Az ülés elején a testület egyperces néma felállással emlékezett meg a 85 évesen elhunyt józsefvárosi díszpolgárról, 1956-os hősről, aki 200 napot várt a börtönbe a halálos ítélet végrehajtására, végül életfogytiglani börtönbüntetéséből 1970-ben szabadult. Ahogy korábban megírtuk, két képviselő, a momentumos Hermann György és Szarvas Koppány Bendegúz kint megvárta az egyperces néma tiszteletadást, ezzel fejezvén ki erkölcsi fenntartásait Wittner 1989 utáni politikai pályafutása iránt.
Az ülés első pár órája innentől úgy zajlott, hogy Vörös Tamás fideszes frakcióvezető kommunistázta és náciszövetségesezte a két képviselőt, akik szerinte kiiratkoztak a nemzeti minimum konszenzusából, és akár nála volt a szó, akár nem, tegezve a közélet elhagyására szólította fel őket.
Az 1. napirendi pont a VIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének kinevezése volt, amihez a képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Mi is beszámoltunk róla, hogy a kerületi kapitányságvezetőt, Molnár Gábor rendőr alezredest XV. kerületi kapitánynak nevezték ki, és helyébe Seres Ernő rendőr ezredest, II. kerületi kapitányt nevezték ki.
Seress Ernő ezredes rövid beszédben mutatkozott be Pikó András polgármester kérésére „Józsefváros közönségének”. Mint elmondta, 1991-ben Józsefvárosban kezdte meg rendőri szolgálatát, 1999-ben került a II. kerületi kapitányságra, ahol 23 évet töltött el, 12 évet a kapitányság vezetőjeként. Augusztus 1-vel került a józsefvárosi kapitányság élére, ahol szerinte két dolog nem változott 1991 óta: a rendőri állomány elkötelezettsége, hivatástudata, valamint a rendőrség és az önkormányzat szoros együttműködése.
Kiemelt feladatként kezeli a drogterjesztők elleni fellépést, a gyors és eredményes rendőrségi reagálást bűncselekmények esetén, a térfigyelő rendszer folyamatos üzemelését és még hatékonyabb működtetését, továbbá az állomány stabilitásának megtartását, amiben az önkormányzat is évek óta támogatja a rendőrséget. Szándékában áll az önkormányzati képviselőkkel egyenként is megbeszélni, hogy a területükön milyen problémák vannak, a megoldásukban hogyan tud a rendőrség hatékonyabban részt venni.
Veres Gábor (MSZP) azt kérdezte a kinevezett kapitánytól, volt-e ideje áttekinteni a kerületi helyzetet, míg Erőss Gábor alpolgármester a családon belüli erőszak és a környezetkárosítás bűncselekmények kezeléséről érdeklődött. (Lapunk eddig nem kapott engedélyt arra, hogy interjút készíthessen az új kapitánnyal.) Seress Ernő azt mondta, a családon belüli erőszak nehezen feltárható bűncselekmény, amit érzékenységgel és a társszervekkel együttműködve próbálnak megközelíteni, a környezetkárosítási ügyek pedig speciális szakértelmet igényelnek, a rendőrség dolga itt elsősorban a tények rögzítése, aminek alapján szakvélemény készülhet a büntetőeljárás lefolytatásához. A másfél hónap nem volt elég mindennek az áttekintésére, mondta, az év végére azonban teljes képe lesz és pontos tervvel tud majd nekilátni a 2023-as évnek. A célokban nem, de a szakmai megoldásokban várhatók változások.
A döntés előtt – egyébként megadták a hozzájárulást a kapitány kinevezéséhez – a frakcióvezetők megköszönték Molnár Gábor eddigi munkáját és támogatásukról biztosították az új kapitányt. Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) külön hangsúlyozta, hogy számíthat a segítségükre Seress Ernő, majd Szarvas Koppány Bendegúz (Momentum) szavaira is reagált, és megint lekommunistázta a fiatal képviselőt.
A 2. napirendi pont a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetéséről a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) kötött megállapodás volt. Az Önkormányzat és a BRFK szerződésének lényege a térfigyelő szolgálatban szervezői feladatot ellátó munkatárs díjazásának havi 80 ezerről 150 ezer forintra emelése az év utolsó négy hónapjára. Ez belefér a térfigyelő-rendszer üzemeltetésének 65 millió forintos keretösszegébe, azon nem kell emelni.
Az előterjesztést vita nélkül, egyhangú döntéssel elfogadta a képviselő-testület.
A 3. előterjesztés az Önkormányzat 2022. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet második módosítását indítványozta. Számos pontot érint a javaslat, ami alapján összességében a működési kiadások 618 millió forinttal növekednek, míg a felhalmozási kiadások 300 millió forinttal csökkennek, a finanszírozási kiadások pedig 61 millió forinttal nőnek – így összességében 379 millió forinttal lesz több a kiadás.
