A vita megkezdése előtt Németh Ders lemondása miatt Csordás Anettet külső bizottsági tagnak választották meg, és a szavazás után eskütétel keretében be is iktatták.

Ezután áttérték az adóemelés megtárgyalására, a vita nagyjából 2 órán át tartott.

Fenn kell tartani a stabilitást

Az emelésre a polgármester előterjesztése szerint azért van szükség, hogy az önkormányzat költségvetésének stabilitását fenntartsák. Jelenleg Józsefváros egyike annak a kevés kerületnek, ami nincs nagy bajban, így nem kényszerül megszorításokra. De annak érdekében, hogy ezt a stabilitást fenn tudják tartani, valahol kompenzálni kell a kieső bevételeket.

A legfontosabb, hogy a munkatársak fizetését és az önkormányzat működését finanszírozni tudják, és az önkormányzat egyik alapvető funkcióját, a lakosság segítését is folytatni tudják.

A lakosságot terhelő díjak nagy részét nem emelik, nem emelnek lakbért az önkormányzati lakásokban, új támogatási formákat vezetnek be, A folyamatban lévő fejlesztéseket, felújításokat – 250 lakás, 20 önkormányzati ház és 10 köztér érintett – folytatni kívánják, a köztisztaságot pedig tovább javítják.

A rezsidíjak emelkedésre miatt azonban az önkormányzat kiadásai háromszorosára, kb. 2 milliárd forintra nőnek, csak az óvodák fűtése 40 helyett 250 millióba fog kerülni idén. 60 százalékal nő a szolidaritási hozzájárulás mértéke a kormány felé. Tavaly 500 millió forint kiesés volt olyan adók miatt, melyeken nem emelhettek az elmúlt két évben.

– mondta Pikó. Például azt, hogy ha valakinek tucatnyi lakása van, nem mentesülhet többé a kommunális adó fizetése alól.

Ez az adóemelés nem fedezi a kiadások emelkedését, de ez az összeg fedezi az összes önkormányzati dolgozó kéthavi bérét, vagy az óvodák négyhavi működési költségét: összesen 469 millió forint folyna be így.

Miért is kell emelés?

Vörös Tamás a Fidesz-frakcióból megkérdezte, miért van szükség adóemelésre, ha ennyire stabil az önkormányzat, amire Pikó András elismételte a fentieket. A vita hasonló stílusban folytatódott 2 órán át: a fideszesek azt javasolták, hogy a bizottságokon spóroljanak inkább, mire Pikó elmondta,

Pikó azt állította, hogy az emelésekről egyeztetett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, akik támogatták a javaslatait. Gondos Judit a Fidesz-frakcióból azt mondta, ő mint a BKIK tagja azt az információt kapta, hogy valóban volt egyeztetés, de utána még kértek volna visszacsatolást a polgármestertől, ami nem történt meg. Így ilyen formában nem támogatják Pikó javaslatcsomagját.

Pikó azt válaszolta, ez amiatt nagyon érdekes, mivel a BKIK valóban élt módosítási javaslatokkal, melyeket ők mind elfogadtak, tehát a leadott előterjesztés 100%-os átfedésben van a BKIK által javasolt csomaggal, így nem érti, mi az, amit nem támogatnak.

Az elfogadott adócsomag

Három területet érint az adóemelés: építményadó, telekadó és kommunális adó.

A kommunális adó alól mentesül minden lakás,

• ami a tulajdonos, haszonélvező (az adóév első napjától) lakóhelye és ott életvitelszerűen tartózkodik;
• s nem adja bérbe részben vagy egészben, vagy
• nincs olyan hasznosítása az ingatlannak, amelyből a tulajnak adóköteles jövedelme származik.

Az építményadó alól mentesül minden lakóingatlan,

• ahol a tulajdonos (haszonélvező) életvitelszerűen él, és
• nem adja bérbe annak egyetlen helyiségét sem, illetve azt
• üzletszerűen, szálláshelyként vagy telephelyként sem hasznosítja.

A telekadó összesen 33 józsefvárosi vállalkozót érint.

A jelenlegi intézkedés a kis és közepes méretű vállalkozásoknak kedvez a kerületben. A VIII. kerületi kisebb méretű üzlethelyiségek továbbra is az egyik legalacsonyabb építményadót fizetik Budapesten.

