélküliség nem probléma, mert csak az nem dolgozik, aki nem akar.

Viszont nagyon sokan lakásgondokkal küzdenek. Szerinte nincsenek megfelelő lakások a kerületben, amik vannak, azok romok, csak sok millió forintért lehet őket felújítani. Pár évvel ezelőtt ugyanis körbejárta az összes üres lakást, alig volt közöttük használható. Véleménye szerint az ügy nem egyszerű, ugyanis ennyi rossz állapotú lakást az önkormányzat sem tud felújítani. (Ebben egyezik a véleménye az önkormányzatéval – a szerk.)

Adódott a kérdés, hogy ha mindenkinek van munkahelye, akkor lakásgond hogy létezhet, valamint ez esetben az egyén vagy az önkormányzat feladata-e a lakhatás biztosítása. Benga szerint sokan laknak albérletekben, de az önkormányzatnak kell segítenie például pályázatok útján. Azt most nem látja, hogy a lakásproblémát ki és hogyan tudja megoldani, de szerinte ez nem is csak nyolcadik kerületi, hanem országos probléma lehet.

Az önkormányzatnak olyan fontos lakásfelújításokról közöltünk korábban riportot:

Oktatás

Az oktatásba nagyon erős beleszólásuk van, mondja. A szegregációt igyekeznek megakadályozni, vétójoguk van oktatási kérdésekben, de beleszólásuk van a kinevezésekbe is. Ő még nem találkozott olyan politikussal, aki ne a szegregáció ellen harcolna, viszont a kerületben olyan nagy a roma létszám, hogy gyakorlatilag minden iskolára rá lehet mondani, hogy szegregált. Ezt azzal magyarázza, hogy egy oktatáspolitikus meglátása szerint, ha 25%-ot meghaladja egy osztályban egy adott kisebbség, az már szegregált osztálynak minősül. Itt viszont mindenütt meghaladja, ezzel pedig nem lehet mit csinálni, hisz itt laknak, érvel. A roma családoknak márpedig 4-5 gyereke szokott lenni, nem roma családban 1-2, ezért az iskolákban több a roma gyerek. Az pedig a pedagógusok képzettségén múlik, hogy ezt hogyan tudják kezelni.

Zárásként Benga Oláh elmondja, hogy várhatóan szeptemberben, októberben és novemberben is lesz Cigányvarázs.