A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szervezte a névadó sajtótájékoztatót, aminek a Gutenberg tér, Kölcsey utca és Békési utca találkozásánál található terecske adott helyet. A helyiek tükörtojásnak hívják a közepén levő sárgára festett szigetecske után.

A háromszögletű tér az utóbbi hónapokban kapott értelmes funkciót, a kávézók teraszt létesítettek és MOL-Bubis rollerállomás épült. A főváros, a BKK és a mikromobilitási pontok fejlesztésében leginkább előrehaladott VIII., VII. és VI. kerület vezetői jöttek el, és természetesen az új név ötletadója is.

„Ma kell utoljára a mikromobilitás szót kimondanunk, új nevük lesz azoknak a pontoknak, amiket a főváros a kerületekkel együttműködve épített ki az elmúlt hónapokban” – kezdte Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke.

A főváros szeretne zöld alternatívát kínálni az autósközlekedéssel szemben, hogy az emberek a közösségi közlekedésen túl a mikromobilitási eszközökkel, mint a kerékpárral, rollerrel is biztonságosan közlekedhessenek. Azonban ebből gondok is keletkeztek, különösen a mindenfelé széjjelhagyott rollerek borzolták a kedélyeket, akadályozták a normális közlekedést.

„Az új városvezetés azonban nem a tiltásban gondolkozik, egyértelműen támogatjuk, hogy minél többen használják ezeket, mert annál kevesebben közlekednek autóval. De jogos az az igény, hogy rendezett formát találjunk erre.”

Mint mondta, ezt szolgálja

Szerinte a 300 már nagy szám, de a cél az, hogy a következő időszakban legalább még egyszer ennyi épüljön, és a város egészére megoldást nyújtson. „Onnantól kezdve, hogy a főváros partnerként tekintett a rolleres szervezetekre, ők is nagyon együttműködőek” – jellemezte a helyzetet Balogh Samu.

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója arról beszélt, hogy a szabályozásnak és a pontok létrejöttének szinte egyszerre kellett megtörténnie. A szabályozás a főváros részéről június 1-ével életbe lép, a pontok kijelölése után pedig a kerületek szerződést tudnak kötni a szolgáltatókkal, ezt követően a szolgáltatók applikációiban is megjelennek az új állomások, onnantól kezdve pedig már mindenképpen ott lehet hagyni a megosztott közlekedési eszközöket, rollert, kerékpárt. „Használati utasításként hozzátenném, hogy még mindig a szolgáltatók applikációt tekintsék az ügyfelek irányadónak, ezek folyamatosan frissülnek majd, ahogy a pontok életbe lépnek” – tette hozzá.

És végre eljutottunk a várva várt pillanatig, amikor Walter Katalin elárulta, hogyan hívják ezentúl a mikromobilitási pontokat. „Előbb-utóbb úgyis kitaláltak volna rá valami nevet a budapestiek, ezért megkérdeztük őket, mi legyen az. A kétfordulós névpályázat utolsó körében három névről szavaztak: Mimó, Bumm és Mobi.

Ízlelgetjük az új szót, vajon milyen lesz kimondani, hogy „MOL-Bubi a Mobi-ponton”. A Mobi az alternatívan közlekedő elektronikus zenerajongóknak is kedves lesz.

Soproni Tamás VI. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a város kevés szabad területét nagyrészt átadtuk az autós közlekedésnek, ezért is jó, ha az emberek megosztják egymással a közlekedési eszközöket. A legjobb, ha villamosra, buszra, metróra szállnak, és a város osztja meg velük az eszközeit, de már az is öröm, ha taxiba ugranak, közösen használnak autót.

Szerinte sokan autóról pattannak a rollekre is. Szanaszét tárolásuk azonban Terézváros szűk utcáin is problémát is jelentett, amire a megoldás, ha „fogunk egy bunkósbotot és agyonverjük ezt közlekedési eszközt, vagy megpróbálunk kompromisszumos megoldást találni. A főváros szerencsére ebbe az irányba ment el,

és ebből még bevétele is lesz az önkormányzatoknak”

– mondta. A 81 terézvárosi mobi-pont vagy mobi – pillanatok alatt köznevesítettük a Mobi nevet – reménye szerint a helyi lakosok parkolását is megkönnyíti majd, mert a a külső kerületekből érkezők ezeket az eszközöket használják majd.

Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere elmondta, hogy hosszabb ideje kísérleteznek a Belső-Erzsébetvároson átmenő autósforgalom jelentős korlátozásával. Ennek része, hogy erősen támogatják az alternatív közlekedési eszközöket. Erzsébetvárosban különösen jellemző, hogy turisták használják a rollereket. Mobi-pontokat fognak létrehozni Külső-Erzsébetvárosban is, ezek szerinte is hozzájárulnak ahhoz, hogy több parkoló jusson az itt lakóknak.

Rádai Dániel józsefvárosi alpolgármester arról beszélt, hogy már 103 mobi-pont jött létre a kerületi tulajdonú területeken, a Múzeum körúttól egészen az Orczy útig, Fiumei útig, a fővárosi kezelésű útvonalokon pedig 64.

A mobi-pontok rendszere Józsefvárosban a legteljesebb, és az első ilyen állomás is a kerületben épült a program elején.

A pontokat főleg a BKK tervei alapján és irányításával létesítették, bár mint elmondta, néhány még ideiglenes kialakítású, különösen a fővárosi területeken. „Nagyon korán beleálltunk ebben a programba, mert azt gondoljuk, az aktív mobilitás, a kerékpározás és a megosztott eszközhasználat a város jövője. Mi sosem tiltottuk a rollerezést sem, de nyilvánvaló, hogy a köztereinken káosz uralkodott.

– értékelte a projektet Rádai. Aktív biciklisként a személyes tapasztalata is pozitív, mint mondta, örömmel használja az állomásokat, mert kiváló pontokban lettek elhelyezve. „Azt gondolom, ilyen tekintetben Budapest igencsak nagyot lépett előre az elmúlt időben.”

Józsefváros részéről Pikó András polgármester is eljött egyébként, azonban ő nem beszélt. Ami pedig a mikromobilitás kifejezés kimondhatóságát illeti, Rádai Dánielre mondhatjuk, hogy ő az, akinek semmiféle küzdelmet nem jelent a kimondása, igaz, a jelenlevők közül talán ő foglalkozott a legtöbbet is ezzel a kérdéssel.

Az esemény végén Walter Katalin emlékplakettet adott át Kerekes Gergelynek, aki a Mobi nevet beküldte a pályázatra. Egy kérdésre válaszolva pedig elmondta még, hogy a büntetés lényegi eleme a szolgáltatókkal történő hatósági szerződésnek, a mobi-pontokon kívül elhagyott járművek miatt szankcionálni fogják a kerületek a szolgáltatókat, akik ezt nyilván továbbhárítják a felhasználókra.

Az esemény végén a tudósítóként jelenlevő Ruzsa Viktortól, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének kommunikációs referensétől megtudtam, hogy a szövetség az egyik kezdeményezője volt az áldatlan rollerhelyzet miatti egyeztetésnek. A látássérülteknek különösen nagy gondot jelent, hogy átesnek a járdán heverő eszközökön, elmondta, őt magát is majdnem felnyársalta egy roller, amikor rálépett. A járdán cikázó rolleresek egyéb bajt is okoznak, egy másik alkalommal a fehér botja tört el, amikor keresztülhajtottak rollerrel az orra előtt, mint mondta, saját költségén tudta csak a 14 ezer forintos segédeszközt pótolni, mert ilyen esetre nem jár támogatás.

Nyitókép: Huszár Boglárka