Összefoglalva az emeléseket:

• Az építményadó emelkedése átlagosan 13,45 százalékos. A 100 m²-t meg nem haladó rész után 66 forint/m²/év emelkedés, a 100 m²-nél nagyobb, de 500 m²-t meg nem haladó rész után 212 forint/m²/év, az 500 m²-t meghaladó rész után 254 forint/m²/év a növelés összege.
• A szálláshely-szolgáltatás folytatását szolgáló lakás, lakrész után fizetendő építményadó esetén a növelés összege 254 forint/m²/év, ez 13,38 %-os emelést jelent.
• A telekadó mértéke az évi 330 forint/m² összegről évi 390 forint/m² összegre nő.
• A kommunális adó mértéke 28 140 forintról 33 278 forintra nő.

Fontos változás, hogy mivel közel hatezer olyan lakás van a kerületben, melynek tulaja több ingatlannal is rendelkezik, neki ezentúl kell kommunális adót fizetniük, ez alól csal az mentesülhet, aki életvitelszerűen a lakásában tartózkodik.

Változás a lakásrendeletben

A harmadik napirendi pontban a kerületi lakásrendelet módosításáról szavaztak a képviselők. Még 2021-es a rendelet, melyet formai hiba miatt a Sára Botond főispán által vezetett Budapest Főváros Kormányhivatala törvényességi felhívása miatt kellett korrigálni. A változtatással egyidejűleg pár újabb módosítást is eszközöltek a rendeletben az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve, hogy igazságosabbá tegyék azt. A Szili-Darók Ildikó alpolgármester által beterjesztett javaslat egyúttal szabályozza következő évtől a szociális lakbérkonstrukció bevezetését is.

A rendelet alapvetően nem változik, inkább finomodik.

Jelenleg ötféle lakbértípus létezik, ezt igyekeznek egységesíteni januártól, továbbá a szociális lakbérre való jogosultság felső jövedelmi határát is megemeli a rendelet.

A jövőben a szociális lakbér megállapítását egyéves időtartamra igényelhetik a bérlők, és erről a JGK dönt a háztartás összetétele és jövedelmi viszonyai alapján.

A változtatások alapján a háttérszámítások szerint átlagosan mintegy 2%-kal növekszik a szociális lakbér, de csak a jogosultság lejárta után, ez az emelés csak az új szociális lakbérekre vonatkozik, január 1. után. Az új számítási módszer miatt lesznek olyanok, akiknek csökkenni, míg másoknak nőni fog a lakbére, a költségelvű vagy piaci bérlők esetében nem lesz változás.

Az új lakásrendeletet – melyet a Fidesz-KDNP frakciója nem szavazott meg – részleteit bemutató közérthető tájékoztató itt érhető el.

Amiben egyetértés volt

Ellenszavazat nélkül ment át az a rendelet, ami szerint fakivágás esetén magasabb ökológiai értékkel bíró fákkal kell pótolni a kivágottat, ahogy az a rendeletmódosítás is, mely az új jogszabályokhoz igazítja a településképi arculati kézikönyvet és a településtervi szabályozásokat. Ugyancsak egységesen megszavazták azt a szervezeti tagozódási rendeletet, mely a hivatal belső átalakítására vonatkozik, és sem többletforrást, sem létszámbővítést nem igényel.

Egy 2018-as önkormányzati rendeletet is módosítottak az ülésen a Polgármesteri Hivatal felvetése nyomán, ami az anyakönyvvezetők munkadíját emelte azokra az esetekre, amikor hivatali munkaidőn kívül vagy külső helyszínen végeznek munkát, s ennek megfelelően a többletszolgáltatás díját is növelték. A Fidesz-KDNP frakciója részéről a munkadíj emelése elfogadható, ám a szolgáltatási díjemelést nem támogatták, Szilágyi Demeter fideszes képviselő szerint ezt a befolyó összegekből kellene kompenzálni.

Ugyancsak döntöttek a jövő évi költségvetés egyes kötelezettségvállalásairól: az egyik a Losonci tér megújításának beszerzéseihez kapcsolódik, a másik a 2023-as évi földgázbeszerzési szerződésekhez, együtt mintegy 220 millió Ft értékben. Ezek a fedezetbiztosításokról szóló döntések is csont nélkül mentek át, ahogy a lakásfelújításokhoz kapcsolódó bérlői felújítások visszatérítéséről szóló határozati javaslat is.