Pikó András előterjesztőként arról beszélt, hogy a módosításra a megnehezült gazdasági helyzetben kerül sor, ami nemcsak a lakosságot sújtja, hanem az önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozza, így például sok önkormányzat olyan helyzetben van, hogy a gáz- és áramellátásra még ajánlatot sem kap a kereskedőktől, és intézményeik bezárásáról kell döntsenek a téli idényre. Józsefváros azonban nem tervez intézménybezárásokat, és érvényes gázszerződése van 2024-ig.
Pikó szerint Józsefváros elég erős és „válságálló”, hogy a megkezdett fejlesztéseket folytassa, továbbra is segítséget tudjon nyújtani polgárainak, de a rezsikiadásai jelentősen nőttek, és a dolgozók elértéktelenedő munkabérét is szükséges kiegészítenie.
Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, mi indokolja a hivatal létszámának 4 fővel való bővítését, és hogy miért kell 2 millió forintot költeni a Google által szolgáltatott levelezőrendszerre. Vörös Szilvia aljegyző válaszolt, miszerint 3 főt az anyakönyvi hivatalban kell felvenni a megnövekedett munkára a kerületi kórházak által okozott többletmunka miatt, továbbá az országos anyakönyvi rendszerben más önkormányzattól ide érkező 56 ezer feladat elvégzésére. Egy ember pedig a Részvételi Irodán fog kommunikációs feladatot ellátni.
A levelezőrendszert a JSZSZGYK 255 munkatársa használja, mondta az intézményvezető, ezért maradniuk kell a Google rendszerében, amit eddig ingyenesen használhattak, szeptembertől azonban fizetőssé vált.
Sátly Balázs (Momentum-Párbeszéd) kérésére Printz János Károly könyvvizsgáló számolt be arról, hogy az előterjesztésben foglaltak megfelelnek a törvényes kritériumoknak.
A vitához Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) megszólalása adta a hangütést, aki szerint a Részvételi Iroda akárhány munkatársat felvehet, az úgyis a polgármester kampányolását szolgálja. Szerinte a Google előfizetés is felesleges, mert a 255 munkatárs anyagát „pillanatok alatt” át lehet tenni az önkormányzat tárhelyére. (A JSZSZGYK vezetője erre az évre kérte az előfizetést, hogy átgondolhassák, mire tudnának áttérni esetleg.) „De nálam informatikában jártasabbak meggyőzhetnek az ellenkezőjéről”, jelezte Vörös. Sátly Balázs (Momemtum-Párbeszéd) erre úgy reagált, hogy sorra vette, mire van fedezet ebben a költségvetésben, 100 lakás felújítására például, és hogy nem arról szól, mit zárnak be. És leállították a rezsiszivattyút is, utalt az RFV-ügyre:
A kialakult vitában a képviselők többsége bekapcsolódott, főleg azt hangsúlyozták, hogy a jelen gazdasági helyzetben és az önkormányzatokat sújtó kormányzati elvonások mellett milyen nehéz egy ilyen feszített költségvetést összeállítani. A költségvetés módosítását elfogadták.
4. napirendi pont: 2,6 millióval emelték a részvételi költségvetés összegét. A józsefvárosi önkormányzat a 2022-es költségvetéséből 120 millió forintot különített el részvételi költségvetésnek, aminek lényege, hogy az itt élők mondhatták meg, mire költsék el ezt az összeget. Ehhez kapcsolódóan az önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának (KRI) munkatársai fórumokat, ötletbörzéket tartottak, ahol a lakosság közösen ötletelhetett, együtt gondolkodhatott. A beadott ötletek szakmai elbíráláson mentek át, a relevánsnak ítélt tervekre szavazhatott a lakosság. A közönségszavazás alapján a nyertes ötletek 2,6 millió forinttal haladják meg az eredetileg kijelölt összeget. A többletköltség megszavazását kérte az előterjesztő Pikó András polgármester.
A napirendi pont vitájában jócskán eltávolodtak az indítvány tartalmától: Szilágyi Demeter (Fidesz-KDNP) a KRI relevanciáját vonta kérdőre. Kifejtette, nem érti, mi értelme fenntartani egy olyan szervezetet az önkormányzaton belül, ami összesen 685 embert tudott bevonni a folyamatba (ennyien vettek részt a részvételi költségvetés szavazásában), holott éves szinten 50 millióba kerül a fenntartásuk. Elmondta, szerinte az önkormányzat kívánt célja – az emberek megszólítása és bevonása – nincs egyenes arányban a befektetett energiával és erőforrásokkal. Szerinte ilyen eredmények mellett a KRI nem fenntartható.
Sátly Balázs (Momentum-Párbeszéd) reakciójában kifejtette, úgy véli, jó az irány, miszerint minél szélesebb körben kell bevonni a polgárokat a döntési folyamatokba. Elismerte, van még munkája abban az önkormányzatnak, hogy ez hogyan valósítható meg minél hatékonyabban. Mindenesetre ez hosszú folyamat, mondta, főleg, mert nem volt hozzászokva a lakosság, hogy kikérjék a véleményét. Szerinte ez hibás hozzáállása volt a korábbi vezetésnek, míg a jelenlegi önkormányzat azt a következtetést vonta le, érdemes az itt élőket megkérdezni.