… és amiben nem

Nem volt ekkora egyetértés a jövő évi részvételi költségvetésről szóló határozat elfogadásakor, mely 180 millió forintot irányzott elő a 2023-as évre – 30 milliós többletet az infláció indokolt, míg további 30 millió forintot az elfogadott projektek egyéves fenntartását biztosítja. Ez utóbbi most is létező kiadás, és ezúttal ezt is a részvételi költségvetés keretei közé tették át, hogy ne csak a megvalósítás, hanem a fenntartás költségeivel is tudjanak számolni majd a program részvevői, az ötletgazdák. A részvételi költségvetés lebonyolítására is javasoltak plusz 5 millió forintot.

Már az előző KT-ülésen is éles vita volt a részvételi költségvetésről, Vörös Tamás fideszes képviselő fel is vetette, van-e olyan kitűzött célszám, amely a részvételi költségvetésben szavazókra vonatkozik. Udvarhelyi Tessza, a Közösségi Részvételi Iroda vezetője válaszában elmondta, örülne, ha 1400-1500 szavazó lenne jövőre, de már az 1000 feletti szám is elfogadható növekedést jelentene.

Az KT-ülés egy másik témája, amiben nem volt egyetértés, egy díjemelési tétel volt, mely egyes szociális gondoskodási díjakat érint. Az ellátottak hozzátartozóinak kérésére az értelmi fogyatékosok nappali ellátását igénybe vevők közétkeztetési térítési díját eltörölnék, míg a javaslat szerint egy bizonyos jövedelemhatár felett a bölcsődei, valamint az idősek nappali ellátásában az étkezési díjak nőnének a jövőben.

Szili-Darók Ildikó elmondta, nem szívesen fordultak a díjemeléshez, de kénytelenek megtenni, mert az élelmiszerárak olyan mértékben emelkedtek, hogy muszáj volt emelni. Ugyanakkor kimondottan figyeltek arra, hogy a házi szociális gondozásnál ne emelkedjenek a gondozási tételek, noha indokolt lenne. De a gondozási díjak emelése nagyobb terheket róna a kerületi családokra. Az értelmi sérülteknél eddig is ingyenes volt a gondozási díj, és mivel 19-20 személy érintett, akkora többletterhet nem ró a kerületre, így az is belefér, hogy az étkezési díjaikat is eltöröljék. Dönteni kellett az idősek átmeneti otthonában élők étkeztetésének nyersanyagnormájának emeléséről is.

A Fidesz-KDNP frakciója nem fogadta el a díjemelést, ők úgy módosítottak volna, hogy a bölcsődei térítési díjak normái emelkedjenek, de maguk a térítési díjak nem, ezt szerintük a kerület stabil gazdálkodása indokolná.

Egységes szabályozás a mikromobilitási eszközökre

Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok egyik politikai zászlóshajója a mikromobilitási eszközök okozta problémák (rollerkáosz) kezelésére megálmodott mikromobilitási pontok intézménye. Vörös Tamás fideszes frakcióvezető szerint nem egyeztettek a lakókkal a tekintetben, hogy hol legyenek kialakítva a pontok, különösen annak fényében, hogy parkolóhelyek szűnnek meg a mobilpontok létrehozásával: „Nem sikerült az egyeztetéseket lefolytatni, így ha a problémák felmerülnek, akkor az már csak utókezelés lesz.” Az anyagi számításokat is hiányolta Vörös: „Nem tudjuk, milyen költségkerettel lettek ezek kijelölve, azt sem, hogy a parkolóhelyek megszűnése mekkora bevételkiesést jelent, ha azt mondják, hogy semennyit, az nonszensz, egyébként is hányavetiség, szakmaiatlanság övezte az egész projektet” – mondta.

Válaszul Szarvas Koppány Bendegúz momentumos képviselő azt mondta, hogy Vörös véletlenszerűen kiragadott adatokkal „kerékkötősködik”, egyeztetés pedig volt: „Én vállaltam az egyeztetést a körzetek egyéni képviselőivel, de a fideszesek nem jeleztek vissza. Ha elzárkóznak a párbeszédtől, akkor miért beszélnek úgy, mintha nem történt volna meg a kapcsolatfelvétel?” – kérdezett vissza.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (Józsefváros Jövőjéért frakció) szerint a szolgáltatóktól pénzt fognak beszedni, amivel utófinanszírozhatják a létrehozás költségeit. Ő is tud olyan társasházról, ahol valóban zavarja a lakókat, hogy a kapujuk előtt lett egy mob pont, erre a Dobozi utcát hozta fel példának, de szerinte az önkormányzat kész a korrekcióra: „Szóljanak a lakók, gyűjtsük össze ezeket a problémásabb helyeket, és akkor tudunk korrigálni” – mondja.

Sántha Péterné (Fidesz-KDNP) felhozta, hogy a Mátyás tér 4. szám előtt a mikroponttól sem a mentő, sem a taxi, sem a tűzoltó nem tud megállni, ezt az észrevételt pedig május óta nem is vizsgálták. Pikó András azt válaszolta, a katasztrófavédelemmel előzetesen egyeztetve volt, a tűzoltók ezek szerint tudják majd használni a tűzcsapot, a közeli Tavaszmező utcában pedig a mentő meg tud állni.

Gondos Judit (Fidesz-KDNP) szintén ezzel a közterülettel kapcsolatosan jegyezte meg, hogy balesetveszélyes, mivel kanyarban helyezkedik el, ahol még zebra van is, megállnak a biciklisek, nem belátható a kanyar: „Mindenképp javaslom az újragondolását, hogy áthelyezzék.” Rádai Dániel alpolgármester erre azt válaszolta, hogy a Mátyás téri pont a BKK és Budapest közút által lett engedélyezve, ráadásul itt korábban parkoló volt:

– kérdezte.

Gondos ekkor általánosabb vizekre evezett, az anyagiakról kezdett beszélni, miszerint amikor egy társasház havi 3-500 ezer forintot fizet a parkolásért, és 2-3 parkolóhelyet kér területfoglalásra, akkor ezt az említett 59 ponttal felszorozva (ennyi mikromobilitási pont létesült Rádai szerint), több mint 200 millió forint fog befolyni bevételként az önkormányzatnak.

Rádai szerint pontonként havi 5-600 ezres bevétellel számolhat az önkormányzat: „Szerintem több bevétel folyik így be ezekből, mintha parkolók maradtak volna, de ezt majd kimutatjuk pontosan.” Végül elméleti okfejtésbe kezdett: „Ha egy ilyen ponton le van rakva mondjuk 5-6 roller és 3 bicikli, az azt jelenti, hogy azon a 10 négyzetméteren sokkal többen férnek el, mintha csak egy autó állna ott.” 11 igennel és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadták.

Propagandalap és JKN-forrásbővítés

A JKN működésének biztosításához 42 millió forintnyi többletfedezet biztosítása szükséges, erről szavaztak a képviselők. Pikó András részletezett is néhány tételt, például hogy a magyarkúti tábor tetőszerkezetének javítása szükségessé vált és a Horváth Mihály téri jégpályát is biztosítani kell.

A fideszes Szilágyi Demeter rákérdezett, hogy miért van a tető felújítására szükség, ha az már ki lett javítva a közelmúltban. Alexa György István, a JKN operatív igazgatója elmondta, a 2022-es üzleti tervben már jelezték, hogy a teljes tetőt kell megjavítani, korábban 2,5 milliót költöttek erre, de csak a tető bizonyos részein végeztek munkálatokat. „Mindenki tudta, hogy ez nem elég, ez részleges felújítás volt, a tető többi része zsindelyes, el van mohásodva, nem kizárható a beázás veszélye” – mondta.

A Józsefváros Újság nyomtatott verzióját előállító nyomdai cég az energiaárak emelkedése és az euró magas árfolyama miatt jelentős áremelést jelzett. Szilágyi Demeter lapszámcsökkentést vagy oldalszámcsökkentést javasolt kompenzációként: „Ha csökkenteni kell a kiadásokat, akkor azt senki nem bánta volna, ha lemarad egy lap egy olyan propagandaújságból, aminek semmilyen hozzáadott értéke nincs.”

Alexa elmondta, hogy nem kap pluszforrást a lap, átcsoportosítási engedélyt kértek az újság online verziójának rovására, technikai módosításról van szó. Elmondta még, hogy a Horánszky utca 13. alatti JKN-épület teteje beázott, az elektromos vezetékekből csorog a víz a 2. emeleten, ennek javítására 17 milliós ajánlatot kaptak.

Szilágyi szerint látványos a JKN körüli zűrzavar, ezért

Egry Attila (Fidesz) szerint is nagyon komoly, strukturális átalakítást kell elvégezni a JKN esetében. 11 igennel és 4 nemmel a javaslatot elfogadták.

Energetikai pályázat

Az önkormányzat csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors), és elfogadta a csatlakozással járó vállalásokat. A Polgármesterek Szövetségének fő célkitűzése, hogy a városok 2030-ig 40%-kal csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat.