Egry Attila (Fidesz-KDNP) nem volt olyan szigorú, mint párttársa, elmondta, a mostani vezetés kezdeményezésén dolgozni kell, nem beszántani, majd emlékeztetett, korábban is meg lettek kérdezve a lakosok, például egy-egy közpark kialakításánál. Úgy véli, a nyertes ötletek jórészt olyan feladatokra vonatkoznak, olyan fejlesztésekről szólnak, amiket a fővárosnak kellene elvégeznie és kifizetnie, nem a kerületnek.
Rádai Dániel alpolgármester úgy reagált: „Járatlan úton indultunk, azon az úton végigmentünk, és az eredmények magukért beszélnek.” Meglátása szerint a lakosságnak korábban nem volt még alkalma arra, hogy ennyire részletekbe menően belelásson az őt szolgáló beavatkozások, beruházások folyamatába. Úgy fogalmazott, aki a KRI munkáját megkérdőjelezi, az vélhetően Józsefváros közéletében az elmúlt időben korlátozottan vett részt.
Pikó András szintén kiállt a KRI tevékenysége mellett, kiemelte, az irodának köszönhető a kerületi zöldszám létrehozása, működtetése, az évi 20-25 lakossági fórum megszervezése, ahogyan az évi 10 lakossági konzultáció megvalósítása is, amelyekből kiderül, milyen döntéseket várnak az itt élők az önkormányzattól. De a KRI munkatársai részt vesznek a JGK több projektjében is, szervezési munkát látnak el. A részvételi költségvetésnél sokkal több és fontosabb munkát végeznek, erre pedig szükség van – összegezte a polgármester.
A napirendi pontra az ellenzék ugyan nemmel szavazott egységesen, a javaslat minősített többséggel elfogadásra került.
A 6. napirendi pont a közterület-használati díjak újraszabályozása volt. Hatályon kívül helyezik az új ingatlanberuházásoknak adható közterülethasználati-díj-kedvezményt (a mértéke 50-25% volt), vagy az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges közterület-használat (nem önhibáján kívüli) 30 napon túli díjmentességét. Immáron nem lesz ingyenesen használható teraszként két parkolónyi hely a vendéglátó teraszok részére, csak egy, a második már havi 60 ezer forintba kerül majd.
Műemléki felújításoknál sem lesz ingyenes a közterület-használat, csak a homlokzat előtti szakasz. Kiterjesztik a díjmentességet az önkormányzati cégek és szervek feladatvégzésére. Drasztikusan megnő a benzinkutak által fizetett közterület-használati díj (havi 1200-ról 5000 Ft/m2 összegre), ez egy kutat érint a Kálvária térnél, de a kioszkok, asztali árusok, fenyőfaárusok, mozgóboltok, vendéglátó teraszok, téliesített teraszok díja is nő. Emelkedik az építési konténerek és a reklámhordozók közterületi díja is. Az utcazenélés viszont ingyenes lesz. A mikromobilitási pontok használatáért is fizetni kell havi 800 forint/eszköz díjat.
Az előterjesztést Pikó András egy harmadik paragrafussal egészítette ki, fel is olvasta a saját módosítását, „de ezt őszintén most én sem értettem”. Vörös Szilvia aljegyző röviden elmagyarázta, hogy önkormányzati érdekek miatt is lehet korlátozni a közterület használatát, ez hiányzott eddig a rendeletből, ez az önkormányzat tekintélyét növeli a partnerek előtt, és segít megvédeni az önkormányzati zöldterületeket.
Vörös Tamás fideszes frakcióvezető arról beszélt, hogy konjunktúra idején jogos lehet díjat emelni, nehéz helyzetben viszont nem, és mivel a költségvetés stabil, nem is indokolja semmi az emelést. Módosító javaslatuk, hogy ne csak az kapjon ingyen 10 m2 közterületet, aki parkolóhelyen létesít teraszt, hanem mindenki, aki teraszt nyit, minden maradjon a tavalyi áron, kivéve a benzinkútra vonatkozó díj, abban egyetértés van.
Veres Gábor, a Józsefváros Jövőjéért frakció vezetője szerint az emelés nem éri el az infláció mértékét, a teraszos emelésnél is 2750-ről 3000 forint/m2-re nő a díj. Mivel állami segítségre nem számíthat a kerület, mondja Veres, valamiből fenn kell tartani a rendszert. És sok szegmensben nem változik a díj.
Rádai Dániel alpolgármester szerint sincs szó drasztikus emelésről, és felhívta a figyelmet, hogy egy parkolóhely több bevételt termel az önkormányzatnak, ha vendéglátó teraszként funkcionál, mintha parkolóként díjat szednének róla.
Először a fideszes módosítóról szavaztak: nem fogadták el (a Józsefváros Jövőjéért frakció tartózkodott), majd az eredeti előterjesztésről: ezt elfogadták.
Megváltozott a parkolási rendszer is a kerületben, ez volt a 7. napirendi pont. Ahogy az előterjesztés rámutat, 2021-ben összesen 11 957 parkolóhely volt a kerületben (1547 a fővárosé, 10 410 a kerületé), és 2021-ben 10 453 első és 1255 második autóra adott ki a kerület ingyenes parkolási engedélyt, ami szeptemberre átlépte a 12 ezret. De emellett csak minden harmadik lakosnak van autója, és minden negyedik lakáshoz adnak ki kedvezményes engedélyt. Át kell tehát gondolni a rendszert: a cél a lakók és kerületben dolgozók számára rendelkezésre álló szabad terület növelése, a parkolóhely-keresgélés idejének csökkentése, s támogatni a mobilitást, felszabadítani a közterületeket „demokratikusan”. Az új rendelet szerint a három fővárosi zónában 2-2 díjszabás lép életbe első és második autóra.
- A zóna: 2500 forint/hó (első autó), 6500 forint/hó (második autó)
- B zóna: 2000 forint/hó (első autó), 5000 forint/hó (második autó)
- C zóna: 1500 forint/hó (első autó), 3500 forint/hó (második autó)
Akinek megmarad a teljes ingyenesség: tartósan betegek, rendszeresen járóbeteg-szakellátásra járók vagy arra ide érkezők. A nagycsaládosok az első-második autóra kevesebbet kell fizessenek, ahogy a nyugdíjasok is.
Az új építésű házak lakói pedig nem igényelhetnek helyi (csak fővárosi) parkolási kedvezményt, mert nekik az ingatlanon belül kell a törvény szerint biztosítani parkolóhelyet.
Az ülés legfontosabb napirendi pontjának nevezte Pikó András ezt. „Fenntarthatatlan és senkinek sem jó” a jelenlegi rendszer, jelentette ki, a lakosoknak port, zajt, bűzt hoz, és az autósokat támogatja a kerület. De ez a rendszer még nekik sem jó, a parkolóházak üresek, mert az ingyenes parkolás miatt nem éri meg ott tartani az autókat, és van ügyeskedés is, akár tucatnyian is bejelentkeznek egy lakásba, hogy azért kerületi parkolási engedélyt kapjanak. A parkolóhelyekért folyó „vadászat”, az esetenként akár tízperces körözés éves szinten 40 ezer forintnyi plusz benzinköltséget is jelenthet egy autósnak. Egy felmérés szerint a helyi autósok fele is támogatja a méltányos hozzájárulást. A maximális havi díj 2500 forint, hét BKV-jegy ára. Rádai Dániel azt fejtette ki, hogy ez az intézkedés egy nagyobb rendszer része, az Élhetőbb Józsefvárosért koncepció megvalósulása, történelminek nevezte a lehetőséget.
Miért a helyiek állják az önkormányzati célok megvalósulásának számláját, milyen konkrét pluszszolgáltatásokat kapnak a díjért, és mi garantálja, hogy meg tudnak állni a lakóhelyük közelében, kérdezte meg Vörös Tamás. Továbbá hány új parkoló jött létre 2019 óta, valamint lesz-e P+R parkoló a kerületben, és hol a hatástanulmány.
Rádai Dániel válaszolt ezekre: nem a helyi lakók állják a költségeket, továbbra is jelentős támogatást ad a kerület és a befolyt összeget nem csak parkolásra fordítja majd. Lesznek kizárólagosan lakossági parkolóhelyek is, erről is kérdezett Vörös. Senki nem ígérte, hogy P+R parkoló létesülne, nem is kéne belvárosba ilyen Rádai szerint. Külföldi és vidéki városokban sincs ingyenes parkolás, „ez egy fővárosi anomália volt”. Rádai ígéri, monitorozzák az új rendszert, és változtatni-módosítani fognak, ha kell. 2022-ben 1592 (egy háztartáson belüli) második autó volt a kerületben.
Rádai elismerte, a kerületben nem végeztek hatástanulmányt, de rengeteg külföldi tapasztalat áll rendelkezésre, ami azt mutatja: 10%-os díjemelés 3%-kal csökkenti a parkolóhely-keresletet. Emellett elmondta, a fővárosi parkolási rendelet alapján eddig is lakásonként 2 autót lehetne csak ingyenesen parkoltatni. Sátly Balázs azt említette fel, hogy az ingyenes parkolás ötlete harmadannyi autóra lett tervezve.
Vörös Tamás szerint ez egyszerű sarcszedés, autósüldözés folyik. Veres Gábor szeretné, ha rögtön elkezdődne a kizárólagosan lakossági parkolási helyek kijelölése (a meglévők 30%-án), és negyedéves matricák létrehozását is kérték, ez be is került az előterjesztésbe. Frakciótársa, Camara-Bereczki Ferenc Miklós emellett az iskolák, óvodák előtt rövid megállásra módot adó parkolóöblök kialakítását is kérte, Rádai erre ígéretet tett.
Erőss Gábor alpolgármester a szmogszennyezésre és annak visszaszorítására hívta fel a figyelmet. Gondos Judit fideszes képviselő azt hozta fel, hogy a mikromobilitási pontok rengeteg parkolót vettek el, Rádai Dániel rámutatott: 12 000 parkolóból 50 szűnt meg emiatt. Egry Attila azt sérelmezte, hogy az anyagot nem szakértők készítették, és az ülésen nincs jelen szakértő. Rádai szerint a 13 közreműködő közül 1 politikus. Nem volt módosító indítvány, a testület 11-5 arányban elfogadta a rendeletet, és a parkolási stratégiát is ugyanilyen arányban.
A 8. napirendi pont a személygépjármű- és kerékpár-elhelyezési kötelezettség teljesítéséről szóló rendelet módosítása volt. A Csarnoknegyed, Corvinnegyed, Magdolnanegyed, Orczynegyed és Losoncinegyed területére kiterjedő rendelet szerint, amennyiben épületen vagy telken belül nem oldható meg parkoló és kerékpártároló kialakítása, az pénzben megváltható. A covidjárvány alatti vészhelyzetben moratórium vonatkozott a díjak emelésére. A rendelet most részleteiben is módosul, és meghatározták a megváltás új díjait is, ami akár 7 millió forint is lehet, ha egy új ház úgy épül meg, hogy az autók felének nem épül parkoló az ingatlanon belül.
Rádai Dániel alpolgármester hozzászólásában elmondta, hogy újrarendezték ezt a kérdést és a díjakat is felemelték. Vörös Tamásnak és Ferencz Orsolyának (Fidesz-KDNP) voltak kérdései: figyelembe vették-e a rendeletnek az ingatlanárakra való hatását, megkaphatják-e a háttérszámításokat, és hogy ki illusztrálta a beterjesztést. A kérdésekre Rádai Dániel válaszolt, jelezve, hogy a rendeletnek, ahogy azelőtt sem volt, most sincs ingatlanpiaci vonzata. Ezzel Vörös nem értett egyet, nem fogadta el Rádai válaszait, kettejük közt folyt a vita egy ideig, amíg Pikó András le nem zárta. A módosítást elfogadták.
A 9. napirendi pont témája az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotásához szükséges döntések elfogadása volt. Az új rendszer lényege, hogy egyszerűbb, jobban illeszkedik a háztartások teherbíró képességéhez. Megszűnik az az anomália is, hogy ezer forint jövedelemkülönbség akár 3-4 ezer forintos lakbérkülönbséget eredményezzen, kiszámíthatóbb lesz a lakbér megállapítása. Szili-Darók Ildikó alpolgármester, előterjesztő azt jelezte, most nem a rendeletet fogadják el, hanem a társadalmi vitára való előterjesztést.
Pikó András elmondta, hogy a már kész rendeletet a kormányhivatal visszadobta, mert a címét nem találta megfelelőnek, ezért ismét vitára kell bocsátani, bár hogy mit fognak megvitatni újból, azt nem tudja. Hermann György (Momentum) szólt még néhány szót a rendelet céljáról, majd a határozatot 4 tartózkodással elfogadták.
A 10. pont a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-vel (JGK) kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala volt: a négytagú igazgatóságba Szirti Tibornak, a JGK vagyongazdálkodási igazgató-helyettesének megválasztása a lemondott Nováczki Eleonóra vagyongazdálkodási igazgató helyére, aki más feladatot kapott a JGK-ban. A frakcióvezetők megköszönték Nováczki munkáját. Egyhangú igennel fogadták el a napirendi pontot.
A 11. téma az ingatlanértékesítési pályázat eredményének megállapítása volt. Ez a józsefvárosi 145-ös tömb eladásáról szólt. A napirend tárgyalását adminisztratív közjáték előzte meg, az ülést vezető Pikó András polgármester ugyanis ott szembesült azzal, hogy az előterjesztő zárt ülést kért a (ez szokásos ingatlaneladást ügyeknél annak érdekében, hogy a másik fél számára kényes üzleti információk ne kapjanak nyilvánosságot). A zárt ülést gyorsan megszavazták, némi vita után el is fogadták. Volt egy másik pont is – a díszpolgári jelölések –, amit idevontak, hogy ne kelljen még egy zárt ülést tartani, ezért a napirend számozása is módosult. Mi az eredeti előterjesztésben szereplő számozást követjük, mert az önkormányzat honlapján is így találhatók meg a javaslatok.
Mi már részletesen beszámoltunk a 145-os tömb ügyéről annak kapcsán, hogy az eladott ingatlanok árát mire érdemesebb fordítani:
A 145-ös tömb a Kőris utca 7-es, 11-es, a Kálvária utca 18-as, 20-as, 22-es és a Dugonics utca 14-es, 16-os telket foglalja magába. Ezek egy része üres, az egyiken elhanyagolt üzemépület, három pedig részben még lakott, szanálásra kijelölt lakóház áll. A „SOTE-tömbként” is emlegetett ingatlant 2,9 milliárd forintért vette meg a Semmelweis Egyetem, ahol egészségipari-biotechnológiai tudományos és innovációs parkot hoz létre 38 ezer négyzetméteren, 70 milliárd forintot közelítő összköltséggel 2024-ig. A vételárat már idén megkapja az önkormányzat, így van fedezet arra, hogy a még ott lakó negyven család számára cserelakásokat újítson fel mintegy 400 millió értékben.
A zárt ülésen megvitatták az adás-vétel részleteit, és jóvá is hagyták.
12. napirendi pont: Pályázat fenntartható energetikai beruházások tervezésére. Döntött a testület arról is, hogy Józsefváros részt vesz a „European City Facility – Városok a városokért – helyi fenntartható energetikai beruházások támogatása” című európai uniós felhíváson. A pályázat célja, hogy gyors és egyszerűsített pénzügyi támogatással segítse az önkormányzatokat a helyi nagyobb volumenű fenntartható energiaprojektek beruházási koncepciójának kidolgozásában. A pályázat lehetőséget teremt az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanállomány energetikai szempontú fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára, a lehetséges beruházások körének feltérképezésére és költséghatékonysági elemzésére.
A pályázat nyertesei 100 százalékos támogatást kapnak, vagyis nem kell önrészt biztosítaniuk hozzá – mondta el Erőss Gábor. Hozzátette, a pozitív eredmény esetén a Magdolna- és Orczynegyedet érintően készülnének konkrét tervek, ezek a teljes mértékben önkormányzati tulajdonú, ún. 100-as házakra, és önkormányzati lakásokat is tartalmazó társasházakra, valamint a közintézményekre terjednének ki. A támogatás összege 60 ezer euró.
A 13. napirendi pont a Józsefvárosi Önkormányzat 2022 és 2024 közötti Antikorrupciós Cselekvési Programjának és a 2020–2021-es Intézkedési Tervének beszámolója volt, továbbá a 2023. évi antikorrupciós intézkedési terv elfogadása.
Az önkormányzat mindjárt a megalakulása után, 2019-ben döntött egy átláthatósági program megvalósítása mellett, mert úgy találták, a korrupció széles körben rombolja a társadalmat, aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, az emberi jogok megsértéséhez vezet, torzítja a piacokat és erodálja az életminőséget. Ezért 2020-ban antikorrupciós stratégiát és cselekvési programot fogadtak el 2024-ig, 2020–21-re pedig intézkedési tervet, aminek főbb szempontjai ezek voltak: az információszabadság bővítése, az informatikai lehetőségek kiaknázása, a tulajdonosi szemlélet erősítése a vagyongazdálkodásban, beszerzések és beruházások átláthatóságának növelése és az integritás fejlesztése a közösségi részvétel és a tudásmegosztás erősítésével.
A beszámoló 26 oldalon számol be a megtett és szükséges intézkedésekről. Ezek részletezése elmaradt a vitában (mindenki megkapta előre írásban), Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) kérdése sem erre vonatkozott, hanem hogy a JKN ügyében folyt vizsgálat anyagát vajon mikor hozzák nyilvánosságra. (Erről múlt év októberében írtunk, a cikkben megtalálható a jelentés linkje is, ami nyilvánosan olvasható az önkormányzat honlapján).
Sátly Balázs (Momentum-Párbeszéd) azt válaszolta, a Józsefváros honlapján az átláthatóság menüpont alatt mindenről részletes anyag található. Pikó András pedig azt mondta, minden beszerzésre több pályázó közül választanak vállalkozót, és a rendszer jó működését az is jelzi, hogy olyan is pályázott közbeszerzésre, aki az előző vezetés alatt is nyert, méghozzá ugyanazzal a hároméves árral, „mint az önök idejében”, ami látványosan mutatja a különbséget.
Az antikorrupciós jelentés részleteiről cikkel jelentkezünk nemsokára. A napirendi pontot elfogadták.
14. napirendi pont: jutalom az önkormányzati cégek dolgozóinak. Gyorsan, kérdések és hozzászólások nélkül ment át a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Gazdasági Társaságainak Munkavállalói Napjára vonatkozó javaslat, melynek értelmében az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok – a JGK, a JKN és a RÉV8 – munkavállalói szabadnapot kapnak minden év szeptember 30-án munkájuk elismeréseként, valamint a kollektívákból összesen 10 fő az Év dolgozója díjat is átveheti, ami pénzjutalommal jár.
15. napirendi pont: A Corvin-, Csarnok-, Magdolna-, Orczy- és Losoncinegyed kerületi építési szabályzatának rendeletében javítani kell pár elemet (jelmagyarázat, mellékletek stb.), erről is a testületnek kellett döntenie – megszavazták.
16. napirendi pont: évi 240 ezer forintos támogatás az egyetemistáknak. Ismét szavaztak a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat önkormányzatot illető részének emeléséről. Az évente újrapályázható ösztöndíj célja, hogy támogassák a szociálisan rászoruló érettségi előtt álló vagy már egyetemista fiatalokat. Az ösztöndíj állami és önkormányzati hozzájárulásból áll. A kormányzati rész évek óta változatlanul 5 ezer forint, az önkormányzati támogatás mértékéről a képviselő-testület dönt. Pikóék 2020-ban 10 ezer forintra, 2021-ben 12 ezerre, idén pedig már 15 ezerre emelték az önkormányzati hozzájárulás összegét.
Akik idén adják be a pályázatukat (november 3. a benyújtási határidő), 2023-ban már összesen 20 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak havonta. Az előterjesztő Erőss Gábor alpolgármester elmondta, sok fiatal nem tud a pályázati lehetőségről, s habár nagy segítség lenne számukra, nem élnek vele, ezért az önkormányzat kommunikációján is javítani fognak. Camara-Bereczki Ferenc Miklós képviselő hozzátette, a KRI segítségét fogják ehhez is igénybe venni.
2023-24-es költségvetési döntéseket érintett a 17. napirendi pont. 2024 áprilisáig meghosszabbítják a két közétkeztető céggel (Eurest, FoodHost Catering) kötött szerződést. Négy tagóvoda felújítására különítenek el pénzeket, miután már eldőlt, mely cégek nyerték el a tervezés kiírását. 25 millió forint keretösszegig lehet majd igényelni otthonfelújítási támogatást 50-300 ezer forint közötti összeggel az önkormányzati lakást bérlőknek, nyílászárók felújítására, fűtéskorszerűsítésre is.
Erőss Gábor az otthonfelújítási támogatás, valamint a Baross utca 111-es, a Szűz, a Kun és a Csobánc utcai óvodafelújítás jelentőségéről beszélt, utóbbi majdnem 500 millió forint értékű, a tervek is megvannak már. A szülők megálmodták, az önkormányzat megvalósítja ezeket. Vörös Tamás azért érdeklődik, hogy a közétkeztetési szerződést miért hosszabbítják meg, miért nem írnak ki közbeszerzést erre, amikor lenne rá idő. Sátly Balázs válaszában elmondta, a szerződésben van egy egyéves hosszabbításra vonatkozó opció, ami jó lehetőségnek bizonyult, mert az elszálló élelmiszeráraknál most drágább lenne közbeszerzésen kiválasztani a közétkeztető céget.
Vörös szerint ez azt jelentené, hogy a jelenlegi cégek veszteségesen vinnék tovább a dolgot, ez ellentmondás, és lehetne becsatolni nagyjábóli ajánlatokat ennek alátámasztására vagy cáfolatára. Pikó András szerint a cégnek a meglévő szerződés megtartása érdeke, amivel „megtalálja a számítását”. Megszavazták az előterjesztéseket.
Módosították a JEK, a Szent Kozma Egészségügyi Központ térítési szabályzatát és szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ) is, miután a JEK két új telephellyel bővült, illetve megszűnt az addiktológiai szakrendelés – ez volt a 18. napirendi pont és megszavazták.
A JSZSZGYK alapító okiratát és SZMSZ-ét is meg kellett változtatni, mivel megváltozott a működés kerete, például a Dankó utca 40. alatti VEKOP-iroda a program végeztével a JSZSZGYK-hoz került – ez volt a 19. napirendi pont, megszavazta a testület.
20. napirendi pont: Alapítvány egyedi támogatása. Egyhangú szavazást eredményezett a Moravcsik Alapítvány támogatása. A szervezet évek óta dolgozik a kerületiekért: a pszichiátriai betegek nappali ellátását végzi. Az alapítvány idén nyáron 11. alkalommal rendezte meg a pszichoszociális fogyatékkal élők KI MIT TUD?-ját, július 7-én pedig a döntőjét, ahol Szili-Darók Ildikó alpolgármester védnökként és zsűritagként volt jelen. A megmérettetésen két határon túli látás- és pszichoszociálisan is sérült fiatal továbbjutásáról is döntöttek, akiknek a versenyben maradásához és a döntőben való részvételéhez az utazási és szállásköltséget is biztosítani kellett. Ennek összege 300 ezer forint volt, amit az alapítvány megelőlegezett. Az alpolgármester ezek alapján kérte az alapítvány ugyanezen összeggel történő támogatását. A testület egyhangúlag elfogadta a javaslatot.
21. napirendi pont: A fejlesztések mentén változott a pedagógiai program. Bővültek a kerületi óvodák programjai, idén ősszel indították el például az angol élménypedagógiát az összes tagintézményre vonatkozóan, de az innovációk közé sorolható a korábban bevezetésre került Minecraft-program, a Bűvész-ovi (utóbbi már 2 tagóvodában zajlik) és a Zöld óvodák program is. Ezek alapján változott a Józsefvárosi Óvodák (JÓK) szervezeti és működési szabályzata, valamint a pedagógia programja is. Mivel ennek életbe léptetése okán a fenntartóra, azaz az önkormányzatra többletkötelezettség hárul, szükséges hozzá a testület egyetértése, hozzájárulása is – foglalta össze Erőss Gábor alpolgármester.
Sántha Péterné, a Fidesz-KDNP képviselője bár terjedelmesnek és végső soron jónak ítélte meg az óvodák pedagógiai programját, hiányolta az integrációs és inklúziós stratégia kifejtettségét, habár az ezeket az irányelveket tartalmazó Befogadó óvoda programot már 2021 januárjában elindították. Erőss megnyugtatta, a stratégia elkészült, ám még változóban van az újonnan felmerülő igények szerint. A JÓK vezetője Aissou Erzsébet alátámasztotta az alpolgármester szavait. Elmondta, az ötletelés, annak mentén a projekt fejlesztése folyamatos, nem mellesleg az elmúlt egy évben zajlott a dolgozók módszertani felkészítése is. Megszavazták a határozati javaslatot.
A Roma Parlament civil szervezet működteti a Bura Károly Galériát a Kőfaragó utca 5. alatt, és most újabb helyiséget kapott, erről szólt a 23. napirendi pont: az Üllői út 58. alatti 100 nm-es helyiséggel bővül a kör. Ezt ingyen kapja meg a szervezet, ami a szükséges felújításhoz a fővároshoz fordul forrásért. Itt kortárs roma képzőművészeket mutatnak be műveik és beszélgetős estek által. A testület 1 millió forintos támogatást szavazott meg a Bura Károly Galéria fenntartására. Erőss Gábor kiemelte, hogy fővárosi pénzből jön létre egy roma művészeti tér.
Vörös Tamás azt hozta fel, hogy kerület megszüntetett roma kulturális intézményeket, és (Horváth Aladár vezetésével) egy meghatározható politikai irányú roma civil szervezet nyert most támogatást, ahogy Iványi Gábor is mindig nyer önkormányzati pénzt. Pedig inkább a helyi Roma Kisebbségi Önkormányzattal kéne együttműködni és velük meghatározni a támogatandók körét. Pikó András szerint a Józsefvárosi Cigányzenekar gazdálkodásával volt baj, 90 támogatott emberből a fele nem volt zenész, családi összefonódások voltak. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést akart velük kötni, de ettől elzárkózott a Roma Önkormányzat vezetője, Benga-Oláh Tibor. A zenekart a Fidesz pénzeli innentől.
A kerület pedig a Balogh Lajos Ösztöndíjjal, Jazzfesztivállal, roma referenssel és gyakornoki programmal igyekszik támogatni a roma kultúrát. A Roma Önkormányzattal valóban nem egyeztettek ezekről, de amíg annak vezetője az utcán kiabált Erőss Gábor alpolgármesterrel a Cigányzene Éjszakájának megszervezése miatt, addig ez nehezen elképzelhető. Erőss Gábor arról beszélt, hogy Horváth Aladár 1988-ban kezdte el jogvédő szerepét a pártállam ellen, mindig kiállt a romák jogaiért, és egykor harcostársa volt a roma önkormányzat jelenlegi elnökének Benga-Oláh Tibornak. Vörös Tamás továbbra is a roma önkormányzatnak adott támogatások csökkentését hozta fel, és hogy a romák önkormányzatával kéne együttműködni, mert ők a megválasztott képviselők. A határozati javaslatot megszavazták.
24. napirendi pont: Bérbe adták az ebédlőt. Az utolsó előtti napirendi pont tárgyalása során kiderült, hogy a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium Bauer Sándor utcai Tagintézménye (volt Lakatos Menyhért iskola) épületének egy részét a tankerület bérbe adta a Magyar Pünkösdi Egyház fenntartásában álló Csia Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (korábbi nevén Örömhír Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola) részére. A szerződés határozott idejű, 2022. június 1. napjától 2027. augusztus 31. között érvényes.
Bár az épület tulajdonosa eredetileg az önkormányzat, a köznevelési törvényben foglaltak alapján a tankerület a vagyonkezelője, így megteheti, hogy hasznosítja az épületet. Erőss Gábor elmondta, fájlalják, hogy a tankerület nem úgy döntött inkább, hogy a lassan kiürülő iskolaépületet visszaadják a jogos tulajdonosának.
Az előterjesztésben foglaltak alapján az egyház azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy az iskolaépület ebédlőjét bérbe vennék, mert a diákjaik megfelelő körülmények közötti étkeztetését másképp nem tudják megoldani. Ennek fejében bérleti díjat fizetnek a használat után a tanítási napokra, vállalják a berendezési tárgyak beszerzését, valamint – mivel így már szükségessé válik egy ipari mosogatógép beszerzése –, felajánlották, hogy az összeg kétharmadát (nagyjából 1 millió forintot) állják. A határozatot egyhangúlag elfogadták, miután Erőss azzal zárt, annak elfogadásával az önkormányzat is szert tehet némi bevételre. A szerződés október 1-vel lép életbe, 2023 júniusáig tart, így valamivel több, mint 700 ezer forint bérleti díjat zsebelhet be az önkormányzat a 8 hónapos időtartamra.
Ezzel véget ért az ülés.
Fotók: Mile Máté