Borbás Gabriella, a Kerületgazdálkodási Ügyosztály vezetője részletezte, hogy milyen témákban lehet pályázni: kapacitásfejlesztés, épületállomány energetikai paramétereit összegző adatbázis létrehozása, épületállomány felmérése, energiahatékonyságot növelő beruházások kivitelezése, energiaközösségek létrehozása, kommunikáció, szemléletformálás stb.

Szilágyi Demeter rákérdezett, vajon mi lesz ebben az esetben a végtermék: „Egy újabb stratégia, intézkedési terv, kézikönyvek fognak megérkezni ezeken az összegeken, nem konkrét felújítások” – mondta.

Erőss Gábor alpolgármester szerint ezek viszont valódi feladatok: „Először auditot kell végezni, fel kell mérni a 100-as házakat, fel kell mérni az önkormányzati intézményeket energetikai szempontból, elő kell készíteni a beruházások feltételeit, egyrészt műszaki tervezéssel, másrészt kapacitás építéssel is az önkormányzat részéről, hogy hatékonyan tudjuk felhasználni a támogatást” – fejtegette. Borbás elismerte, ezek valóban inkább „szoft” programok, de vannak „hard” részei is: „Napelemeket fogunk telepíteni beruházás jelleggel és okosmérőket telepítünk különböző épületekre.” Ez nem győzte meg Szilágyit. „Lesz még egy stratégiánk, meg szemléletformálás, meg kommunikáció, de nem tudom, hogy szükséges-e egy újabb kézikönyv. Az nem előremutató, finanszírozunk olyan szervezeteket, amik kedvesek önöknek” – mondta.

A javaslatot 10 igennel 4 tartózkodással elfogadták.

Óvodai beszámoló

Erőss Gábor kezdte: felsorolta a Befogadó Óvodák vívmányait és megemlítette, hogy csökkent az ovis elvándorlás a kerületből, talán még nőtt is az óvodások száma.

Sántha Péterné rákérdezett, vajon mit ért azon, hogy nőtt a létszám, hiszen csoportlétszám-emelést nem kértek: „Bízzunk benne, hogy következő beiratkozásnál nem csökken a számuk, hanem legalább stagnál.” Erőss szerint nem a csoportok száma, hanem létszáma bővült: „A kapacitáskihasználás javult, sikerült megállítani a gyerekszám csökkenését.” A javaslatot 13 igennel elfogadták.

Erőss Gábor azt is elmondta, hogy a fűtési szezonban az ovis csoportszobákban 22, a tornateremben pedig 20 fokos maximális hőmérséklet lesz:

„józan kompromisszum az energiatakarossági szükségletek biztosítása érdekében”.

14-en szavaztak igennel.

Menstruációs szabadság

Ez a javaslat az önkormányzat kötelékében dolgozókra vonatkozik. Jogi szabályozás hiányában a szabadság nem alanyi jogon járna, megállapításához orvosi igazolás kelllene arról, hogy a menstruációs időszak alatt a normál, enyhe lefolyású fájdalomnál erősebb fájdalmakat kell átélnie a munkavállalónak. Szilágyi Demeter szerint a home office elrendelésével szerencsésebb lett volna rendezni ezt a kérdést. 10 igennel elfogadták a javaslatot, a Fidesz nem szavazott.

Szociális intézményekkel történő együttműködés

Ez az együttműködés már a korábbi években is megvalósult, ez a javaslat a szervezetek „Életmentő Pont” nevű programjának folytatásáról szólt.

Az idei télen a BMSZKI Könyves Kálmán körúti – Éjjeli Menedékhely és Nappali Melegedő – épületének földszinti, jelenleg használaton kívüli helyiségében alakítanak ki egy ilyen pontot, ezért szükséges, hogy a képviselő-testület határozatot hozzon a BMSZKI-vel és a Menhely Alapítvánnyal történő együttműködési megállapodás megkötéséről. Az önkormányzat önként vállalt feladatként biztosít 12,8 millió forintot a BMSZKI-nak a vállalt szolgáltatások ellenértékeként. Szilágyi Demeter nem volt elégedett: „Korábban is kifogásoltam az erre elköltött pénzek átláthatatlanságát, többször is kértem tájékoztatást, de érdemben nem kaptam választ, az ügy fontos, kezelésének módja viszont nem a megfelelő, ezért tartózkodni fogok a szavazástól.”

A javaslatot 11 igennel és 3 tartózkodással fogadták el.

Készítette: Ádám Judit, Pálinkás János és Bujdosó János

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf